A szegényebb vidékeken élők gyakrabban haltak meg a járvány miatt
Végre kiadtak néhány eddig visszatartott adatot, megtudhattuk, mennyien haltak meg koronavírusban az ország különböző szegleteiben.
Most a K-Monitor adatigénylésére 90 nap után végre válaszoltak: a megyeinél részletesebb, települési bontásban küldték el a számokat arról, hogy a járvány kezdetétől idén március 4-ig mennyien haltak meg. Addig a napig összesen 15 659 elhunytat regisztráltak, most már majdnem a duplájánál tartunk, ebben a statisztikában tehát nem szerepelnek a harmadik hullám legkeményebb heteinek áldozatai.
Korábban szintén a K-Monitornak adták ki a települési fertőzési adatokat. Alapesetben ezek sem nyilvánosak, a kormányzati oldalon csak a megyei és budapesti fertőzöttek számát frissítik naponta, anélkül, hogy az előzmények visszakereshetők lennének.
A két adatsor birtokában már tisztábban láthatjuk, milyen pusztítást végzett a járvány első két hulláma az ország különböző területein. Ha kiszámoljuk, hogy a regisztrált fertőzöttek hány százaléka halt bele a betegségbe, jelentős különbségeket találunk.
A szikszói járásban volt a legmagasabb a halálozási arány, csaknem 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel – írja a 444. A kapuvári járásban ugyanez a két százalékot sem érte el. Nyilván nem véletlen, hogy éppen egy szegény, Borsod megyei térségben a legrosszabb, és egy gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyeiben a legjobb az eredmény.
A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben. A lista végén négy Pest megyei, három Győr-Moson-Sopron megyei járást találunk egy Hajdú-Bihar megyei, egy Veszprém megyei és egy Csongrád megyei mellett.
Van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között. Úgy tűnik, ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadó-alap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban.
Más országokban, ahol az állam folyamatosan, részletesen közli az adatokat, kutatók régóta vizsgálják, hogyan függ össze a járvány pusztításának mértéke az amúgy is meglevő egyenlőtlenségekkel. Egy amerikai tanulmány például arra jutott, hogy a szegénységben élő emberek nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, eleve több betegséggel küzdenek, és nem állnak át távmunkára olyan könnyen, mint például egy jobb helyzetben levő irodista, így nagyobb eséllyel találkoznak a vírussal.
