Ártalmas kormány, világváltozás – szilánkok a bőr alatt 2
Születnek gondolataink, támadnak ötleteink – szilánkok a bőr alatt –, amelyeket nem akarunk nyilvánosságra hozni. Gyávaság? Igen. Jogos gyávaság? Alkalmasint, sajnos. De aztán mégsem tudunk ellenállni a közlésnek.
Van olyan gyógyító hivatás, ami nem gyógyítja a betegeket, hanem – egészséget hazudva – inkább fenntartja a fertőző, genetikusan kódolt kóros állapotot, néha a beteg haláláig? Van. Kormánynak hívják.
És ami még érdekesebb, hogy a legbetegebbek az ilyen doktorokat választják orvosuknak. Elhiszik, hogy semmi bajuk.
A kevésbé betegek próbálják kikerülni a gyógyítás helyett mérgezőket, de ha nem sikerül, pusztulnak ők is, és az okok között csak egy az egészségügyi ellátás állapota.
Mi a megoldás? Aki képes a gyógyításra, az minden tudásával, erejével, tettével szolgálja a nemzeti mentálhigiéniát. Szolgálja csellel, ravaszsággal, képmutatással, sebészi szikével, csipesszel, érfogóval, mert minden beavatkozás megengedett, ha az egészségről van szó.
*
Gyerekkoromban elhittem (elhitették velem), hogy meg lehet változtatni a világot. Nem lehet. A világ saját magát változtatja meg a saját ritmusa, szükségletei, fejlettsége szerint. A puskaport, a fertőtlenítést és még sok mindent hiába találták fel, vagy találták meg réges-régen. Ezek csak akkor hasznosultak, amikor eljött az idejük. A monoteizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, a demokrácia, a liberalizmus stb. megszületésének is ki kellett várni a „kilenc hónapot”. (Néha sokezer évet.) A gyümölcs is ehetetlen, amíg meg nem érik, vagy ha elfogyasztod, nagy szenvedések várnak.
Szinte képtelenség siettetni a változást, mert az ember is a természet része, tehát a lassú, szerves átalakulás rá is (meg az általa felépített rendszerekre is) vonatkozik. A változást, az ÚJ, a MÁS megszületését számtalan tényező befolyásolhatja, okos vezetők gyorsíthatják, debil diktátorok lassíthatják, de sem azonnali megvalósulás, sem végleges halasztás nem következhet be. Amit Semmelweis felfedezett, azt sokezer éve sejtették, tudták – lásd a Szentírást a halottakkal való érintkezés utáni óvintézkedésekről. Csak a tizenkilencedik század szellemi, orvosi, higiéniai, kutatási változásai (fejlődése) tette gyakorlattá Semmelweis kézmosását, de azt is csak az orvos halála után.
A Kánaán is eljön. Benne van a pakliban, mint a történelem szerves fejlődésének következménye. Boldog lesz, aki megéri.
„És addig? addig nincs megnyugvás, / Addig folyvást küszködni kell.”
Nógrádi Gábor
Semmelweis – Elke R Steiner illusztrációja
