Az ellenzéki pártok szavazóinak többsége közös listát akar az EP-választáson
A Szociális Demokráciáért Intézet megbízásából a Závecz Research 2023. június 22. és július 4.-e között felvett, 1000 fő személyes megkérdezésén alapuló kutatásának legfontosabb üzenete: a demokratikus ellenzéki pártok működjenek együtt az EP parlamenti választáson 2024-ben. Állítsanak közös listát és tegyék világossá, hogy ki kíván fellépni egyidejűleg Magyarországért és Európáért – írja elemzésében a kutatás eredményét összefoglaló Szeredi Péter.
A 2022-ben közös listán indult ellenzéki pártok szavazóinak többsége azt szeretné, ha az ellenzéki pártok közös listán indulnának az EP-választáson. Leginkább az MSZP táborában van jelen az együtt indulás igénye: 75 százalékuk szeretné ezt. A DK-sok 67, a Momentumosok 66 százaléka szeretne közös EP-listát.
Elemzői számítások szerint, ha az EP választáson együtt indulnának a demokratikus ellenzéki pártok, akkor a választási rendszer sajátosságai miatt mai támogatottságuk mellett is kilenc mandátumot szereznének, a Fidesz-KDNP tizenegyet, a Mi Hazánk egyet. Ha külön-külön mérettetik meg támogatottságukat az ellenzéki pártok, akkor a mai demokratikus ellenzék csak hat mandátumot szerezne, míg a Fidesz-KDNP tizenhármat, a Mi Hazánk kettőt. Ha a demokratikus ellenzéki pártok képesek akár csak kis mértékben (három-négy százalékkal) növelni támogatottságukat, akkor megnyerhetik az EP választást, és bizonyíthatják a társadalomnak, hogy a Fidesz legyőzhető. Ennek nagy jelentősége lenne a 2026-os országgyűlési választások előtt.
A kutatás adatai szerint a választók 64 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok ma Magyarországon. A jelenlegi irányvonalat a választók 31 százaléka minősítette csak jó irányúnak. Minden tizedik Fidesz-szavazó szerint is rossz az irány. A megyeszékhelyek lakói körében még nagyobb az elégedetlenség: 75 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. A férfi szavazók 68 százaléka rossznak tartja az irányt, a diplomások 74 százaléka vélekedik hasonlóképpen. A fiatalok 27 százaléka helyesli csak a jelenlegi irányvonalat.
A magyar lakosság jelentős többsége (73 százaléka) továbbra is elkötelezett az ország EU-tagsága mellett, 19 százalék szeretné csak, hogy lépjünk ki az EU-ból. A Fidesz-szavazók körében 35 százalékos a kilépés támogatottsága, ám körükben is 59 százalék azt szeretné, ha tagok maradnánk. A Fidesz táborában leginkább az alacsony végzettségűek számára vonzó lehetőség a kilépés: a legfeljebb alapfokú képzettséggel rendelkező kormánypártiak 44 százaléka kilépne. A lakosság közel kétharmada úgy gondolja, hogy családjának életviszonyai szempontjából előnyös az EU-tagság. A kilépés vágya és a család helyzetére gyakorolt hatás megítélése nagyrészt egybecseng, de van öt százalék, amelynek tagjai annak ellenére EU-pártiak, hogy a saját szempontjukból hátrányosnak tartják EU-s tagságunkat.
A magyar választópolgárok kétharmada szerint csatlakoznia kell Magyarországnak az Európai Ügyészséghez, ezzel ellentétes véleménye 21 százaléknak van. A Fidesz-tábort megosztja a kérdés: 42 százalékuk szerint csatlakozni kellene, 40 százalékuk szerint nem, és kitérő választ is jellemzően ők adtak (18 százalék).
A lakosság többsége (61 százalék) azt várná, hogy azonnal állapodjon meg a kormány az EU-s támogatásokról. Az ellenzéki oldalon 70- 80 százalék tartja ezt helyesnek. A párt nélküliek véleménye az ellenzéki választópolgárokéhoz áll közelebb: 63 százalékuk az azonnali megállapodást szeretné, 26 százalékuk azt, ha a kormány ragaszkodna nézeteihez. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre nagyobb az azonnali megegyezés elvárása: a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében is többségi ez az álláspont (53 százalék), a diplomások körében lényegesen magasabb, 74 százalék.
