Az igazi nagy probléma, hogy a lakosságnak nincs megtakarítása
„Ez olyan, mint amikor a nagy melegben a fejem a mikróban, a lábam a fridzsiderben van, de azért átlagosan jól érzem magam” – így kommentálta Katona Tamás a gazdaságfejlesztési miniszter szavait, miszerint a lakosság megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke felhívta a figyelmet, az igazi nagy probléma éppen az, hogy csak egy szűk rétegnek van megtakarítása, a lakosságnak szinte nulla, s aki valamivel magasabb jövedelemből él, az most fizeti az elmaradt törlesztőrészleteket, rezsiszámláit. A rossz beruházási adatokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy akiknek – a NER-közelieknek – folyamatosan nő a bevétele és a vagyona, azok kiveszik a profitot és nem fejlesztenek, mások meg félnek attól, ha nagyobbra nőnek, valakik(k) megkívánják a vállalkozásukat.
„Megtakarít, pénzügyi és lakásvagyonát növeli. A mi számaink szerint a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum...A megtakarítási ráta azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük hány százalékát halmozzák fel pénzügyi eszközökben, tőkejavakban (ingatlan). A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra fordítják” – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter mindezt az óvatosság számlájára írta, s azt fejtegette, hogy „az óvatossági motívum a félelmet tükrözi a lakosságnál, amin nem csodálkozhatunk, hiszen egymást érik a kívülről jövő válságok, mint a járvány, a háború, majd ennek következtében az energiaválság, az infláció és magas kamatok”, ezzel nem csak a kormány mindent a háborúra fogunk mantráját ismételgetve, hanem egyben odavágva Matolcsy Györgynek és a jegybanknak is. Azt is hozzátette, hogy nem lehet elvárni „háborús helyzetben – amikor a háború ráadásul eszkalálódik –, hogy az óvatossági motívum gyorsan oldódjon”.
Mint egyébként a Bank360 megírta – s ezt a többi között a kiskereskedelmi adatok is alátámasztják –, fogyasztás helyett a megtakarítást választották a magyarok: rekord összeget spóroltak össze a második negyedévben.
Mit mutat, hogy az átlag magyar kevesebbet fogyaszt, inkább megtakarít? – kérdeztük Katona Tamástól. Van, aki megtakarít, s van, akinek nincs pénze fogyasztani – tett különbséget a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, aki szerint azonban nem lehet átlagra hagyatkozni, hiszen nem ugyanarról a rétegről van szó, „ez olyan, mint amikor a nagy melegben a fejem a mikróban, a lábam a fridzsiderben van, de azért átlagosan jól érzem magam”. Holott Nagy Márton körülbelül ezt mondta.
A lakosságnak azonban szinte semmilyen megtakarítása nincs. Egyrészt nem az övék a magasabb jövedelem, de aki meg részesedik valamivel magasabb jövedelemből, az most fizeti az elmaradt törlesztőrészleteket, azokat a rezsiszámlákat, amelyekkel elmaradt, s amelyekkel eddig sakkozott. „Valódi megtakarítás nincs, s ez az igazi nagy probléma” – szögezte le.
Persze van egy vagyonos réteg, egy igen szűk kör, amelynek tagjai nagyon komoly összegekkel növelhetik a vagyonukat. De... Ha a száz leggazdagabb embert vesszük példának: hiába gyarapodik mondjuk Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, egyszerűen már nem tud többet fogyasztani, még ha – mint hírlik éppen most Mészárosról – rendre megveszi a legújabb Mercedest.
Ide kívánkozik egy a héten közzétett adat, az idei második negyedévre vonatkozó beruházási szám, ami a gazdaság nagyon rossz állapotáról ad számot: a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából ugyanis az derült ki, hogy nyers adatok szerint a beruházások volumene 16,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, az előző negyedévhez képest pedig – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – a beruházások értéke összehasonlító áron 7,0 százalékkal csökkent. Tehát hiába vagyonosodik Mészáros, Tiborcz és társaik, a beruházási adatokon ez nem látszik – vetettük fel. Katona Tamás mindehhez hozzátette: ne felejtsük el azt sem, hogy immár hat negyedév óta folyamatosan csökken a beruházás az előző év azonos időszakához képest, aminek következtében sikerült eljutnunk oda, hogy már nem éri el a hat évvel ezelőtti szintet sem. S hogy ennek mi az oka? A volt KSH-elnök szerint tankönyv szerinti probléma: nincs piacgazdaság verseny nélkül. Ezt tapasztaljuk meg most empirikusan is. Nagyon sokan egyészen egyszerűen nem is akarnak beruházni, mert félnek bővíteni a cégüket, tartva attól, hogy ha megteszik, valaki(k) szemet vet(nek) rá. Még egy szempontot említett Katona: ha megnézzük az elmúlt tíz évet, a NER-közeli emberek a nyereségük szinte teljes egészét kiveszik a vállalkozásból, ők állami megrendelésekből élnek, az általuk szabott árat kapják az államtól, nekik nem szükséges fejleszteniük.
És eljutottunk már odáig, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter az előjelet is eltéveszti a nagy propaganda hevében – mondta Katona. Nagy Márton nem is olyan régen azzal büszkélkedett, hogy fejlődik a magyar gazdaság, s tette ezt az idei második negyedéves előzetes GDP-adatra hivatkozva – a KSH volt elnöke szerint ugyan kicsit tényleg nőtt az előző év azonos időszakához képest GDP, de az előző negyedhez viszonyítva ismét zsugorodott. „Nem hiába mondják, hogy a statisztika nem más, mint a bázis megválasztásának a művészete” – értékelte a miniszter szavait.
