Bíró-Nagy András: sok ellenzéki szavazat vész el, ha minden párt külön indul az EP-választáson
Folyamatosan azt látjuk, hogy az Európai Unió támogatottsága az euroszkeptikus retorika ellenére is stabilan 70 százalék felett van a magyarok között, és ez nem lepett meg – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. Hozzátette, az Európai Unió gazdasági legitimációja még viszonylag jól tart, a magyarok többségében azt gondolják, megéri benn lenni az EU-ban. „A nagy többség az uniós pénzekkel köti össze az uniós tagságot, illetve annak előnyeit, a gazdasági fejlődést látja az EU-ban, és azt gondolja, hogy Magyarország nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, közben nagyon sok minden másban jól látszik az aknamunka eredménye.”
Bíró-Nagy András szerint nagyon magas szintről indulva ez a gazdasági legitimáció szép lassú eróziónak indult. „Ez olyan dolgokban jelenik meg, minthogy azok aránya, akik azt gondolják, hogy a magyar gazdaság jól jár azzal, hogy az uniós közösség tagjai vagyunk, hét százalékpontot csökkent két év alatt, 73 százalékról indult, de most 66-nál jár, azoknak az aránya, akik azt gondolják, hogy most már nettó befizetői vagyunk az EU-nak, két éve még csak 29 százalék volt, most 36 százalék. Két év alatt ez is hét százalékot romlott.”
Így lehet a kormányzati narratívával a saját táborban romló számokat előidézni
Az unió hibáztatása a gazdasági nehézségekért, vagy akár az uniós pénzek befagyasztása körüli vita, akár a brüsszeliek hibáztatása a hazai inflációért vagy a gazdasági nehézségekért, ezek szépen lassan elkezdik erodálni az egyébként stabil és nagyon magas szinten lévő pozitív attitűdöket – mutatott rá a politológus. „A romlást főleg a kormánypárti szavazók körében látjuk, a fideszesek fele meg van róla győződve, hogy többet adunk be az uniós költségvetésbe, mint amennyit Magyarország jogosult onnan kapni.”
A makró szám szépen tartja magát 70 százalék környékén, de a belső átrendeződése ennek a 70 százaléknak megváltozott az elmúlt években
Két évvel ezelőtt azt mondhattuk a kutatásunkban, hogy minden ötödik fideszes lépne ki az EU-ból, mostani felmérésünkben ez már minden negyedik fideszes, és attól tartok, hogy az EP-kampány további eszkalációját hozza ennek a kommunikációnak – mondta Bíró-Nagy András. „Egy év múlva csinálunk egy hasonló kutatást, akkor azt leszek kénytelen mondani, hogy minden harmadik fideszes lépne ki az EU-ból. Látszik, hogy lehet formálni ezeket a korábban konszenzusosnak tűnő attitűdöket is, főleg a Fidesznek a saját szavazói körében sikerül, lépésről-lépésre.”
A kormány egyszerű narratívával próbálkozik, azt próbálja elmondani a magyaroknak, hogy Brüsszel megbünteti Magyarországot, mert nem hajlandó bevándorlókat befogadni vagy azért, mert nem hajlandó az LMTQ-ügyeket promotálni az iskolákban – mutatott rá a szakember, aki szerint ezzel szemben az ellenzéki oldalról hasonló hangerővel, de inkább hasonlóan egységesen nem lehet hallani, hogy mi a magyarázat a helyzetre, amely veszélybe sodorta – az uniós tagság magyarokra nézve legnagyobb előnyét – az uniós pénzeket, de a többi ügynél is ki kellene domborítani az előnyöket.
Azoknak a magyar politikai pártoknak, amelyek magukat EU-pártinak mondják, magyarázni kell a többieknek, hogy milyen előnyei vannak az uniós tagságnak, nemcsak az uniós pénzek szintjén, hanem akár a szabad mozgás, a szabad munkavállalás, a szabad tanulás lehetőségének területén, hogy nem kell útlevél a határátlépéshez, és hogy a határok eltűnésének előnye a közös piachoz való hozzáférés, akár azt is mondani kell, hogy az EU a béke záloga a kontinensen – sorolta a témákat. „A legfontosabb azt elmagyarázni, hogy miért állt elő az a helyzet Magyarországon, hogy az uniós pénzek jó része be van fagyasztva, ki a felelős ezért.”
Az uniós választási kampányban kifejezetten jó alkalmuk van az ellenzéki pártoknak megmutatni, hogy az euroszkeptikus politikával szemben, amelyet a Fidesz kínál, a nemzeti érdek védelme valójában mit jelent – tette hozzá a politológus. „Fel lehetne mutatni, hogy mit kezdene az ellenzék azzal a helyzettel, ha neki kellene megállapodni az uniós intézményekkel, mire használná a most befagyasztott forrásokat, ha megkapná. Sok olyan lehetőség van, ami az alternatíva felállítását lehetővé teszi.”
Egyedül nem megy
Bíró-Nagy András azonban arra is rámutatott, hogy a sok kis ellenzéki párt azzal szembesülhet, hogy nem fogja egyenként elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és sok nem-fideszes szavazat fog elveszni, ha minden párt külön indul. A szakember szerint a jövő évi EP-választásokon a Fidesz azonosan fog végezni, mint a legutóbbi voksoláson. Rámutatott, amíg a Fidesz nem a Huxittal kampányol, hanem az EU reformjára szólít fel, úgy, hogy tag akar maradni, addig a saját szavazóinak többsége vele megy.
Nagyon erős a vágy Magyarországon az euró bevezetésére
Az euró Magyarországon egy fejlettségi szimbólum, a Nyugathoz és Európa fejlettebb részéhez való tartozásnak a jele, nem véletlen, hogy nem romlott az euró támogatottsága az elmúlt két évben és talán van szerepe ebben annak is, hogy milyen vesszőfutáson ment keresztül a magyar forint – mondta a szakértő. „Az euró csak vonzóbb lett a magyarok szemében például, ha az inflációt nézzük.”
A felzárkózási vágy azt mondatja a magyarokkal, hogy az unióhoz tartozás elsősorban egy anyagi, gazdasági, jóléti felzárkózást kell, hogy jelentsen az országnak, nemcsak egyszerű beintegrálódást – foglalta össze Bíró-Nagy András. Szerinte a magyar társadalom kifejezetten baloldali értékrendű akkor, ha szociális vagy gazdasági kérdésekről van szó, kulturális kérdésekben pedig inkább konzervatív, mint liberális. „De amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy mik a magyarok problémái, akkor megélhetési kérdések jönnek elő, az alacsony fizetésekre, alacsony nyugdíjakra panaszkodnak. A szociális Európa gondolata népszerű Európában, de Magyarországon kifejezetten.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
