De ki akarna hozzánk bevándorolni?

„Magyarországból nem lett bevándorlóország. Aki nem vett nagy levegőt, nem volt elég bátor, nem állt ki a saját érdekei mellett, az ma bevándorlóország” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: ha Brüsszel a feje tetejére áll, Magyarország akkor sem lesz bevándorlóország – idézi fel a Magyar Ügyvéd Blog az Orbán Viktor szokásos pénteki rádiószózatában a múlt héten elhangzottakat.

A blog posztja ennek kapcsán elsőként az adatokat nézte meg. Ezekkel ugyan az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján igencsak csínján bánnak, de egyértelműen kiderül: tavaly december végén 403 ezer külföldi élt valamilyen engedély birtokában nálunk, ami a teljes hazai népesség 4,2 százaléka. Tartózkodási engedéllyel 170 ezren, regisztrációs igazolással 166 ezren, nemzeti letelepedési engedély birtokában 39 ezren voltak, a többi kategória elhanyagolható. Menekültként, illetve oltalmazottként mindössze kétezren lehettek köztük – hívta fel a figyelmet a szerző, megjegyezve: az egyes csoportok állampolgársága azonban titok maradt. (Regisztrációs igazolást csak uniós állampolgárok kaphattak, tartózkodási engedély pedig kizárólag annak járt, aki – harmadik ország állampolgáraként – bármilyen jogcímen legalább három éve élt Magyarországon.) Ugyanakkor az itt tartózkodók állampolgárság szerinti megoszlásról nem adnak meg adatokat, legfeljebb annyit tudhatunk meg, hogy 105 ezren munkavállalás, 25 ezren tanulás céljából érkeztek, és vannak még 30 ezren, akiknél például a családegyesítés volt a szempont. „Érdekes ugyanakkor, hogy a tartózkodás célja rovatban összesen 160 ezren szerepelnek, és mi van a többi 240 ezerrel?” – teszi fel a kérdést az írás.

Orbán szempontjából ugyanakkor kétségkívül megnyugtató, hogy Magyarországon tavaly csak 31-en kértek menekült- vagy oltalmazotti státust. Kész szerencse, hogy ők is hiába, mert az eljárást kilenc alkalommal elutasították, 14-szer pedig megszüntették – jegyzi meg maliciózusan Magyar György, aki szerint ezen túl már csak azért sem leszünk bevándorlóország, mert aki nálunk folyamodna nemzetközi védelemért, a kérelmét kizárólag valamelyik magyar külképviseleten nyújthatja be. Ha valaki mégis illegálisan jutna be hozzánk, azt minden kérdés nélkül áttessékelik Szerbiába. Ez ellentétes a nemzetközi és az uniós joggal, és emiatt fizethetünk az Európai Unió Bírósága ítélete alapján sok tízmilliárdos büntetést – amit nem fizetünk be.

Magyarország soha nem volt a menekültek célországa, és a 2015-ös „migráncsválság” idején ezt tudomásul is vettük: tízezer-szám fuvaroztunk tömegeket regisztráció nélkül délről az osztrák határra. Most a „migráncsokat” Szerbia nyakára küldjük. Amíg nem indulnak el a belebegtetett „brüsszeli buszjáratok”. Így nem meglepő, hogy aki véletlenül illegálisan Magyarországra jut, és a hatóságok nem fogják el, igen gyorsan igyekszik maga továbbállni, mert nem kér belőlünk – és Szerbiából sem.

Egy további szempontra is kitér a blogposzt: az „ideiglenes védelem” formájára, ami a menedékeskénti elismerést jelenti. Ez a státusz átmeneti, addig biztosít tartózkodási jogosultságot, amíg a háború tart – olvasható az idegenrendészeti központ oldalán. Azon ukránok számára viszont, akik a háborúval közvetlenül nem sújtott területekről érkeztek Magyarországra, a korábbi elszállásolási rendszer nem elérhető. (Mehetnek az utcára?) Ez két és fél év után észszerű és arányos változtatás, ennyi idő alatt azok, akik talpra akartak állni Magyarországon, megtehették – közölte Pál Norbert, az orosz-ukrán-háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos. 

Az más kérdés, hogy az idegenrendészeti főigazgatóság honlapján a lakhatási támogatást tekintve más szerepel, azaz, a jobb kéz nem tudja, mit tesz a bal. Olyannyira nem, hogy Pál Norbert szerint Ukrajnából összességében már több mint 1,3 millió fő érkezett Magyarországra vagy haladt át az országon. Közülük több mint 670 ezer részesült valamilyen segítségben, míg 44 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. Mi lett a többiekkel, akik nem kértek hivatalosan semmilyen támogatást? És mi lesz azokkal, azzal a 10-15 ezer emberrel, aki naponta érkezik? – sorolja a kérdéseket Magyar György.

Szerinte a zavart csak tovább fokozza, hogy az idegenrendészeti főhatóság adatai szerint 2022. február 24-e, vagyis az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta 41 ezren kértek menedékes státust – és nem menedékjogot, amire Pál hivatkozott – Magyarországon. Közülük 36 ezer fő beadványát bírálták el kedvezően, tehát nekik elvileg járna az alapvető életfeltételeket biztosító támogatás – egészen a háború végéig. („Már, ha egyáltalán ukránokról van szó, mert a hivatal erről sem árul el adatokat.”) Annak meg csak örüljünk, hogy az 1,3 milliós tömeg döntő többsége nem akart maradni, hanem egyszerűen átutazott az országon.

A többi meg legyen más uniós tagállamok baja. Hiszen mi – akkor is, ha Brüsszel a feje tetejére áll – nem leszünk bevándorlóország...