Erre (is) kellett a felhatalmazási törvény – 5. A kiberbiztonság ürügyén tovább pusztítják az információs szabadságjogainkat
| Fürkészek kireptetése utáni kontroll és közbeszerzés nélküli vásárlások – milliárdok kegyelteknek, stadionokra, határon túli fejlesztésekre – Göd – különleges gazdasági övezetek – önkormányzatok ellehetetlenítése – Kartonpack – Bahart-kikötők – a Budapest-Belgrád vasúti projekt titkosítása – Mészáros Lőrinc energiacége – „rémhírterjesztés”– az adatigénylés nehezítése – a személyes adatok védelmének csorbítása – a Városliget-projekt fű alatti visszacsempészése... Hogy mi ennek – a látszólag összefüggés nélküli – felsorolásnak az egyes elemeiben a közös nevező? Hát a korlátlan hatalmat biztosító, korlátlan időre szóló felhatalmazási törvény. A március 31-én hatályba lépett törvény visszavonását – nem kis meglepetést keltve – Orbán május közepén belengette, s ha minden igaz, júniusra ki is vezeti. De mire kellett valójában a törvény? A fenti és azokhoz hasonló „huncutságokra” biztosan. Sorozatunkban ezeket vesszük sorra. |
„A jövőben a titkosszolgálatok mindent megtudhatnak rólunk, ezzel egy rendőrállam sziluettje bontakozik ki előttünk” – nyilatkozta portálunknak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. Magyar György ügyvéd szerint, a salátatörvényben eldugott módosítás furkósbot lehet a titkosszolgálatok kezében. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy véli, a legnagyobb baj, hogy a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha végre lesz, aki független ellenőrzést gyakorol a szolgálatok felett.
Habár nem konkrétan a felhatalmazási törvény biztosította lehetőségekkel visszaélve fogadta el a kormány a napokban egy salátatörvényben a módosítást, de az nem véletlen, hogy annak farvízén tartotta fontosnak a titkosszolgálatok hatáskörének veszélyes irányba terelését, vélhetően abban bízva, hogy így kisebb botrány kerekedik majd belőle.
Mint arról portálunk is beszámolt, a kiberbiztonság jegyében módosította a Parlament a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt. Ennek eredményeként a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit még egyszer ugyanekkora időtartamra meg lehet hosszabbítani. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
Tovább gyengítik személyes adataink védelmét
„Az már jó ideje nyilvánvaló, hogy a járványra hivatkozva, a kormány folyamatosan pusztítja az információs szabadságjogokat Magyarországon. A meghirdetett veszélyhelyzetben született törvényerejű rendeletek folyamatosan gyengítik személyes adataink védelmét, miközben rendre csorbul az állam átláthatósága, tehát a közérdekű adatok megismerésének lehetősége is” – szögezte le a változtatásokkal kapcsolatban portálunknak adott interjújában Majtényi László. Az elfogadott törvény elképesztő hatalmat ad a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ kezébe, hozzájuthat olyan személyes adatokhoz, amiket a kibertámadások bizonyosan nem indokolnak – fűzte hozzá.
Fából vaskarika
„A július 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás egy furkósbot lehet a titkosszolgálatok kezében, bárkire lesújthatnak, akiről úgy vélik, hogy a kibertér biztonságára valamilyen fenyegetést jelentenek” – mutatott rá Magyar György ügyvéd. A blogján megjelent bejegyzésében azt is írja, hogy akár feltételezhetjük, hogy a világhálón terjedő irományokat betű szerint tényleg nem ellenőrzik. De ha a kommunikáció tartalmát a szolgálatok nem ismerhetik meg, akkor hogyan észlelik a kibertérből érkező potenciális fenyegetéseket? – teszi fel a kérdést. Szerinte ez fából vaskarika! Így nem hatékony a rendszer, vagyis nincs értelme az egésznek.
S „csak halkan kérdezi”, hogy miért kellett ezt az egészet egy csaknem kétszáz paragrafusból álló „salátatörvénybe” eldugni? „Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotási gyakorlatot már kifogásolta, ám úgy tűnik, a kormány nem akarja megérteni az üzenetet. Mi meg azt nem értjük, miért van szükség ilyen homályos, a lényegi tartalmat tekintve, bizonytalan és talán alkalmazhatatlan törvénymódosításra. Vagy az a rossz, aki rosszra gondol?”
Biankó felhatalmazás
Csakis az NBSZ és a kormány belátásán múlik, hogy mennyi adatot gyűjtenek össze, mert a törvény nem szabja meg pontosan, hogy milyen esetekben, mennyi ideig és milyen körben folytatható az ellenőrzés – hívta fel a figyelmet a TASZ közleménye. Ráadásul az adatforgalom figyelésének célja – a törvény szerint – az „elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátása”, ami lényegében biankó felhatalmazást jelent, hiszen rugalmasan értelmezhető.
„A titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek” – állapítja meg az állásfoglalás, amely szerint a mostani módosítás nem hoz érdemi változást abban, hogy az állampolgárok továbbra is kiszolgáltatottak maradnak a titkosszolgálatoknak. Az pedig, hogy a kormány lesöpörte az asztalról a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH érveit, csak azt mutatja meg, hogy mennyire vesz komolyan bármilyen konzultációt, még ha azt egy másik állami szervvel kell is lefolytatnia. Egy biztos: a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha végre lesz, aki független ellenőrzést gyakorol a szolgálatok felett – mutat rá a jogvédő szervezet.
Sorozatunk eddig megjelent írásai:
Eltitkolt, örökre szóló rendkívüli intézkedések is történhettek
Az önkormányzatok kivéreztetése
Mi jár a (gaz) rémhírterjesztőknek?
Egy tollvonással elintézett régi vita: a Kartonpack ügy
