Ez volt az év: októberi háború és békétlenség

Belpolitika

Jobban nem is kezdődhetett volna az október: a hónap második napján bejelentették, hogy fiziológiai és orvostudományi kategóriában Karikó Katalin magyar biokémikusnak és kollégájának, Drew Weissman amerikai mikrobiológusnak ítélik oda az idei Nobel-díjat. A két tudós módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikkel érdemelték ki az elismerést, ezek tették lehetővé a Covid–19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. Karikó az első magyar nő, aki megkapta az elismerést.

S ha egy üzlet egyszer beindul: egy nappal később, október 3-án újabb örömteli hír jött Stockholmból: Krausz Ferenc kapja a fizikai Nobel-díjat – egyenlő arányban megosztva – Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel az atommag körül rendkívül gyors mozgással keringő negatív töltetű részecskék, az elektronok lefényképezésének lehetővé tételéért.

Október 17-én Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével Pekingben. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közlése szerint „a két vezető egyeztetett a magyar-orosz együttműködésről a gáz- és olajszállítások, valamint a nukleáris energia területén. Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.” 

Eddig az MTI által kiadott hivatalos szöveg, ám a két politikus találkozása nem erről szólt. Orbán, aki, ahányszor csak teheti, elmondja, hogy nekünk magyaroknak nem szabad belesodródnunk a háborúba, azonnali tűzszünetre és békére van szükség, a kínai fővárosban, Putyin jelenlétében ki sem merte ejteni a száján a háború szót. „Katonai hadműveletről” beszélt, ami majdnem olyan „szép” kifejezés a semmivel sem menthető gyilkos agresszióra, mint a Putyin által a „háború” szó helyett használt hablaty, a „különleges hadművelet”. (Utóbb, december 21-én tartott sajtótájékoztatóján Orbán azzal magyarázta a különös szófordulatot, hogy nem lehet háborúról beszélni, mert nem volt hadüzenet. Ungváry Krisztián történész nem sokkal ezután szó szerint hülyeségnek nevezte, amit Orbán előadott: „Leszámítva azt, hogy ez nettó putyinista propaganda, még hülyeség is. Magyarország sem üzent hadat a Szovjetuniónak, mégis belépett a második világháborúba” – emlékeztetett Ungváry a Facebookon. 

A Putyin-Orbán találkozónak volt egy Orbán számára különösen kínos mozzanata: ország-világ láthatta azt a videót, amelyen az orosz állami televízió munkatársai köznevetség tárgyává tették Magyarország miniszterelnökét. Orbán Viktor, a bátor utcai harcos Vlagyimir Putyin jelenlétében mentális kihívásokkal küzdött, izgett és mozgott, fészkelődött, hol a nyakkendőjét, hol pedig a zakóját igazgatta. Időnként a tollát piszkálta, a jegyzetfüzetéért nyúlt – úgy viselkedett, mint aki nem teljesen egészséges.

Nyilvánvaló, hogy felsőbb megrendelésre tették közzé ezt a miniszterelnök számára kellemetlen, Magyarország számára pedig szomorú felvételt. Mert miközben – pártállástól függően – bosszankodtunk vagy nevettünk Orbánon, el kellett gondolkodnunk azon, hogy hová jutottunk. Amit láttunk, az ugyanis csak első látásra volt vicces, második megnézésre már szánalmas és megalázó. Olyan ország lettünk, amelynek miniszterelnökével ezt is meg lehet tenni.

Október 21-én díszpolgári címet kapott Mészáros Lőrinc Felcsúton.  Az elismerés ünnepélyes átadásán Mészáros László polgármester a következő szavakkal köszöntötte Mészáros Lőrincet: „A helyi képviselő-testület ezzel a kitüntetéssel szeretné megköszönni Mészáros Lőrincnek, hogy vállalatcsoportjának karitatív tevékenysége mellett, elkötelezett lokálpatriótaként kiemelt figyelmet fordít a térség fellendítésére, az ott élők életszínvonalának javítására, jólétük előmozdítására. Ki más kaphatná ezt a címet, mint az, akinek neve összeforrt a településsel, akihez megszámlálhatatlan sok fejlesztés, beruházás és társadalmi felelősségvállalás kapcsolódik” - írta a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében a Mészáros Csoport.

Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa ma Magyarország egyik leggazdagabb embere - vagyonát a Forbes jelenleg másfél milliárd dollárra becsüli - 2011-2018 között volt a település polgármestere. Mészáros díszpolgárságával jól jár a Székesfehérvárhoz közeli település, a Zuckenbergnél is gyorsabban vagyonosodó és ily módon - saját meglátása szerint – nála is okosabb egykori gázszerelőnek már van gyakorlata a díszpolgárságban: 2016-ban Csíkszeredán, 2020 novemberében pedig Eszéken lett díszpolgár. 

Amint azt már korábban bejelentették, Orbán Viktor ezúttal sem Budapesten, hanem vidéken emlékezett meg az 1956-os forradalomról. Veszprémben beszélt a miniszterelnök, de nem a veszprémiek előtt. Nyilván helyiek is voltak a hallgatóság soraiban, de elsősorban gondosan megválogatott, arra érdemes közönség előtt szónokolt Orbán. Sokakat ugyanis szervezetten, buszokkal szállítottak a helyszínre, a sajtó nem regisztrálhatott az eseményre, egyedül a közmédia lehetett jelen. 

Orbán Veszprémben, ha gondolt is a forradalomra, gyakorlatilag nem mondott róla semmit. Leginkább Brüsszelről beszélt, arról, hogy „mi magyarok nem úgy táncolunk, ahogyan ott fütyülnek, ha pedig nem akarunk, akkor egyáltalán nem táncolunk.” Ezt a bölcsességet hallgathatták azok a kiválasztottak, akik bebocsátást nyertek a szentélybe. Regisztráció kellett ugyanis a részvételhez, ám regisztrálni sem lehetett akárhol. Leginkább zárt fideszes oldalakon lehetett jelentkezni, nehogy arra illetéktelenek, netán méltatlanok is jelen legyenek, amikor Orbán a kirekesztettek távollétében a nemzet egységéről beszél.

Orbán kezdésként leszögezte, hogy véleménye szerint lekezelő, ha valaki csak Budapestről beszél október 23-án, majd felidézte, hogy Veszprémben kalapáccsal bontották a vörös csillagot. „Nemcsak igazságtalan és lekezelő, de egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló fővárosunk forradalmának látja" – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán szerint a történelmünkben újra és újra előfordul, hogy „azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy megvédtünk. Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és békét javasoltunk háború helyett, amellyel megvédhettük volna százezrek életét. Köszönetet, méltánylást, jóakaratot sohasem, gáncsot, hátbatámadást gyakorta kaptunk” – fogalmazott.

„A hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban. Ahol magasság van, ott mélység is van"– tette hozzá.

A világban

Október 7-én szörnyű terrorra ébredt Izrael és a világ: a gázai övezetben működő iszlamista terrorszervezet, a Hamasz mindezidáig példátlan támadást intézett a zsidó állam ellen. Mintegy 1400, főként polgári személyt megöltek, kétszáznál több embert pedig túszként elhurcoltak. Izrael 1948-as megalakulása óta – az 1973-as Jom Kipuri háborút is beleértve – ez volt a legtöbb áldozattal járó terrortámadás a zsidó állam ellen.

Izrael másnap hivatalosan is hadat üzent, a Hamasznak, s nem sokkal később az izraeli csapatok megkezdték a terrorszervezet felszámolását. A cél a Hamasz megsemmisítése, ám mivel a terrorszervezet fegyverraktárait és katonai központjait döntően kórházak, iskolák és lakóépületek közelében, vagy épp azok belsejében helyezte el, a támadások következtében sok polgári személy is meghalt. Az izraeli ellentámadás miatt a világ számos országában a Hamaszt éltető, antiszemita tüntetések kezdődtek. Budapesten több ilyen is szerveződött, ám a rendőrség mindegyik megmozdulást betiltotta.

Október 15-én parlamenti választás volt Lengyelországban. Az országot nyolc éve vezető, Orbán Viktor és a Fidesz szövetségesének tekinthető jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) megnyerte ugyan a választást, de elvesztette a többségét és ezzel a lehetőséget a további kormányzásra. A 100 tagú szenátusban – azaz a felsőházban – csaknem kétharmados többségre tett szert az ellenzék, amelynek jó esélyt jelentett, hogy Donald Tusk irányításával többpárti koalícióra lépve, átvegye a kormányzást a hosszú évek óta az országot irányító Jarosław Kaczyński pártja, a PiS által vezetett – „illiberális” – kormánytól. 

Azóta megtörtént a kormányváltás: Andrzej Duda köztársasági elnök nem tehetett mást, Tuskot nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormány egyik első ténykedéseként Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter felmentette a közszolgálati televízió, a rádió és a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóit, és új felügyelőtanácsokat alakított ki a közmédiában. Donald Tusk lengyel kormányfő sajtóértekezleten arról beszélt, hogy a jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, mivel az csak a jelenlegi helyzet „javítása” után válik lehetségessé. 

Az év korábbi eseményeiről itt, itt, itt, itt , itt, itt , itt , itt  és itt olvashatnak.