Ez volt az év: szeptemberi változások

Itthon

Magyarország ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport Zrt. többségi, 51 százalékos részesedésének megvásárlására, a fennmaradó 49 százalékot egy másik repülőtér-üzemeltető szerezné meg. A vételi szándék ugyanakkora összegről – 4 milliárd euróról (1540 milliárd forint) – szól, mint egy korábbi, az Orbán-kormány által vezetett konzorciumtól származó 2021-es sikertelen ajánlat. A gazdaságfejlesztési tárca megerősítette, hogy a reptér megszerzéséről szóló egyeztetések folyamatban vannak.

Több mint kétezer oldalnyi, pdf formátumú dokumentumként tette közzé az Országgyűlés a képviselők vagyonnyilatkozatait. Elvben ez lenne hivatott teljesíteni a kormánynak azt a – jogállamisági eljárás és a helyreállítási terv keretében tett – vállalását, hogy könnyen kereshető adatbázisban teszi közzé a politikusok jövedelmi és tulajdoni helyzetére vonatkozó információkat. Bár az „ömlesztett” anyagban valóban lehet keresni, de az egyes személyek még csak nem is ábécésorrendben, hanem valami követhetetlen „belső parlamenti logika” szerint szerepelnek. Szűrni például sem a frakciókra, sem az egyes mezőkre – mint ingatlan vagy megtakarítás – nem lehet benne, és a formátum, illetve a felhasznált technológia a korábbi évek nyilatkozataival való összehasonlításra sem ad lehetőséget.

A rezsicsökkentés megvédésére és a honvédelmi célok teljesítésére hivatkozva Lázár János javaslata nyomán lényegében lenullázta a jelentősebb fővárosi beruházásokat a kormány. Az építési és közlekedési miniszter kivégezte egyebek mellett a Nyugati és a Déli pályaudvar közötti vasúti alagút és a Galvani híd tervét. Lehúzta a korábban a kormány által már jóváhagyott listáról a Dél-budai Centrumkórházhoz kapcsolódó úthálózat-fejlesztést éppúgy, mint az 1-es villamos meghosszabbítását és a kisföldalatti rekonstrukcióját. Pedig ezek – mint Karácsony Gergely főpolgármester elmondta – nem csak a fővárosiak érdekét hivatottak szolgálni. Több, az elővárosi közlekedést érintő vasúti fejlesztés is áldozatul esett.

Vlagyimir Putyin szerint hiba volt szovjet tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra – idézte a Reuters az orosz elnököt, aki hozzátette, „Nem helyes olyan külpolitikai lépéseket tenni, amelyek sértik más népek érdekeit.” Kijelentéseit sajátos fénybe helyezi az ukrajnai beavatkozás, illetve az az orosz állami történelemkönyv, amely azt állítja, hogy 1956-ban Moszkva a fasiszta felkelés leverésére küldött csapatokat Magyarországra.

Tíz oktató, is felmondott a Metropolitan Egyetem tanárai közül, miután az intézmény vezetése kirúgta három kollégájukat. Az elbocsátások azt követően történtek, hogy a dékáni posztra a kormányközeli Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, Kovács Attila került.

Pazar finanszírozási és lakhatási körülményekért cserébe, az Orbán Viktor politikájához való teljes igazodást várja el a Matthias Corvinus Collegium – osztotta meg tíz hónapos kutatói ösztöndíja alatt szerzett élményeit a londoni The Guardianben Széchenyi István amerikai leszármazottja, Bence Szechenyi.

Nem engedte a budapesti amerikai nagykövetség, hogy Szöllősi György „futballnagykövet”, a Nemzeti Sport főszerkesztője diplomatavízummal utazzon az Egyesült Államokba. A nagykövetség közölte: már korábban felhívták a magyar kormány figyelmét arra, hogy egyre többen kérnek diplomata-útlevéllel vízumot, akiknél nem egyértelmű, milyen hivatalos kormányzati szerepet töltenek be. Az USA törvényei kimondják, hogy ilyen okmányt csak külföldi kormánytisztviselőknek lehet kiadni. Szöllősi 2017-ben, Szijjártó Péter külügyminiszter kezdeményezésére kapott nagyköveti rangot. Amerikai látogatásának apropója az ott élő magyarok futballtornája, az Árpád-kupa megnyitása lett volna.

Újabb két ügyben marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság, mindkettő menekültek jogsértő fogva tartásával függ össze. Az érintettek egyike, egy, a tálibok elől menekülő afgán férfi 2014-ben, egy algériai pedig – akinek a befogadását egy család hivatalos nyilatkozatban vállalta – 2015-ben hónapokig volt menekültügyi őrizetben. Az eljárásnál nem vették figyelembe az érintettek egyéni körülményeit, egészségi állapotát, ráadásul a menekültügyi eljárás elhúzódása is kizárólag a magyar hatóságok hibájára vezethető vissza.

Az állam által ki nem fizetett járandóságai miatt minden tizedik dolgozójától megválni kénytelen az Iványi Gábor nevével fémjelzett Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET). A kiemelt egyházi státuszától az Orbán-kormány által – a strasbourgi bíróság ítéletei szerint jogtalanul – megfosztott gyülekezet intézményeinél már jó ideje csak „részfizetéseket” tudtak folyósítani a dolgozóknak. Iványi azután fordult – immár sokadjára – a nyilvánossághoz, hogy az államkincstár nem utalta át a közfeladatok ellátásáért az intézményeiknek járó pénzeket, illetve a NAV lestoppolta a számlájukra befolyó összegeket. A gyülekezethez kötődő Oltalom Karitatív Egyesület pesti, Dankó utcai épületében tavaly a rendőrség még házkutatást is tartott. Iványi elismerte a tartozásaikat, amelyek nem is léteznének, ha a magyar állam kifizetné a bíróság által a MET-nek 2017-ben megítélt egymilliárdos kártérítést és kamatait. 

Három – 90, 78 és 65 méter magas – budapesti toronyház építésére kapott engedélyt a Mészáros-féle gigabank. A döntés a nemzetgazdaságilag kiemelt ügyeket felsoroló rendelet mellékletét képező listából derült ki.

A rendőrség nem nyomoz amiatt, hogy a Budapesten vendégeskedő Erdogan török elnök testőrei augusztus 20-án a nyílt utcán megvertek egy tiltakozó magyar állampolgárt. A feljelentést elutasító döntés indoklása szerint a testőrök viselkedése nem volt kihívóan közösségellenes.

A hitoktatás előirányzatának 3,5 milliárd forinttal történő túllépését engedélyezte a kormány. Ez 20 százalékos növekedés az eredeti, 17 milliárdos kerethez képest.

„Nem biztos, hogy ezt nekünk meg kell szavazni” – fogalmazott Svédország NATO-csatlakozásáról Kövér László házelnök, arra a négy évvel ezelőtt készült, a magyar kormánymédiának most feltűnt svéd videóra alapozva, amely bírálta az Orbán-kormány demokráciafelfogását. A Fidesznek láthatóan megint kellett valami hajánál fogva előrángatott érv a csatlakozás támogatása ellen, miután kiderült, hogy Erdogan török elnök tovább halogatja a svéddel kapcsolatos döntést.

Megünnepelték Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóját az egykori kormányzó szülőfalujában, Kenderesen. Az eseményen több kormányközeli politikus is megjelent, köztük Fazekas Sándor és Kásler Miklós, az Orbán-kormány két volt minisztere. Lázár János építési és közlekedési miniszter a koszorúzással egy időben a Horthy család tagjairól is megemlékező vasúttörténeti kiállítást avatott a település állomásán. Beszédében világossá tette, hogy „akik itt ma összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét, tisztelik Horthy Istvánt és emlékezetét”. Hozzátette: a kormányzó „kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt”.

Magyarországon is azonosították a koronavírus új variánsát, az Erist. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján még nyomon lehet követni az adminisztrált megbetegedéseket és elhalálozásokat. Előbbi szerint augusztusban mindössze 123 magyar fertőzött (és nulla haláleset) volt, ezzel szemben például Romániában háromezren betegedtek meg. Mivel itthon hivatalosan megszűnt a járványügyi helyzet, akinek pozitív gyorstesztje van, az eldöntheti, jelenti-e az esetet a háziorvosánál.

Négy évi bírósági eljárás után öt év és hat hónapos fogházbüntetést kapott első fokon – egyelőre nem jogerősen – Jurij C., a Viking Sign turistahajó kapitánya a vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetéséért. Ő irányította azt a luxushajót, amely 2019. május 29-én éjszaka a budapesti Margit hídnál maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, 28 ember halálát okozva. 

A Mészáros Lőrinc autójavító kft-je által vezetett konzorcium nyerte el az Országos Mentőszolgálat járműveinek szervizelési jogát a következő négy évre.

A világban 

Vlagyimir Putyin orosz államfő Szocsiban, a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott tárgyalások után közölte: csak akkor lehet szó a Moszkva által júliusban felmondott ukrán–orosz gabonaegyezmény felélesztéséről, ha a Nyugat lehetővé teszi, hogy az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyaszállítmányok eljussanak a világpiacra. 

Az eredeti szándékkal ellentétben, nem lehet ott a Nobel-díjak kiosztása alkalmából rendezendő decemberi stockholmi ünnepségen Oroszország, Belorusz és Irán nagykövete. A meghívást azután vonták vissza a szervezők, hogy több svéd párt és civil szervezet vezetője bejelentette, ha jelen vannak a Nobel-díjak által képviselt értékeket elutasító államok képviselői, ők bojkottálni fogják a rendezvényt. Az Ukrajna elleni háború megindítása miatt Moszkva és Minszk nagykövetét már tavaly sem hívták meg a díjkiosztásra.

Két hónappal a Wagner-csoport kudarcba fulladt lázadása után újra feltűnt a nyilvánosság előtt az Armageddon tábornokként is emlegetett Szergej Szurovikin, akit állítólag azért vettek őrizetbe, mert tudhatott a zendülésről. Szurovkin civil ruhában látható a nyilvánosságra került fényképen.

Magasabb szintre emelte a két ország kapcsolatait Nguyen Phu Trong, a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára, valamint Joe Biden amerikai elnök, aki a G20 csoport újdelhi csúcstalálkozójáról érkezett Hanoiba. Az USA ezentúl Vietnám átfogó stratégiai partnerének számít, ez a státus a legmagasabb, és eddig csak a délkelet-ázsiai ország két legfontosabb szövetségesének, Oroszországnak és Kínának járt. Vietnám és Kína 1979-ben még háborúzott egymással, ám mára fontos gazdasági és kereskedelmi partnerek lettek. Hanoiban viszont szeretnének nagyobb távolságot tartani az ázsiai hegemóniára törekvő Pekingtől.

Izrael, Németország és az EU is elítélte Mahmúd Abbász palesztin elnököt, aki egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: Hitler nem vallási okokból, hanem „pénzkölcsönzőként, uzsorásként” betöltött társadalmi szerepük miatt rendelte el a zsidók tömeges mészárlását. A 87 éves palesztin vezető a Fatah Forradalmi Tanácsában elmondott beszédében fogalmazta meg antiszemita nézeteit, 

Helyhatósági választást tartottak Oroszország 49 régiójában, valamint az Ukrajnától elfoglalt négy megyében és a Krímben. Moszkvában polgármesterként újrázott a már tíz éve hivatalban lévő Szergej Szobjanyin, s az előzetes eredmények szerint szinte valamennyi körzetben a Vlagyimir Putyin államfő szövetségesének tekinthető jelölt diadalmaskodott. A 83 régióból álló ország területének több mint felére kiterjedő választás legitimitása erősen kétséges.

Oroszországba érkezett páncélvonatán Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a két ország közti kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. Phenjan lőszert és rakétákat adhat Putyin ukrajnai háborújához, cserébe fejlett katonai technológiát, élelmiszert és energiahordozókat kaphat.

Tízpontos EU-s akciótervet ígért a menekültválság által sújtott Olaszország megsegítésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki Giorgia Meloni olasz kormányfővel látogatott Lampedusa szigetére. A tervek között szerepel a menekültek unión belüli elosztása, a menedékstátuszra nem jogosultak repatriálása, a migráns hajók tengeri és légi megfigyelése, az embercsempészekkel szembeni fellépés és a Tunéziával júliusban kötött migrációs alku végrehajtása. Az utóbbi vitatott pont lényege, hogy Tunézia 105 millió eurós segélyt kap a migráció megállítására.

Észtország és Lengyelország is csatlakozott Litvániához és Lettországhoz abban, hogy nem engedi be a határon az orosz rendszámú járműveket. Az új tilalom – ami kiterjed az orosz állampolgároknál lévő nagy értékű árukra, például ékszerekre, sőt bőr- és szőrmeárukra is – azt követően lépett életbe, hogy az Európai Bizottság a napokban egyértelműsítette az agresszió miatt Oroszország ellen hozott szankciós intézkedéseket. Eszerint az orosz rendszámú autók és nagy értékű tárgyak bevitele az EU-ba illegális exportnak minősül.

Diplomaták kölcsönös kiutasításába torkollott, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azzal vádolta meg az indiai kormányt: annak ügynökei végeztek júniusban Brit Columbia tartományban Hardeep Singh Nijjar helyi szikh vezetővel. A kanadai állampolgárságú Nijjar az indiai Pandzsáb tartomány egyes részeit is tartalmazó független szikh állam létrehozását szorgalmazta.

„Lengyelország nem küld több fegyvert Ukrajnának, mert magunkat szereljük fel a legmodernebb fegyverekkel” – jelentette ki  Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Piotr Müller kormányszóvivő közölte: csak azok a lőszer- és fegyverszállítmányok mennek Ukrajnába, amelyekről korábban megállapodás született. Hozzátette, hogy ukrán oldalról „teljesen elfogadhatatlan kijelentések és diplomáciai gesztusok sorozata” történt. Varsó haragját az váltotta ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében azt mondta, hogy Oroszország érdekében cselekednek, akik útját állják az ukrán gabonaexportnak.

Heves lövöldözés tört ki Koszovóban, ahol a felfegyverzett helyi szerbek tüzet nyitottak a rendőrökre, majd elbarikádozták magukat. Az összecsapásban egy albán nemzetiségű rendőr meghalt, hárman pedig megsebesültek, míg a szerbek közül hárman vesztették életüket. Alekszandar Vucic szerb elnök – miközben elítélte a rendőrök elleni támadást – azt mondta, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Albin Kurti koszovói miniszterelnök ellen, mert a pristinai kormány nem hajlandó engedélyezni önkormányzataik szövetségének megalakítását. „Szerbia sohasem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha mindannyiunkat megölnek” – tette hozzá 

Először találkozott Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő, mióta az utóbbi tavaly év végén visszatért a hatalomba. A megbeszélésre az ENSZ közgyűlése alkalmából, New Yorkban került sor annak ellenére, hogy Netanjahu a washingtoni Fehér Házat szerette volna helyszínnek. Biden azért hanyagolta eddig Netanjahut, mert az utóbbinak a szélsőjobboldali pártokkal kötött koalíciója az igazságszolgáltatás átalakításával a bírálók szerint aláássa az izraeli demokráciát. 

Egész falvak váltak a földdel egyenlővé a marokkói földrengés után. Az áldozatok száma kedden a háromezer felé közelített, de sokan még a romok alatt rekedtek. A Richter-skála szerinti 6,8 erősségű földmozgás epicentruma Marrákestől 71 kilométerre délnyugatra volt, az Atlasz hegységben.

Az idei nyár volt a legforróbb azóta, hogy írásos feljegyzések pontosan rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A június–augusztusi időszakban 16,8 Celsius-fok volt bolygónk átlaghőmérséklete, ami 0,66 fokkal magasabb az 1991–2020 közti évek átlagánál, és 0,29 fokkal múlja fölül az eddigi, 2019-es rekordot. Az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint júniusban, júliusban és augusztusban is megdőltek a havi átlaghőmérsékleti csúcsok, a múlt hónapban mintegy másfél fokkal volt melegebb, mint az ipari forradalom előtti kor átlagos augusztusaiban.

Az év korábbi eseményeiről itt, itt, itt, itt , itt, itt , itt  és itt olvashatnak.