Finoman, de keményen odaszóltak Orbánéknak

NVZS 2019. szeptember 17. 07:48 2019. szept. 17. 07:48

Ránézésre túlságosan nagy visszhangot nem váltott ki a jogállamiság megsértése miatt Magyarország ellen az Európai Parlament kezdeményezésére indított 7. cikkely szerinti eljárás keretében Brüsszelben tartott első meghallgatás. A magyar ügy mellett más, fontos kérdésekkel – köztük a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi kerettel, valamint jogállamiság tiszteletben tartását elősegítő új eszközökkel is foglalkozó – részben zárt, nyolc órás ülést követő sajtótájékoztatón csak két tudósító tett fel kérdéseket a vita Magyarországot érintő részével kapcsolatban. De azért nagyon kemény válaszok hangzottak el a megkérdezettek, majd utóbb külön a magyar küldöttség részéről is.

Pedig a sajtótájékoztatón nem csak Tytti Tuppurainen finn európa-ügyi miniszter vett részt, hanem Frans Timmermans, az Európai Bizottság (az új Bizottság felállásával hamarosan leköszönő) első alelnöke is, aki ellen Orbánék az elmúlt évben komoly propaganda-hadjáratot folytattak idehaza.

„Természetesen semmiféle bosszúról nincs szó” – reagált a Euronews tudósítójának a kérdésére Tytti Tuppurainen, cáfolva ezzel a magyar kormánynak Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkáron keresztül elhangzott  állítását, miszerint a „bevándorláspárti bosszúállók mindent megtesznek Magyarország ellen az új Európai Parlamentben, és erről szól a hétfői brüsszeli meghallgatás is”. A finn miniszter határozottan leszögezte, hogy „senki ellen nem irányul az eljárás... egy olyan eljárást folytatunk le, amelyet az Európai Parlament indított”. Hozzátette azt is, hogy a kölcsönös bizalom és a jogi bizonyosság jellemzi az eljárást. A Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett magyar küldöttség  hozzáállását Tuppurainen nem kommentálta, mondván, az ülés nem volt nyilvános, így az, ami ott elhangzott sem nyilvános.

Frans Timmermans egy érdekes, a magyarok egy része által már régóta hangoztatott szempontot vetett fel: „mindig van eltérés aközött, amit a magyar politikusok, miniszterek személyes találkozókon nekünk mondanak, illetve amiket utóbb kommunikálnak”. Hozzátette: vele személy szerint is nagyon kedvesek szemtől-szembe, de utána ez már nem mondható el róluk. Így felmerül benne a kérdés: vajon ezek az emberek ugyanazok?

Ez még csak az első meghallgatás volt, aminek lesz folytatása – derült ki a finn elnökséget is képviselő, Tytti Tuppurainen szavaiból. A Népszava kérdésre (ami arra vonatkozott, hogy az év vége előtt lesz-e még folytatás az eljárás keretében) arról beszélt, hogy a Tanács nem zárt le semmit, fenntartják az ügyet, s az elkövetkező hetekben dől majd el, hogy merre mozdulnak. Mindenesetre szerinte meg kell majd még hallgatni az Európai Parlamentet is (amelynek képviselője egy jogi döntés miatt nem vehetett részt a mostani meghallgatáson). Mint ismert, a finn elnökség majd január elsején adja át a stafétabotot a következő elnökségnek. S ugyan már két – egy osztrák és egy román – elnökség is lezajlott azóta, hogy az EP egy éve elfogadta a Sargentini-jelentést, aminek nyomán az EP a jogállamiság megsértése miatt kezdeményezte a 7. cikkely szerinti eljárás indítását Magyarországgal szemben, csak most volt az első meghallgatás azóta.

A kérdésre, hogy Varga Judit el tudta-e oszlatni az aggodalmakat a tegnapi ülésen Timmermans leszögezte: a Sargentini-jelentés nagyon komplex, nagyon sokan megvizsgálták a tartalmát, köztük más nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács által létrehozott korrupcióellenes csoport, a GRECO.  (Azt már mi tesszük hozzá: a csoport legutóbbi jelentésének nyilvánosságra hozatalát a kormány nem véletlenül próbálta megakadályozni, hiszen azt állapította meg, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció). Mindenesetre Timmermans szerint a Bizottság csak akkor tud majd további új információkat szerezni a Sargentini-jelentésben is foglaltakról, ha meghallgatják azokat a nemzetközi szervezeteket is, amelyek megvizsgálták a jelentést. A hétfői meghallgatás a leköszönő első elnökhelyettes szerint mindenesetre azt megmutatta, hogy a tagállamokban van hajlam kérdéseket feltenni, a magyarok pedig megpróbálják ezeket megválaszolni.

A magyar álláspont

Magyar résztvevője nem volt a sajtótájékoztatónak, Varga Judit azonban a Euronews tudósítása szerint külön sajtótájékoztatóján kemény szavakkal visszautasította a vádakat. Úgy fogalmazott, hogy „a jól ismert, alaptalan, hazug, valóságot nélkülöző vádak ismétlődnek folyamatosan a bevándorláspárti liberális elit részéről. Ezt folyamatosan visszhangozza a liberális, főleg nyugat-európai média. Mi a mai meghallgatáson, illetve a múlt héten, a tagállamok részére kiosztott írásbeli anyagunkban is tételesen cáfoltunk minden vádat”.

Nem kellett tehát sokat várni arra, hogy feketén-fehéren beigazolódjanak Timmermans fenti szavai: „mindig van eltérés aközött, amit a magyar politikusok, miniszterek személyes találkozókon nekünk mondanak, illetve amiket utóbb kommunikálnak”.

Timmermans a jogállamiságról

A sajtótájékoztatón Timmermans a tegnapi ülés fontos témájával, a jogállamiság fenntartását célzó lehetőségekkel kapcsolatban a többi között leszögezte: a Tanácsnak és a tagállamoknak is erős az elkötelezettségük: a jogállamiság védelme mellett, „erősebb, mint korábban volt”. Hozzátette: „nagyon hálás vagyok a finn elnökségnek amiatt, hogy ilyen komoly profilt adott a témának”. A Bizottság leköszönő első elnökhelyettese, aki az új Bizottságban biztosi szerepet visz majd, arról is beszélt, hogy „jogállamiság nélkül nincs Európai Unió”. Szerinte nagyon téved az, aki szerint azzal, hogy ő leadja ezt a portfoliót, s helyette mást fog vinni, azzal új korszak kezdődik ennek számonkérésében.