Kellemetlen percek várnak Orbán miniszterére Brüsszelben

NVZS 2019. szeptember 16. 10:00 2019. szept. 16. 10:00

„Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament megszavazta a magyarországi helyzetről készített jelentésemet. Az eltelt időben a helyzet tovább romlott. Holnap, a Miniszterek Tanácsa végre elkezdi a vizsgálatot” – írta Judith Sargentini vasárnap esti Facebook posztjában az EU Általános Tanácsának mai ülése elé. A jelentés tavalyi elfogadása óta vajmi kevés érdemi történt az ügyben, ám a jelenlegi finn elnökség előre közölte, hogy ezen változtatni fog. Ma az európai ügyekért felelős miniszterek tanácskoznak – a magyar ügy kora délután kerül terítékre. A kormány előzetesen durva üzenetet küldött.

Formális, úgynevezett meghallgatási szakaszba lép ma a Magyarország ellen, a jogállamiság megsértése miatt tavaly indított 7. cikkely szerinti eljárás Brüsszelben. Előzetes értesülések szerint az Általános Ügyek Tanácsának mai ülésén a magyar kérdés tárgyalásakor a 28 tagállam minisztere végig fogja venni a Sargentini-jelentésben 12 pontban megfogalmazott bírálatot. Magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter igyekszik majd védeni a mundér becsületét, de persze nem rá bízták az előzetes durva kirohanás kommunikálását: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt nagy vehemenciával, hogy a „bevándorláspárti bosszúállók mindent megtesznek Magyarország ellen az új Európai Parlamentben, és erről szól a hétfői brüsszeli meghallgatás is”.

A kérdés napirendre vételét egyébként a finn elnökség kezdeményezte – amely sajtóértesülések szerint az elkövetkező hónapokban további fórumokon kívánja terítékre venni a Magyarország elleni indított 7. cikkely szerinti eljárást –, ahogy ezt már az elnökség átvételekor világosan bejelentette, s ami egyébként komoly feszültségeket okoz a kétoldalú viszonyban. Tegyük azonba hozzá: nehéz sőt lehetetlen erkölcsi alapról vitatkozni ez ügyben a finnekkel, akik – ahogy portálunknak egy Finnország-szakértő, Odze György fogalmazott – „kiállnak a jogállamiság mellett és fellépnek a korrupció, az átláthatatlanság ellen, s tehetik ezt már csak azért is, mert ők nem csak vizet prédikálnak, de azt is isszák”.

Mint korábban a Bruxinfo írta: bár az Európai Parlament erőteljesen lobbizott annak érdekében, hogy képviselője jelen lehessen az ülésen, a tanácsi jogi szolgálat ezt kizárta, ezért a vonatkozó parlamenti álláspontot a finn elnökség fogja ismertetni a résztvevőkkel. Így azután az előzetes menetrend szerint annyit tudni, hogy a napirendek közül kora délután (három óra felé) kerül sorra a magyar ügy, amelynek során – Tytti Tuppurainen finn európai ügyi miniszter húszperces bevezetője után – Varga Judit igazságügyi miniszter legalább egy órát kap arra, hogy megvédje az Orbán-kormánynak a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos (borítékolhatóan elutasító) álláspontját. Ezt követően a tagállamok legfeljebb két-két kérdést tehetnek fel két percben, amit egy maximum 10 perces válasz követ. További pótlólagos kérdések megválaszolása és az Európai Bizottság illetékes alelnökének, Frans Timmermansnak 10 percesre korlátozott felszólalása után ér véget a meghallgatás. Az ülésről egyelőre a napirend alapján nem lehet megmondani, hogy nyilvános, vagy sem. Mindenesetre ezen a linken lehet nyomon követni magának az ülésnek az élő közvetítését.

Értesülések szerint végig fogják venni azt a 12 pontot, amelyre épül maga a Sargentini-jelentés. A Hírklikk az elmúlt napokban szakértők segítségével végigvette a nevezett 12 pontot, azt, hogy milyen fejlemények következtek be az abban problémásnak mondott területeken, kérdésekben. A nevezett 12 pont és a 12 cikk elérhetősége:

  1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok

A 7. cikkely szerinti eljárást egyébként 2018 szeptemberében az Európai Parlament kezdeményezte a Sargentini-jelentés elfogadása alapján, az egymást követő osztrák és román EU-elnökségek azonban megelégedtek napirenden kívüli elnökségi – és bizottsági – tájékoztatók tartásával – emlékeztett a Bruxinfo, amely szakértőket idézve azt is írja, hogy a finnek „egyértelmű összefüggést” látnak a jogállami elvek tiszteletben tartása és az uniós kifizetések között. „Nettó befizető ország kormányfőjeként nem tudom, hogyan magyaráznám meg itthon, hogy pénzt adunk olyan országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállami elveket” - szögezte le ekkor Antti Rinna kormányfő (akit egyébként a hónap végén Budapestre várnak).

Ami pedig a 7. cikkely szerinti eljárást illeti: ez  többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett ország szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat. Igaz, ennek vajmi kevés az esélye, mivel az összes többi EU-tag egyhangú támogatása szükséges hozzá az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.