A kisebbségek jogai, a gyűlöletbeszéd: Önmozgásban vannak a korábban elindított folyamatok

N. Vadász Zsuzsa 2019. szeptember 15. 11:16 2019. szept. 15. 11:16

Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 1

Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.


„A kisebbségek jogait és a gyűlöletbeszédet illetően folyamatosan romlik a helyzet Magyarországon, ami azonban nem csak a kormány hibája, az Európai Unió tehetetlen gépezete ilyen ’apró’ dolgokban nem működik” – így gondolja Lakatos Béla roma politikus, volt ácsi polgármester, aki jelenleg tét nélküli „szabadúszóként” (nem indul ugyanis októberben) járja az országot és igyekszik tudatosítani a romákban, hogy saját érdekük nem az azonnali „hasznot” nézni az önkormányzati választásokon (is), nekik is az a jó, ha arra szavaznak – beleértve a roma politikusokat is – , aki valódi változásokat hoz el az életükben. A Sargentini-jelentés óta csak annyiban romlott a helyzet, hogy van egy önmozgása a korábban elindított folyamatoknak.

„Ha csak a romák elleni diszkriminációnak csupán egyetlen szeletét – a közoktatást – vesszük nagyító alá, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt években hozott törvények rendszerszintűen alakították ki a mai – egyre romló – helyzetet, még ha nincs is kimondva/leírva, hogy a romákat célozzák meg velük” – szögezte le portálunknak nyilatkozva Lakatos Béla. S hogy mire gondol? „Olyan törvények születtek, amelyek egyértelműen hátrányos helyzetbe hozták a romákat, példa erre az iskolakötelezettségi korhatár csökkentése 18-ról 16 évre”.

Az integrálás szándékának pedig a nyomát sem véli felfedezni a kormányzati politikában. „Nem látni egyértelműen pozitív lépéseket ezen a területen, sőt, inkább az látszik, hogy a kormány a jobb módúak érdekeit nézi”. Az oktatás területén ezt álságosan folytatják– derül ki Lakatos véleményéből, szerinte ugyanis az egyházat hívják segítségül: az érintett településeken – ezek jellemzően 8-15 ezer lakosúak – az egyházak veszik át az oktatási intézményt, vagy azt, amelyben a romák tanulnak vagy azt, amelybe a meghirdetett feltételek miatt roma tanulóknak esélyük sincs bejutni. „S még azt sem lehet felhozni, hogy a kormány tehet az ilyen fajta szegregációról”.

„A helyzet folyamatosan romlik” – szögezte le, kifejtve, hogy ugyan a „kormány váltig állítja, hogy nem tesz lépéseket a romák hátrányos megkülönböztetéséért, ugyanakkor fenntartja magának a lehetőségét olyan intézkedések meghozatalára, illetve hatályban tartja azon korábbi intézkedéseit, amelyek szegregációba kényszerítik a romákat”.

Az is komolyan sújtja szerinte a romákat, sőt, talán őket érinti a leghátrányosabban, hogy rendkívül módon lecsökkentették a közoktatás számára biztosított pénzeket, s nagyon kevés az olyan település – Ács irányítása alatt ilyen volt –, ahol a központi források mellé sajátokat is tud/képes/akar rendelni az önkormányzat. S vannak ugyan tanodák, de azokat politikai alapon, politika-függően támogatják – hozott fel egy további problémát a közoktatás romákat érintő területeiről Lakatos. Ami pedig a szakképzést illeti – ugyan a roma gyerekek aránya 60-70 százalékra tehető, de menet közben tömegesen hullanak ki, s nincs szakmai váltás, ami ezt megakadályozná.

Lakatos szerint azért nem minden fekete, akadnak pozitív fejlemények is. „Például a megyei jogú városok komoly pénzeket kaptak roma integrációra” – mondta, bár azt elismerte, hogy „nem tudjuk, miként használták fel ezeket, illetve sok helyen el sem kezdték ezeket felhasználni”. Információi szerint legfeljebb olyan fordul elő ezen pénzek terhére, hogy a szociális ellátó rendszer kap némi plusz pénzt plusz órákra, de nem indulnak programok, például a duális képzés, a szakképzés terén vagy az édesanyák felkészítésére, stb. Miskolc vagy Pécs milliárdos összegeket kapott roma integrációra, „október után remélhetőleg lesz változás, s akkor ebben is lehet előrelépés” – szögezte le.

Lakatos szerint lehet pozitív a Máltai Szeretetszolgálat alelnökének, Vecsei Miklósnak a romastratégia megalkotásával megbízott kinevezése miniszterelnöki biztossá, s nem akar pesszimistának látszani, de „ismerjük  a rendszer tehetetlenségét”.
Magyarországon jottányit sem változott a cigányellenesség – továbbra is előfordulnak fizikai bántalmazások – ebben sem történt javulás. Lakatos szerint ennek ugyan vannak mély társadalmi gyökerei, „de az azért alapvetés, hogy ha a kormányzat elítéli a másságot, akkor az emberek elsősorban a romák ellen fordulnak, hiszen ők azok a ’mások’, akikkel nap mint nap találkoznak”. Tapasztalatai szerint a sztereotípiák élnek és virulnak, s a romák esélyt sem kapnak ezek letörésére.

„Ezek persze olyan komplex problémák, amelyeket évtizedek óta sem sikerült megoldani” – szögezte le, hozzátéve, hogy ő maga harminc éve dolgozik roma-ügyekben, s a rendszerváltás óta eddig az első Orbán-kormány idején volt a legnagyobb előrelépés ebben a problémakörben. „Ugyan a nagypolitikában Jolly Jokerként veszik mindig elő a romákat, ám nagyon sok helyen és pártban, pártszinten nem nagyon képviselik őket” – vonta meg tapasztalatait.

Nem tagadja, hogy  helyzet kialakulásában azért a cigányságnak van szerepe, a romák is hibásak, például azért, mert továbbra is támogatják a lejáratódott, az ügynek csak ártó roma vezetőket.

Ami pedig a gyűlöletbeszédet és -bűncselekményeket illeti – Lakatos a saját példájával is illusztrálta, hogy a romák sérelmére elkövetett dolgokért ritkán és/vagy nagyon lassan történik felelősségre vonás. Őt jó éve bántalmazták, ebből azóta még csak vádemelés sem született, „igaz, ebben volt politika is”. De a cigányok ellen elkövetett ügyek jó részét legfeljebb garázdaságként kezelik, „persze mondhatják, hogy nem azért vertek meg egy romát, mert roma, hanem pusztán garázdaságból”. Amúgy ezen a téren a helyzet az elmúlt időszakban nem romlott, a rendőrség eléggé keményen fellép az ilyen esetekben, de sajnos a politika gyakran beleszól ezekbe az ügyekbe.

Antiszemitizmus

Ami az antiszemitizmus alakulását illeti – egy az idén végzett kutatásból lehet következtetéseket levonni. A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből az derül ki, hogy érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő. 

A Soros-kampány hatását is vizsgálták: arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Sorosról, a teljes lakosság körében változatlanul 2% gondolt a zsidóságra. Az antiszemiták közül többen asszociáltak egyéb negatív, a nyilvánosságban negatív konnotációval bíró kifejezésekre is (migránsok, hazaárulás, hatalom, stb.).

Ugyanakkor különösen negatív képet és tendenciákat mutat a holokauszt tagadásának és relativizálásának elfogadottsága a társadalomban. 2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák (15%), a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21%), illetve a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26%). Mind a három kategóriában a valaha mért legmagasabb értéket mutatnak az egyetértő válaszadók.

A hazai gyűlöletcselekmények száma egyébként csökkent: míg 2017-ben 37 ilyen esetet regisztráltak, tavaly 32-őt, ezek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre.

A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogaival, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelemmel kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben

  • Romaügyek
    • aggasztó a cigányellenesség
    • a romák rendszerszintű hátrányos megkülönböztetéssel és egyenlőtlenséggel szembesülnek az élet valamennyi területén, ideértve a lakhatást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, illetve a társadalmi és politikai életben való részvételt is
    • a kormány ugyan jelentős intézkedéseket tett a romák integrációjának elősegítése céljából, de az alkalmazásban nem álló, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal romák aránya a 2011-es 38-ról 2016-ra 51 százalékra nőtt
    • A roma gyermekek túlreprezentáltak a speciális iskolákban a szellemi fogyatékosság módszeresen alkalmazott hibás diagnózisa miatt
  • Antiszemitizmus –
    • visszatérő probléma az antiszemitizmus, ami gyűlöletbeszéd, valamint „a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg
    • Orbán Viktor a 2018 március 15.-i beszédében olyan polemikus, köztük nyilvánvalóan antiszemita sztereotípiákon alapuló támadásokat intézett Soros György ellen, amelyek büntethetőnek minősülhettek volna.
  • Rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma, mivel a rendőrség gyakran nem folytat vizsgálatot és nem emel vádat ilyen ügyekben
  • Ugyanakkor a jogszabályi rendelkezések több, a gyűlölködéssel és gyűlöletkeltéssel kapcsolatos jogsértő cselekményt is meghatároznak


A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

  1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok