Az egyesülés szabadsága: A megfélemlítés ott lebeg a civil szektor felett

„Az elmúlt egy évben nem a civilek voltak a kormányzat kereszttüzében, a civilellenes retorika valamelyest enyhült, de azért nem múlt el, különösen a jogvédő és a menekülteket  segítő szervezetekkel kapcsolatban nyilvánulnak meg kormánypárti tisztviselők és vezetők” – összegezte az egyesülés szabadsága terén a Sargentini-jelentés elfogadása óta történteket Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Ugyanakkor a civil szervezetek részéről – különösen vidéken, ahol kiszolgáltatottabbak az emberek – érezhetően erősödött  félelem, s inkább nem szólalnak meg, tevékenységüket pedig a hagyományosabb szolgáltatói, jótékonysági területre (ön)korlátozzák. S megtorpant a civil szféra fejlődése is.

„Az elmúlt 12 hónapban nem is romlottak, de nem is javultak a civil szervezetek működési feltételei: a korábban meghozott és a jelentésben is bírált jogszabályok továbbra is hatályban vannak, a megbélyegző retorika időről időre előjön, s nem történtek olyan intézkedések, amelyek javítanának a helyzeten” – mondta Móra Veronika. Emlékeztetett azonban arra, hogy a megelőző két évben – 2017-ben és 2018-ban –  a tavalyival szemben sok minden történt.  Egyrészt új jogszabályokat alkottak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról, másrészt két külön csomagban korlátozó intézkedéseket léptettek hatályba a bevándorlást támogató szervezetekre vonatkoztatva. Egyrészt büntetőjogi kategóriává, azaz büntethetővé tették a menekülteknek nyújtott segítséget. Másrészt pedig 25 százalékos különadót vetettek ki az ilyen szervezetekre, az általuk kapott adományokra. Ezeknek a végrehajtása azonban érdemben nem valósult meg, „a bevándorlási különadóból eddig  nulla forint bevétele keletkezett az államnak, mivel annyira megfoghatatlan meghatározások vannak a törvényben, hogy maga az adóhatóság sem volt képes eldönteni, hogy kire, mire és hogyan vonatkozik az” – mondta.

S habár az elmúlt tizenkét hónapban nem a civil szervezetek álltak a kormányzat célkeresztjében, az utólagos hatás egyre érzékelhetőbb – derül ki Móra Veronika szavaiból. Mint ugyanis kifejtette: „A több évvel ezelőtt a civil szektor ellen indított támadás tovagördülő, a szektor egészére kiterjedő tágabb, közvetett ’dermesztő’ hatásaként érzékelhetően megnőtt a félelem”. Különösen vidéken járva tapasztalható, hogy azok a szervezetek is félnek, amelyek maguk nem voltak és ma sem érintettek közvetlenül ebben támadásban. Ám látva a történéseket félnek tiltakozni, megszólalni, egyáltalán, hallatni a hangjukat, s inkább megmaradnak a hagyományosabb szolgáltató és jótékonysági feladatkör mellett. „Korábban azért volt példa ennek az ellenkezőjére, s volt remény arra, hogy tovább fejlődik a civil szektor, de megtorpant ez a folyamat azóta, hogy ott lebeg a fejek felett a megfélemlítés” – szögezte le az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

Ennek van egy további aspektusa is: a megfélemlítés és az arra adott reakció összefügg a pénzügyi támogatásokkal, mind önkormányzati, mind kormányzati szinten. „A civilek  attól tartanak, hogy ha felemelik a szavukat, akkor nem kapnak támogatást – így inkább nem szólalnak meg” – vonta meg tapasztalatait.

Móra Veronika szerint egyébként a civilek szűkülő tere világméretű jelenség, ami már a legfejlettebbnek tartott demokráciákat – mint Nagy-Britanniát, Franciaországot vagy Spanyolországot is – elérte, ott is hoztak ugyanis olyan intézkedések, amelyek így vagy úgy, de negatívan hatnak az egyesülés szabadságára. Ami a magyar helyzet pozícionálását illeti a szűkebb régiónkon belül: a USAID már több mint éve húsz éve állítja össze a globális civil fenntarthatósági indexet, s ebből is látszik, hogy  térségünkben Magyarország a korábbiakhoz képest visszacsúszott, s ma már sereghajtó, ám több más országban – például Bulgáriában és Lengyelországban is – hasonló trendek látszanak. „Az nem vigasz, hogy vannak persze nálunk sokkal rosszabb helyek is, például Oroszország vagy Azerbajdzsán” – fűzte hozzá Móra Veronika.

Az egyesülés szabadságával kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben

• A „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvénytervezet borzolta a kedélyeket.
• Nem szabad ürügyekkel korlátozni a nem kormányzati szervezetek jogszerű munkáját, különösen az emberi jogok védelme terén
• A civiltörvény
  • a nem kormányzati szervezetek elhiteltelenítésére irányul
  • benyújtásakor a kormányzópártok képviselői folyamatosan ellenséges retorikát alkalmaztak a civilekkel szemben
  • az Európai Bizottság tavaly decemberben a civiltörvény miatt is bírósági eljárást indított Magyarország ellen
  • aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba, a magánélet tiszteletben tartásához való jogba és a megkülönböztetés tilalmába
• Hatályon kívül kell helyezni a Stop Soros törvénycsomagot a Velencei Bizottság szerint, miután a büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezés eltántoríthat a védett szervezeti és véleménynyilvánítási tevékenységektől, sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát.

A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
3. A korrupció és az összeférhetetlenség
4. A magánélet védelme és az adatvédelem
5. A véleménynyilvánítás szabadsága
6. A tudományos élet szabadsága
7. A vallásszabadság
8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
12. Gazdasági és szociális jogok