Vallásszabadság: A rezsim a saját politikai játszóterévé tette ezt is

„Nem hogy nem javult vagy hogy nem változott volna a helyzet az elmúlt egy évben, újabb negatív fejlemények jellemzik a vallásszabadság helyzetében történteket” – mondta portálunknak Gábor György vallásfilozófus. A rezsim nem csak a demokráciákban elfogadhatatlan módon tiporja el a vallás- és lelkiismereti szabadságot, de már a nemzetközi fórumok által meghozott döntéseket is teljesen figyelmen kívül hagyja. „Magyarországon mára a politikai hatalom teljesen maga alá gyűrte a vallás- és lelkiismereti szabadságot” – fogalmazott tömören és velősen.  

„Már eleve egy gyalázatos törvény született 2013-ban, amivel a politikai hatalom a saját játszóterévé tette a vallás- és lelkiismereti szabadságot, s lehetőséget teremtett a maga számára arra, hogy kénye-kedve szerint privilegizáljon, dicsérjen, illetve büntessen” – szögezte le Gábor György. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel a kétharmados hatalom vindikálta a jogot magának arra, hogy eldöntse, mely közösséget tekinti egyháznak és melyeket nem. Innen fakad az is, ami „a jogalkotás legnagyobb abszurditása”, az, hogy visszamenőleges hatállyal szüntettek meg több komoly múltra visszatekintő egyházat. „Iványi Gáborék Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségét szokták példaként emlegetni, de nem csak a MET-et érintette mélységesen a rezsim lépése, igaz, őket a leglátványosabban” – szögezte le Gábor György.

A törvény ugyan már évek óta hatályban van, annak döntése nyomán pedig már évekkel ezelőtt lezajlottak a fent Gábor György által vázolt negatív dolgok, de változott-e bármi az elmúlt egy évben, javult, stagnált, esetleg tovább romlott azóta, hogy a Sargentini-jelentésben éles bírálat érte a nevezett törvényt és folyományait? – merül fel a kérdés.

„Sem javulásról, sem stagnálásról nem beszélhetünk, ellenkezőleg, csak negatív fejleményekről lehet beszámolni” – összegezte a vallásfilozófus. Mint kifejtette: „azért mondja ezt, mert az elmúlt évben a kormány már a nemzetközi fórumok által a törvény és alkalmazása kapcsán meghozott döntéseket is semmibe vette, veszi”. Súlyos visszaélésnek tartja, hogy a magyar állam, a politikai hatalom továbbra is ignorálja a nemzetközi fórumokon (és az Alkotmánybíróság által is) meghozott döntéseket, s nem állítja vissza az érintett egyházak egyházi státuszát, ami által egyébként ellehetetleníti a karitatív tevékenységüket is, ami ezeknek az egyházaknak az egyik lényegét  jelenti. (Mint korábban beszámoltunk róla, több, Iványiék által fenntartott szociális és oktatási létesítményben is ki akarják kapcsolni a gázszolgáltatást, mivel adósságot halmoztak fel az állami tulajdonú szolgáltató felé, miközben egyébként az állam mintegy három milliárd forinttal adósa a MET-nek. Emellett az állam az egyházi státusz vissza nem adásával megfosztja őket attól is, hogy például a személyi jövedelemadók egy százalékát gyűjthessék és ebből pénzre tegyenek szert.)

Gábor György egy fontos szempontra is felhívta  figyelmet, amikor arra emlékeztetett, hogy Orbánék azt a legérzékenyebb emberi jogot, a vallás- és lelkiismeret szabadságáról szólót tiporják lábbal, amelyek az amerikai alapító atyák számára az alkotmányozás folyamatában a legfontosabb volt, nem véletlenül szól erről az amerikai alkotmány jognyilatkozatába  (Bill of Rights), azaz kiegészítésébe foglalt deklaráció a vallás- és a lelkiismeret szabadságáról. „Ezt a legérzékenyebb emberi jogot tiporta lábbal az Orbán-kormány és a törvényalkotás azzal, hogy semmibe vették, hogy nem hozhatnának a vallásokat és egyházakat érintő törvényeket” – szögezte le Gábor György.

A vallásszabadság kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben

• Túlzó és önkényes kritériumokra alapozza a 2012-ben hatályba lépett törvény az egyházként való elismerést
• Az Alkotmánybíróság szerint az elismert egyházak nyilvántartásból való törlése alkotmányellenes volt. Erre reagálva módosították egy hónappal később az alaptörvényt, létrehozva a vallási közösségek és a bevett egyházak kategóriáit, majd az Országgyűlés újabb alaptörvény-módosítással felhatalmazta magát azon vallási közösségek kiválasztására, amelyekkel az állam „közösségi célok elérése érdekében együttműködik”.
• Magyarország a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben megsértette az egyesülés szabadságát. Az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót, hogy az egyházak elismerésének feltételeire vonatkozó szabályokat hozza összhangba az Emberi Jogok Európai Egyezményével, de a törvény nem kapta meg a szükséges többséget. Az ítélet végrehajtása folyamatban van.

A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
3. A korrupció és az összeférhetetlenség
4. A magánélet védelme és az adatvédelem
5. A véleménynyilvánítás szabadsága
6. A tudományos élet szabadsága
7. A vallásszabadság
8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
12. Gazdasági és szociális jogok