A migránsok, menedékkérők és menekültek jogai: Ide nem jutsz be, s nem kapsz védelmet!

N. Vadász Zsuzsa 2019. szeptember 15. 16:49 2019. szept. 15. 16:49

Mi történt a Sargentini-jelentés elfogadása óta? – 12.

Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.


 „A magyar kormány törekvése, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahova menekült nem jön, nem jut be, ahol nem juthat tisztességes eljáráshoz és védelemhez” – szögezte le Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogait tekintve a helyzet tovább romlott Magyarországon, ami annak fényében nem csoda, hogy a kormány egyfajta laboratóriumi kísérletként próbálja megtudni, hogy meddig feszítheti az Unió jogrendjének a húrjait. Az elmúlt évben a magyar kormány számos újabb lépést tett annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszer ne tudjon semmilyen védelmet nyújtani a rászorulóknak. A nemzetközi  figyelem pedig nem lanyhul. Az idén az első félévben 266 menedékkérelem érkezett, tíz ember kapott menekültstátuszt, 14 oltalmazottit, 4-en pedig befogadottit.

A számos példával illusztrált tovább romló helyzet ecsetelése mellett Pardavi Márta nagyon fontosnak tartja annak hangsúlyozását is, hogy az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított menekültügyben Magyarországgal szemben. Ez azt az üzenetet közvetíti, hogy „bár a téma nagyon átpolitizált és az EB sem szívesen nyúl hozzá, de megteszi, mert minden politikai nézetkülönbség  és felfokozott figyelem mellett vannak olyan európai értékek – köztük az emberi jogok –, amelyeket nem lehet megsérteni, illetve amelyek megsértése esetén lépéseket kell tenni”. Ez egyfajta piros vonal meghúzását jelenti. Egyébként nagyon helyesnek tartja, hogy a menekültügyről a jogállami téma szempontrendszerén keresztül beszélünk, „mert látjuk, hogy jogszabályok alkotásával és a gyakorlati intézkedésekkel pont az európai alapvető értékek semmibevétele történik meg Magyarországon”

S hogy mi történik?

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a menekültügyi rendszer lebontása megtörtént, az elmúlt időszakban megtett lépésekkel – közte az éheztetéssel, a válsághelyzet végtelenített meghosszabbításával – a kormány mintha kérkedni akarna azzal, hogy Magyarországot egy olyan hellyé alakította át, ahova menekült nem jön és nem jut be, ahol nem juthat tisztességes eljáráshoz és védelemhez.

A Sargentini-jelentés óta eltelt évben nagyon sok olyan eset történt, amely igazolja a fentieket. Tovább romlott a helyzet – mondta Pardavi, kiemelve az alábbiakat.

A menedékkérők lehetőségei

„Tavaly novemberben érkezett Nikola Gruevszki elítélt volt észak-macedón kormányfő Magyarországra, őt sokan VIP-menekültnek mondták, mondván, hogy az összes többi menedékkérővel ellentétben szinte egyedüliként nagyon sok mindenhez hozzáfért. „A hangzatos cím nem is alaptalan” – szögezte le Pardavi, rámutatva: az ideutazását és az országba történt belépését segítették a magyar hatóságok, amelyek a menedékjogi eljárásban az ő esetében nem alkalmazták a szabályt, hogy automatikusan elfogadhatatlannak minősítik azok kérelmét, akik biztonságosnak minősített országból érkezve lépik át a magyar határt. Gruevszki azonban megkapta a menedékjogi védelmet. Mások azonban nem.

Kizárt ENSZ-szakértők

„Egy számunkra az idáig ismeretlen jelenség következett be 2018 novemberében” – említette a következő példát Pardavi Márta.  Magyarországra érkezett egy, az önkényes fogvatartással foglalkozó ENSZ munkacsoport, amelynek a tagjait azonban nem engedték be a tranzitzónába. Azaz, a nemzetközi szakértők nem vizsgálhatták meg a körülményeket a tranzitzónában, s nem beszélgethettek sem az ott lévő menekültekkel, sem senkivel. „Azt nem tudni, hogy egyszeri tiltás volt-e ez, vagy netán az elzárkózás újabb jele, mindenesetre remélhetően a kormány nem fogja folytatni ezt a rossz gyakorlatot” – szögezte le a jogvédő, hozzátéve: a dolog mindazonáltal meglepetést keltett és sokakban aggodalmat váltott ki. Az ENSZ-munkacsoport a látogatást egyébként nyomban felfüggesztette.

Éheztetés

A Magyar Helsinki Bizottságnál tavaly augusztusban jelentek meg az első éheztetéses ügyek, de ezek már az átfutási idő miatt nem szerepeltek a Sargetini-jelentésben, viszont utána elég nagy figyelmet kapott a hazai és a nemzetközi  sajtóban, s az emberi jogi szervezetek és az Európai Bizottság is elkezdte nyomon követni őket. „Ez az embertelen magyarországi menekültügyi politika Európában precedens nélküli újabb mélyrepülése” – szögezte le, hozzáfűzve: az első esetek óta sem szűnt meg a gyakorlata, napjainkban azonban már nem a menedékjogi eljárás folyamatában lévőket érinti, hanem olyanokat, akiknek lezárult a menedékjogi eljárása. 17 ilyen ügyet vittek a Strasbourgi Bíróság elé, a 17 ügyben összesen 27 ember szenvedte el az ételmegvonást. A bíróság azonnali döntése: utasította a magyar kormányt arra, hogy adjon enni a fogvatartott embereknek.

Az éheztetés ügye odáig fajult, hogy az idén júliusban kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben emiatt. Előtte, még februárban az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) tartott meghallgatáson Frans Timmermanns, az Európai bizottság akkori alelnöke is beszélt erről. Április elején pedig az Általános Ügyek Tanácsának a 7. cikkely szerinti, eljárási kérdésekről tarott ülésén is szóba került az éheztetés ügye, ami azt is mutatja, hogy már nagyon magas szintre jutott el a híre. „Az, hogy az Általános Ügyek tanácsában erről beszélnek az olyan mélyrepülés, amivel kapcsolatban a kormányzat már nem tudja lemosni magáról a szégyen bélyegét, bár úgy tűnik nem is nagyon akarja” – szögezte le Pardavi.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović az idén februárban tett egyhetes átfogó látogatást Magyarországon, több emberi jogi területen vizsgálódott, közte a menekülteket érintőn is. A jelentésében sok kritikus területet azonosított mind emberi jogi, mind pedig menekültügyi területen, a többi között bírálta az étel megvonásának a gyakorlatát, aminek a megszűntetésére tett ajánlást.

Pardavi tapasztalatai szerint azonban „nem csak a különféle nemzetközi szervezeteknél és az uniós szerveknél csapódik le ez az ügy, hanem a magyar közvéleményben is”. Mint elmesélte: a Magyar Helsinki Bizottság Facebook oldalán például rendkívül nagy felháborodást tapasztaltak az ilyen hírek kapcsán: az emberek ugyanis az emberiességi, felebaráti szeretet perspektívájában nézik az éheztetést. „Ezekben az időkben a migrációs kérdésekben sok a gyűlölködés, de ez a szint már megemészthetetlen a magyarok többsége számára” – szögezte le, hozzátéve: „az pedig nagyon beszédes, hogy miközben a közvélemény egyértelműen elutasítja az ételmegvonást az őrizetben levő külföldiektől, a kormány ennek ellenére ilyen hosszú ideje folytatja a gyakorlatot”.

A bevándorlási válsághelyzet fenntartása

Ugyan még nem nyilvános az ENSZ menekültek és migránsok emberi jogaival foglalkozó független különleges jelentéstevőjének, Felipe Gonzáleznek az idén júliusban tett magyarországi látogatásáról készített jelentése, de a vizit végén kiadott közlemény sok mindenre kitér. Kiemeli a többi között a kormány bűnbakképzési politikáját és azt, hogy a súlyos jogsértéseket a bevándorlási válsághelyzet fenntartása teszi lehetővé. A független szakértő egyben felszólította a kormányt ennek azonnali megszűntetésére („ahogy már mi is megtettük”) – de ennek ellenére szeptemberben újabb fél évvel meghosszabbították a fenntartását.

Börtönszerű körülmények a tranzitzónában

A különleges jelentéstevő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tranzitzónákban börtönszerűek a körülmények. „A magyar kormányon kívül mindenki fogvatartási körülményként jellemzi azt, ami ott van” – mondta Pardavi, aki emlékeztetett arra, hogy a tranzitzónában sok a kisgyerekes család, a terhes nő, s vannak kísérő nélküli gyerekek is, akiknek újabb pszichés sérüléseket okoznak a börtönszerű körülmények, az a többi között, hogy szögesdrótok között bezárva kell élniük, s ha bárhova menni akarnak, fegyveres őrök kísérik őket, stb. 

Jogi eljárások

 „Sok olyan jogi fejlemény is volt az elmúlt egy évben, amelyek igazolják a menekültkérdés magyarországi kezelésével kapcsolatos, 2015 óta sokak által, köztünk általunk is megfogalmazott aggodalmakat” – mondta Pardavi Márta. Az Európai Bizottság ezeket a kritikákat viszi tovább azzal, hogy jogi útra tereli őket, kötelezettségszegési eljárásokat indítva. A legfrissebb, hogy a 2018 júliusában hatályba lépett Stop Soros törvény miatt hetek múlva elindította az eljárást, majd – bizottsági idővel mérve nagyon gyorsan – nem egészen egy év alatt az ügy már eljutott odáig, hogy júliusban az Európai Bizottság bejelentette, az Európai Bírósághoz fordul.

Két dolog miatt lépett a Bizottság: egyrészt az automatikus elfogadhatatlansági kritérium miatt, másrészt a bűntetőtörvénykönyvnek azon módosítása miatt, hogy kriminalizálták a menekülőknek nyújtott segítséget.  

Tisztelet a bíróknak

Érdekes fejleményről is beszámolt portálunknak Pardavi Márta. “Többször fordulnak magyar bírók a Luxemburgi Bírósághoz menekültügyekben például azzal a kérdéssel, hogy megállja-e a helyét az elfogadhatatlansági ok, az automatikus visszautasítás” – mondta el a jogvédő. Nagyon fontosnak mondta ezt, mivel „a menekültügyi kérdésen túlmutatva az is látszik, hogy bíróként teszik a dolgukat”. Pedig ismert olyan eset, amikor a Luxemburgi Bírósághoz forduló bíró – a bírók számára eddig ismeretlen módon – gyalázkodó propagandacikkekben látta viszont a nevét. 

A kormány azonban nem nézi tétlenül, amikor az általa elvárttal szemben döntenek: miután tavaly év végén a Szegedi Bíróságon sok olyan ügy volt, amelynek a végén sérülékeny menedékkérőket a balassagyarmati táborba helyezték át a tranzitzónából, a bírósági illetékességet Budapestre helyezték át.

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival kapcsolatos megállapítások, bírálatok, javaslatok a Sargentini-jelentésben

  • aggályos a menekültekkel szembeni bánásmód
  • nincs jogorvoslat a hazánkban benyújtott, nemzetközi védelem iránti kérelmek magas (69,1 százalékos) elutasítása ellen
  • Sok a bántalmazás (kiskorúak ellen is)
  • Aggályos, hogy minden menedékkérőt, köztük a gyermekeket is kötelezően őrizetbe kell venni a menekültügyi eljárás időtartamára
  • A tranzitzónában a magyar állam által alkalmazott bánásmód gyakran arra készteti a menedékkérőket, hogy illegális megoldást keressenek a határon való átkelésre, akár embercsempészek közreműködésével
  • Kérdéseket vet fel a terrorellenes jogszabályok alkalmazását és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését illetően a gyakorlat – példa Ahmed H. pere éről is, akit terrorcselekmény vádjával hét év börtönre ítéltek


A nevezett 12 pont, és az eddig megjelent cikkek:

  1. Az alkotmányos és a választási rendszer működése
  2. Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai
  3. A korrupció és az összeférhetetlenség
  4. A magánélet védelme és az adatvédelem
  5. A véleménynyilvánítás szabadsága
  6. A tudományos élet szabadsága
  7. A vallásszabadság
  8. Az egyesülési szabadság (azaz civilek)
  9. Az egyenlő bánásmódhoz való jog
  10. A kisebbségekhez tartozók – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem
  11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai
  12. Gazdasági és szociális jogok