Írók, művészek a mesterséges intelligencia ellen

A tiltakozók között a hollywoodi filmipar vezető munkatársai mellett olyan világhírű írók vannak, mint Margaret Atwood, John Grisham vagy Jonathan Franzen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy az AI adatbázisainak segítségével világszerte milliók számára váltak hozzáférhetővé műveik kivonatai és az alkotásokat el is torzíthatják. A tiltakozásokhoz csatlakoztak közösségi médiaszolgáltatók is, köztük az X, korábbi nevén Twitter. Tulajdonosa, Elon Musk, szerint az AI-vállalkozások rendszeresen töltenek le tartalmakat az X-re érkező bejegyzésekből, olyan mértékben, hogy már technikai korlátozásokat kellett bevezetni, hány üzenetet tölthet le a Twitter egy használója. A vezető amerikai lapok, köztük a The New York Times és a The Washington Post ugyancsak elfogadhatatlannak minősítették, hogy szerzői joggal védett írásaikat engedély és jogdíj fizetése nélkül használják az AI-rendszerek. Miután a szolgáltatók semmiféle tájékoztatást nem adnak arról, milyen információkat feltöltve „tanítják” adatbázisaikat, már sikerült kideríteni, hogy nem kevés eleve lopott, valamint különböző okokból vitatható, akár veszélyes adat is van a milliárdos nagyságrendű rendszerekben könyvekből, újságcikkekből, videókból, közösségi média-tartalmakból. Emellett megjelentek – például az Amazonon – az AI segítségével létrejött útikönyvek, tanácsadó kötetek. Az utóbbiak között volt olyan, amelyet sürgősen vissza kellett vonni, miután kiderült, hogy a mérges és az ehető gombákról adott tájékoztatás nem felelt meg a valóságnak. Az Amazon azóta ellenőrzi, hogy a saját könyveiket feltöltők használták-e az AI-t és korlátozták a feltölthető szövegek számát.

A filmírók és színészek hollywoodi sztrájkjában ugyancsak fontos szerepet játszott az AI megjelenése. A nagy stúdiók vezetői arra készülnek, hogy az AI segítségével jussanak film-ötletekhez, írjanak forgatókönyveket – vagy éppen megjelenítsék ismert színészek képét, hangját. A filmipar több ezer munkahely megszűnésétől tart.

A Microsoft, a Google, az Amazon a múlt év végétől tette hozzáférhetővé a rendszereket, azokat a technika legfontosabb vívmányaként hirdetve a mobiltelefon bevezetése óta. Azzal védekeznek, hogy a találmány működtetéséhez, „betanításához” azt fel kell tölteni a megfelelő tartalommal – beleértve szellemi alkotásokat. Szerintük az nem érinti a szerzői jogokat, amikor azok „átalakítva” és nem teljes terjedelmükben jelennek meg a szolgáltatásban. A Google vezetői szerint a rendszerek pusztán tanulnak a betáplált információból – ahogyan egy diák tanul a tankönyvből. Azaz nem a szellemi termék másolásáról van szó, csak hatékony átalakításáról a nyilvánosság számára...

A tiltakozások, perindítások hatására vizsgálatok indultak és vannak jelei annak is, hogy az új, igen nagy jövedelmet hozó iparág próbál alkalmazkodni. A YouTube immár észleli, ha szerzői joggal védett tartalmat akarnak rá feltölteni és azt automatikusan megakadályozza. Egyes vállalkozások, mint például az AP amerikai hírügynökség, elébe mentek a problémának: megállapodást kötöttek az OpenAI-val, hogy az 1985-ig visszamenően használhatja anyagaikat – megfelelő díj kifizetése ellenében. 

Mindenesetre kemény és hosszú jogi viták várhatók az ügyben. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vizsgálja, megsértik-e az AI-rendszerek a szerzői jogokat és meghallgatásokba kezdett a kérdésről az amerikai törvényhozás is. A Google, a Microsoft és társaik a tiltakozások viharában egyelőre hallgatnak, de illetékeseik szűkebb körben elismerik: akármiként is alakulnak majd a perek, belátható időn belül véget kell vetniük a jelenlegi gyakorlatnak.