Kamala Harris győzelme komoly csapás lenne Orbánnak

Moszkva Ukrajna elleni támadása óta a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra zuhantak. Orbán Viktor Trump győzelmébe vetett reménye éles ellentétben áll a közép- és kelet-európai térség többi államának álláspontjával, amelyek abban bíznak, hogy Amerika továbbra is a térség biztonságának garantálója marad.

A magyar kormány álláspontjának alapja a Fidesz  és a Republikánus Párt MAGA-szárnya közötti ideológiai kötődés, a közös illiberális értékek, valamint a tekintélyelvű vezetésbe vetett hit. Mindez a demokratikus kormányzatokkal való párbeszéd beszűküléséhez és konfliktusokhoz vezetett, mert azok bírálták a magyar kormányt a tekintélyelvűség, a Kínával és Oroszországgal ápolt kapcsolatok, valamint a korrupció miatt. 

A Republikánus Párt egyes vezető személyiségei, mint Mitch McConell ugyan nemtetszésüket nyilvánították egyebek mellett Budapest Kína-barát politikája miatt, az aggódók azonban meglehetősen elszigeteltek a pártban.

A German Marshall Fund szerzője ismertette Trump és a republikánusok, valamint Orbán közötti viszony történetét. Ugyanakkor megállapította: nem ez a pártosság az egyetlen oka a magyar kormány és a demokraták közötti kapcsolatok megromlásának, hanem az is, hogy a Biden-kormányzat egyre élesebben bírálta az Orbán-rezsimet egyebek mellett a demokrácia erodálása és a korrupció miatt, és kifejezésre juttatta a Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolatok miatti fokozódó frusztráltságát. 

Hegedűs részletesen felsorolta, hogy Washington egyebek között a finn és svéd NATO-csatlakozás halogatása, az Ukrajnának nyújtandó uniós segítség obstruálása és a Moszkva elleni szankciók akadályozása, valamint az orosz hírszerzés hídfőállásának tekintett Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) befogadása, és az orosz, valamint belarusz állampolgárok számára bevezetett vízum-könnyítés miatt tiltakozik.

Trump megválasztása esetén az új elnök enyhítené a diplomáciai nyomást, és tágabb teret adna Orbánnak az európai és a globális színtéren való manőverezésre és befolyás-gyakorlásra. Orbán ezzel igazolva látná a politikáját, és tovább radikalizálódhat. Emellett a Trumphoz fűződő kapcsolata erősítené a pozícióját illiberális szövetségesei körében, ahol az EU nativista, szuverenista erős vezéreként állítja be magát. Emellett Trump győzelme Orbán otthoni helyzetére is hatással lenne. Fokozhatná az ellenfeleire gyakorolt nyomást a 2026-os választás előtt, különös tekintettel arra, hogy Magyar Péter személyében és annak Tisza Pártjában veszélyes új kihívóval áll szemben. Az EU-intézmények minden figyelmeztetése süket fülekre találna, miközben Orbán folytatná az obstrukcióját és a vétóit, ami újabb szöget verne az EU és az ország közötti kapcsolatok koporsójába.

Ezzel szemben Kamala Harris győzelme komoly kudarcot jelentene Orbán számára. A demokrata kormányzat több és keményebb szankcióval sújthatná Magyarországot, például a korrupció miatt, vagy azért, hogy rákényszerítse Orbánt a moszkvai háborús erőfeszítések támogatásának és a Kínához fűződő kapcsolatainak újbóli átgondolására. Egyben minden valószínűség szerint tovább romlana a Budapest és Washington közötti kapcsolat: a kormánysajtóban már ma is háborúk szítójának mutatják be az Egyesült Államokat, amely eszerint egyedül felelős az ukrajnai háborúért, az amerikai nagykövet pedig gyakran személyes támadások célpontja. A demokraták győzelme azonban megmutatná a Fidesz Amerika-politikájának az árát is, és ez esetleg korlátozott újraértékeléshez és a Harris-kormányzat felé való óvatos kéznyújtáshoz vezethet. Kétséges azonban, hogy ez túlmenne-e néhány jelképes gesztuson.

Egy Harris-adminisztráció jól tenné, ha fokozná a csökkenő hazai támogatásra és legitimációra támaszkodó Orbánra gyakorolt nyomást. Értelmes engedményeket követelve azt a célt követné, hogy Magyarországot újra megbízható transzatlanti biztonsági partnerré tegye, és előmozdítsa az ország demokratikus átalakulását – mutatott rá a szerző.