Katona Tamás: néhány fejlődő ország kínai hitel miatt omlott össze
A gazdasági semlegesség valóban jól hangzik, de ez egy kommunikációs trükk, ha pedig Orbán Viktor komolyan gondolja, az annál rosszabb számunkra – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Katona Tamás, statisztikus, demográfus, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára, aki a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt 1995 és 1998 között. Rámutatott, ha Kelethez akarunk igazodni, akkor megint nem vagyunk semlegesek. „Ha megnézzük az elmúlt 3-5 év politikáját, az tudatosan és tervszerűen Kínához és Oroszországhoz kötődik, egyre erősebben szembemegyünk az unióval és a tagországokkal, valamint a józan ésszel is.”
Katona Tamás kijelentette, a kínai beruházások kizárólag Kína érdekeit szolgálják, a beruházások, a munkaalapú társadalom eddig nem hozott semmit, csak leszakadást. Rámutatott, az igaz, hogy 6-700 ezerrel többen dolgoznak, de nem egymillióval, mint mondja a kormány, és azt is látni kell, hogy ezt a gazdasági válság súlyos időszakához mérik. „Ebben benne van az is, hogy kivezették, drasztikusan megemelték a nyugdíjkorhatárt – csak nálunk Európában –, közben csökkent az egyetemi hallgatók aránya, 600 ezer magyar külföldön boldogul, közben azt hajtja a kormány, hogy sokkal több fizikai dolgozó legyen és sokkal kevesebb diplomás.”
Életveszélyesek a Kínától felvett hitelek
Ismeretlen körülmények és ismeretlen feltételek között vesszük fel a hitelt, néhány fejlődő ország ezért került súlyos válságba, például Montenegró – vélekedett Katona Tamás, aki szerint nagyon komoly geopolitikai kérdések vannak az akkugyárakkal kapcsolatban is. „Orbán nem akar kilépni az unióból, mert akkor a kínaiak is azonnal itt hagynak bennünket, de az, hogy kisodródunk az unióból, komoly veszély, és súlyos következményei lesznek.”
Nemhogy kétsebességes Európa, hanem négysebességes jöhet
Az új koncepció, ami Emmanuel Macron francia elnök nevéhez fűződik, de a németekkel dolgozták ki, a négysebességes Európát alakítaná ki, ebben a belső körökből kisodródunk, ami azt jelenti, hogy a döntéshozatalban nem fogunk részt venni, nem kapunk támogatást sem – mondta Katona Tamás. „Már most is élén áll a dolog, és várhatóan az év végével több mint egymilliárd euró végleg elvész, és egyre szigorúbb a jogállamisági feltételek ellenőrzése.”
Katona Tamás szerint az elmúlt 15 évben olyan mértékben maradtunk el az unió többi tagországától gazdaságilag, társadalmilag, hogy a mutatókban gyakorlatilag az utolsó háromban vagyunk már. „A térségünkben 1995 óta számoljuk a GDP-adatokat a jelenlegi módszertan szerint, és a 11 országból álló csoportból mi a harmadikok voltunk Szlovénia és Csehország után, most is harmadikak vagyunk, csak hátulról, de egyben az utolsók vagyunk a 27 tagországban, és ezen nem tudunk változtatni, ha nem váltunk gazdaságpolitikát.”
2010 után volt egy nagy visszaesés, ezért lehetett „gyurcsányozni” meg „elmúltnyolcévezni”, ezt sokan elhitték, jól hangzott, de 2013 és 2019 között valóban volt egy gazdasági növekedés, életszínvonal- és jövedelemnövekedés, ami viszont 2019 után megállt. „Ma már a középosztálynak is csökken a reáljövedelme és az életszínvonala, és ebben a szűk másfél évtizedben szabályosan kettészakadt a társadalom.”
Katona Tamás kiemelte, 2014-ben úgy jött a rezsicsökkentés, hogy valóban csökkent az energia ára, ez másfél évig tartott, aztán a 3., 4. évtől a háztartások már többet fizettek, mint a valós ár, akkora energiaár-csökkenés volt a piacon. „2021-ben volt a Fidesznél egy törés, amikor érezték, hogy el lehet veszíteni a választásokat és 3 ezer milliárdot osztogattak szét. Most már látjuk, hogy a reáljövedelem abban az évben, 2022-ben, mindössze 3 százalékkal nőtt, mert a választás után jött egy megszorítás, több százmilliárdot elvettek, és ráeresztették az egész gazdaságra az inflációt.”
Hozzátette, olyan célzott osztogatás volt, hogy a legszegényebbeket kihagyta, 2 millió ember reáljövedelme 4,5 százalékkal csökkent, másik 2 és fél milliónak pedig csak kicsit növekedett. „4 millió ember, közben ők szavaztak rá.”
Azóta romlott a helyzet, a reálkereset nem növekszik
Katona Tamás arról is beszélt, hogy a KSH az alkalmazottak fizetésemelkedését méri, ez 3 millió ember, és nem tudjuk, hogy ez a lakosság egészére mit jelent. Hozzátette, a nyugdíjas-inflációt sem lehet pontosan számolni, hiszen az elmúlt 3 évben 60 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. „Gyakorlatilag, amit ígérnek, azzal durván beavatkoznak a gazdaságba. Ennek megvannak a veszélyei. Az elmúlt néhány évben az amerikai tőke kezdett kivonulni Magyarországról, most már az osztrák-német tőke is kezd kivonulni. Láthatóan azt akarják elérni, hogy csökkentsék a kamatot a Monetáris Tanácsban, csakhogy ennek komoly veszélyei vannak.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
