Példátlan, ahogy Kína világszerte kémkedik

Szinte nem múlik el hét, hogy ne jönne újabb figyelmeztetés valamely nyugati hírszerzési intézménytől a kínai fenyegetésről. Az FBI egyedül szeptemberben arról számolt be, hogy egy kínai állami hátterű szervezet betört több mint negyedmillió, az internethez kapcsolódó routerbe, kamerába és más elektronikus felszerelésbe az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Romániában és más államokban.

Egy kongresszusi vizsgálat kiderítette, hogy az amerikai kikötőkben használt kínai teherdaruk technológiája lehetővé teszi, hogy Peking figyelemmel kísérhesse azok munkáját. Egyébként az év egyik szenzációja volt, hogy a New York-i polgármester egyik közvetlen munkatársát Kína ügynökeként leplezték le. Az ország számítógépes rendszereibe behatoló kínai hekkerek aránya az amerikai FBI elhárítóival szemben 50 az 1-hez és tevékenységük szélesebb körű, mint a világ összes többi országáé összesen – állapította meg Christopher Wray, a szövetségi rendőrség igazgatója. Az egyik nagy európai ország hírszerzésének vezetője szerint a kínai kémkedési és biztonsági apparátus mintegy 600 ezer embert foglalkoztat. Az amerikai és a nyugat-európai hírszerzési és elhárítási intézmények ezért növekvő aggodalommal figyelik a világméretű kínai kémkedés elterjedését. Annak elhárítása nem csak a számbeli arányok miatt rendkívül nehéz, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben a Nyugat és Kína gazdasága igen szorosan összefonódott és a legtöbb ország egyszerűen gazdasági okokból nem engedheti meg magának, hogy szankciókkal sújtsa Kínát vagy kiutasítsa diplomatáit. „Kína más helyzetben van” – jelentette ki McCallum, Nagy-Britannia belső elhárítása, az MI5 igazgatója. 

A nyugati tapasztalatok szerint a kínai hírszerzés tevékenysége tovább növekedett azóta, hogy Hszi Csin-ping tekintélyuralmi vezetése alatt lelassult az ország gazdasági fejlődése, írta a Wall Street Journal. Így az ország hírszerző szervezetei utasítást kaptak: szerezzék meg a szükséges értesüléseket a találmányokról, újításokról, hogy fellendíthessék a gazdaságot és ezzel mérsékelhessék a kormányzatot a gazdasági helyzet miatt érintő hazai és külföldi bírálatokat. A brit külföldi hírszerzés, az MI6 korábbi igazgatója, Nigel Inkster szerint lényegében arról van szó, hogy a rendszer a stabilitását félti és annak erősítéséhez minden eszközt fel kíván használni. 

A kínai hírszerzés a jelentéktelen apróságoktól a hajmeresztő vállalkozásokig terjed. Így például ősszel az amerikai hatóságok vádat emeltek öt, michigani egyetemen végzett kínai ellen, akiket rajtakaptak, amint éjszaka a Nemzeti Gárda gyakorlatát fényképezték – mégpedig azért, mert azon tajvani katonák is részt vettek. A másik véglet: a brit hatóságok felfedezték, hogy kínai hekkerek behatoltak az ország választói nyilvántartásába, amelyben 40 millió ember lakcíme is található. Az amerikai kormányzat egyidejűleg azt vizsgálja, vajon egy kínai, állami hátterű hekkercsoport milyen sikerrel hatolt be nagy hazai hírközlési hálózatokba, és azokban le tudta-e hallgatni a bűnüldöző szervek beszélgetését. Egyébként felfedezték azt is, a kínaiak azért is lopnak amerikai és európai hálózatokból óriási mennyiségű, magánszemélyekre vonatkozó adatot, hogy azokat felhasználják mesterséges intelligencia modellek fejlesztéséhez. 

A kínai kémkedési műveletek annál aggasztóbbak, mivel Peking egyre fenyegetőbben lép fel katonai téren. Hszi Csin-ping már korábban felszólította a fegyveres erőket: álljanak készen Tajvan elfoglalására 2027-ben, a népi felszabadító hadsereg megalapításának 100-ik évfordulójára. Egy Tajvan elleni kínai támadás összecsapást hozhat az Egyesült Államokkal, amely elkötelezett a demokratikus vezetésű szigetállam függetlensége mellett. 

Az FBI az idén jelentette be, hogy a kínai hírszerzés hekkerei több száz routerbe hatoltak be, és ezzel háborús konfliktus esetén megbéníthatják nagy amerikai víz- és energiaelosztási hálózatok tevékenységét. A Kongresszus megtiltotta a Pentagonnak, hogy a hadiflotta hajói használjanak bármely külföldi kikötőt, amely a Logging nevű kínai teherszállítási számítógépes hálózatot alkalmazza, mivel annak segítségével a kínaiak titkos adatokhoz juthatnak az ott kikötő hajókról. 

William Burns, a CIA igazgatója elmondta: tavaly két ízben látogatott Kínába, hogy tárgyaljon partnereivel. A cél, hogy „elkerüljenek félreértéseket és nem szándékos összeütközéseket” – fogalmazott. A nyugatiak aggódnak, mert a tekintélyuralmi rendszerek hírszerzési hálózatai gyakran úgy fogalmazzák jelentéseiket, hogy azok megfeleljenek főnökeik várakozásainak. Így viszont, ha például Hszi Csin-ping téves értesüléseket kap, elrendelheti a visszacsapást olyan esetben is, amikor ennek valójában semmi alapja nincsen. 

Tapasztalat az is, hogy Kína nem tartja magát a kémkedés hagyományos „szabályaihoz”, így például nem törődik azzal, ha embereiket tetten érik és – ellentétben Oroszországgal – ritkán tesz kísérletet arra, hogy lebukott ügynökeit később kicserélje. 

A nyugati hírszerzést még egy további, komoly nehézség fenyegeti: hogy tudniillik kínai vonatkozásban nagyon nehéz kémkedni... A kínai hírszerzés és elhárítás műveletei ugyanis rendkívül decentralizáltak, rengeteg különböző ügynökségre és magánvállalatra terjednek ki. Jelentős autonómiával működnek, ezért nehéz azokba behatolni és megismerni módszereiket, amelyek részben az állam, részben a magánszektor gyakorlatát egyesítik. Kínának egyébként egy évtizeddel ezelőtt egész sor Amerikának dolgozó kémet sikerült lelepleznie és ártalmatlanná tennie. 

Hszi Csin-ping gyakran emlékeztet arra, milyen tanulságokkal jár a Szovjetunió 1991-es hirtelen összeomlása. Nézete szerint ennek az volt az oka, hogy meglazult az ideológiai ellenőrzés. E tanulság alapján hozott létre az államfő nemzetbiztonsági bizottságot, amellyel centralizálja a szigorú párt-ellenőrzést valamennyi biztonsági intézmény felett.

Peking mindeddig határozottan tagadja a kémkedési tevékenységgel kapcsolatos vádakat, és azzal válaszol: éppen fordítva van, a nyugati országok támadják Kínát hekkeléssel és hírszerzési tevékenységgel.