Magas lehet Orbán amerikai útjának a végszámlája, bár soha nem foguk megismerni a teljes összeget

NVZS 2022. augusztus 15. 14:25 2022. aug. 15. 14:25

Ismét kiderült, nem volt más, mint minimum csúsztatás, hogy a kormányzat tagadta, Orbán Viktor augusztus eleji, amerikai magánlátogatása nagyon sokba fájt a magyar adófizetőknek. A miniszterelnök - akit privátim fogadott az elvesztett választás óta szintén privát emberként éldegélő Donald Trump – egy pártrendezvényen vett részt Dallasban. Kiderült, már eleve mi fizettük a magánember Orbán és sleppje utazásának a tetemes költségét. Az Átlátszó írta meg, hogy 57 millió forintba került csak a repülőút, amit szinte kizárt, hogy saját zsebből álltak volna Orbánék. Az ott tartózkodás költségeit egyelőre homály fedi – a magunk részéről azt reméljük, hogy legalább napidíjat nem kaptak. A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) nevű pártrendezvény is sokba került a részvétel nekünk, magyaroknak, hiába állítják ennek ellenkezőjét a felek. És persze nem csak úgy kapott meghívást Orbán a „dzsemborira”, s valakiknek ki kellett járniuk az is, hogy fogadja őt az ex-elnök Trump. Ezt hívják lobbizásnak, ami szintén nem olcsó mulatság.

Az Átlátszó írta meg, hogy 57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel. Az oknyomozó portál szúrta ki a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a Facebook-posztját arról, hogy a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával repültek Amerikába. A küldöttség tagja volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki szintén kitette a közösségi oldalára az Orbán Balázzsal közös szelfit a 607-essel a háttérben. A repülési adatok szerint a gép augusztus első napján New Yorkba ment, egy nappal azelőtt, hogy Orbán Viktor a közeli Bedminsterben találkozott volna Donald Trumppal (annak birtokán), majd onnan augusztus 3-án repült át Dallasba, ahol másnap tartott előadást a CPAC rendezvényen. A következő napon pedig visszatért Budapestre. 

Az Átlátszó szerint a honvédségi gép nagyjából 20 órát tartózkodott a levegőben a miniszterelnök amerikai kiruccanása miatt. A luxuskategóriájú gép üzemeltetési költsége rendkívül magas, óránként mintegy 3 millió forint, tehát a csaknem 20 órás Budapest – New York – Dallas – Budapest út nagyjából 57 millió forint közpénzbe került.

Mint arról a Hírklikk korábban több cikkben is beszámolt, Orbán – magánlátogatáshoz mérten mindenféleképpen népes küldöttséggel – két megnevezett célból tett látogatást az Egyesült Államokban, még augusztus elején. Fogadta őt Donald Trump és beszédet mondott a CPAC-eseményen. Bizonyára nagyon legyezte a hiúságát – másként: hízott tőle a mája –, hogy találkozhatott Donald Tumppal (aki amúgy egyre nagyobb slamasztikában van, napról napra egyre „furcsább” dolgok derülnek ki róla), s az is, hogy Dallasban a hallgatósága üdvrivalgással fogadta néhány bombasztikus lózungját. A látogatás azonban magánlátogatásnak minősült, John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt nyilatkozta: Orbán „magánmeghívásra érkezett”, Joe Biden amerikai elnöknek nem áll szándékában beszélni vele a látogatás idején. Így azután egy szemernyi hasznot nem hajt Magyarország számára, sőt, jó, ha nem árt, hogy a magyar kormány feje továbbra is ahhoz az exelnökhöz dörgölőzik – és közben nyíltan szurkol a jelenlegi elnök ellen –, akiről egyre keményebb dolgok derülnek ki. (Már nem is csak az évek óta ismert adócsalás-gyanúval kell bíróságon küszködnie, ezekben a napokban az FBI a házkutatáson a Fehér Házból illegálisan elvitt, szigorúan titkos minősítésű és tartalmú hivatalos adatokat talált a birtokán).

A látogatás tehát hasznot nem hajtott a magyaroknak, ugyanakkor nem kevés pénzünkbe került. Nem is csak a honvédségi repülőgép által a látogatás miatt felhasznált üzemanyag, a személyzet munkabére, ellátása szerepel a képzeletbeli számlán: az ott tartózkodás – amúgy ismeretlen helyről származó, ugyancsak ismeretlen – összege éppen úgy, mint az, hogy mibe került a kormányfő részvétele és a felszólalása. Hiába állítja Orbán szóvivője, Havasi Bertalan, hogy „A magyar állam ezért nem fizetett és nem is kért semmit”, hiába mondták azt a szervezők, hogy nem kértek és nem is fogadtak el pénzt azért, hogy Orbán Viktor beszédet tarthasson, azt nem lehet letagadni, hogy az állam által – valóban nem közvetlenül, hanem egy alapítványon keresztül, azaz olyan úton, ami segít az állami pénznek elveszíteni az állami pénz  jellegét – vastagon kitömött Alapjogokért Központ (AK) ott szerepelt a „támogató szponzorok” között. A CPAC szervezői ugyan azt állították az RTL Híradó kérdésére, hogy az AK semmilyen módon nem szponzorálta a rendezvényt, csak társszervezőként került fel a listára, arra azért van tippünk, hogyan oldották meg ezt a pénzmozgást „okosban”. Az ügy pofonegyszerű: az Alapjogokért Központ nem konkrétan a mostani dallasi konferencián elhangzott Orbán-beszéd idejét fizette ki, hanem jó előre lerótta annak (is) a díját azzal, hogy májusban elvállalta és ellátta a budapesti CPAC konferencia rendezését. 

Ugyancsak az Átlátszó írta meg, hogy információi szerint az Alapjogokért Központnak 2022. évre adott támogatásban 390 millió forint szerepelt rendezvényszervezési célra. A pénz szándékolt elköltéséről szóló rövid leírásban ráadásul egy meg nem nevezett nemzetközi konferenciát is említenek (ez lehetett a Bálnában zajlott májusi politikai rendezvény). Korábban a portál pedig azt derítette ki, hogy a kormány a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) nevű speciális alapítványon keresztül évek óta súlyos összegekkel támogatja az AK-t. Ismereteik szerint a BLA az idei évre kétmilliárd forintot adományozott az adófizetők pénzéből az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.

Az ilyen konferenciákban és a szponzori pénzekben, a beszédek „költségeiben” jártas szakértők szerint az pedig szintén nehezen hihető, hogy ingyen beszélhetett Orbán a CPAC-on. A washingtoni székhelyű konzervatív szervezet, a Frontiers of Freedom elnök-vezérigazgatója, George Landrith (aki maga is több mint tucatnyi ilyen rendezvényen részt vett, többön beszédet is mondott – szponzori pénzből) a Hírklikknek azt mondta, hogy „Nem láttam számlákat, csekkeket, dokumentumokat róla, de a magam részéről fogadni mernék arra, hogy Orbán Viktor azért kapott szónokként meghívást Dallasba, mert szponzorként fizetett”.  Csak nagyon kevesen, csupán a kiemelkedően fontos személyek kapnak meghívást beszéd tartására szponzorációs pénzek nélkül – közölte, rámutatva, abban biztos, hogy Donald Trumpnak nem kellett szponzorként megjelennie, miként mondjuk Ted Cruz texasi szenátornak sem. „De nehezen tudom elképzelni, hogy Orbán Viktor annyira fontos lenne az amerikai konzervatívoknak, hogy fizetség nélkül szólalhat fel a tanácskozáson” – szögezte le.

Simonyi András, korábbi NATO-, majd washingtoni magyar nagykövet pedig a portálunknak adott interjújában leszögezte: „Nem tudok bizonyítékokat felhozni, de miután Amerikában minden a pénzről szól, természetesen könnyen el tudom képzelni, hogy jelentős támogatás is van a meghívás mögött. Nem szeretnék találgatni, bizonyítékom pedig nincs, de nem hiszem, hogy csak lelkesedésből meghívták volna. Amit viszont tudok, az az, hogy a háttérben nagyon komoly lobbitevékenység folyik”.

És ez a lobbitevékenység az, ami szintén hozzáadódik Orbán CPAC-es számlájához. Mint a Hírklikk kigyűjtötte, összesen 103 magyar vonatkozású lobbiszerződés szerepel a hivatalos amerikai adatbázisban,  majdnem a kétharmada a 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok idején köttetett, köztük többször ismétlődő  konzorciumi megállapodásokkal. Vannak hírlevelek készítésére és „terítésére” született szerződések, és mellettük 15 konkrét lobbiszerződés. 2010 óta az – amerikai regisztrációból kiszűrhető adatok alapján kiszámolt – összes magyar állami lobbiköltés az USA-ban nem egészen 8 millió dollár volt (átszámolni nem érdemes, hiszen jelenleg 390-400 forintot ér egy amerikai dollár, de 2012-ben, amikor az első szerződést megkötötték, a forint-dollár árfolyam még csak 220-on állt).

Ezek azonban csak a fehér zónában elköltött lobbipénzek, merthogy arról is szól a fáma, hogy bizony a szürke zónában is folynak ilyen tevékenységek (arra gondolni sem merünk, hogy még a szürkébbnél is szürkébben, a feketében is előfordulnak ilyenek). A lobbizásnál is valahogy úgy lehet, mint a CPAC szponzorálásában: olyan pénzekkel folyik, amelyek „elvesztették közpénz jellegüket”.