Megint jönnek, konzultálnak
Ukrajna uniós támogatása, az Európai Unió újabb migrációs csomagja, továbbá a rezsitámogatás, a kamatstop és az extraprofitadó biztosan témája lesz a kormány újabb nemzeti konzultációjának. Vagy pontosabban: a kormány újabb, milliárdokat felemésztő propagandakampányának, amivel – a saját érdekeit figyelembe véve nagyon jó időben – Orbán Viktor ismét több legyet próbál ütni egy csapásra. Egyrészt tüzeli a szavazóit a jövő évi európai parlamenti választások előtt Brüsszel ellen, másrészt domborítja, hogy milyen eszközökkel „védi a magyar családokat, „azembereket”, harmadrészt ismét osztogat némi pénzmagot az őt kiszolgálóknak. Az eddigiekben már több mint 55 milliárd forintot szórtak így szét az emberek zömét hidegen hagyó konzultálgatásra. A legnagyobb részvétel 21 százalékos volt. Legutóbb a válaszadásra jogosultak mindössze 16,9 százaléka vett részt a konzultáción, pedig azt az érdektelenség miatt meghosszabbították és áttették az online felületre is.
Orbán Viktor múlt pénteken, a szokásos Kossuth rádiós – ezúttal Brüsszelből élőben leadott – „interjú-szeánszában fújta meg a harsonát, kifejtve a következőket: „Mi most azt akarjuk, és ezt is fogom javasolni, el is indítjuk ezt, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció. A nemzeti konzultáció jó eszköz, arra való, hogy föltegyünk nagyon komoly kérdéseket. Most is van tíz-tizenegy komoly kérdés, és az embereknek adjunk lehetőséget arra, hogy elmondják a véleményüket. Ugye, milliós nagyságrendben szoktak választ adni, ez létrehoz egy nagy támogatottságot a kormány mögött, és akkor a kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhat Brüsszelben akkor is, ha orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie.”
Habár a közélet iránt akár csak minimálisan is érdeklődők kapásból fel tudtak volna már ennek hallatán is sorolni néhány leendő kérdést, a kormány nem sokáig hagyta bizonytalanságban a magyart. Dömötör Csaba államtitkár szombaton a Facebookon közzétette videóban, némileg konkrétabban is belőtte már a leendő témákat. „...A kérdések egy része hazánk biztonságával kapcsolatos, nagy a nyomás rajtunk, hogy adjunk több pénzt az orosz-ukrán háborúra... Emellett azt is el akarják érni, hogy fogadjuk el az új migrációs csomagot... A kérdések egy másik csoportja gazdasági természetű... Brüsszelben azt akarják elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofitadót is...Brüsszelben úgy kérnek tőlünk pénzbefizetést, hogy közben a nekünk járó pénzeket egyáltalán nem kaptuk meg” – mondta, s hogy a hülye is értse, a nálunk kifettelt részeket nagy piros keretbe tették a videó feliratozásakor.
A körmeinket azonban nem kell tövig rágnunk: a kérdéseket ugyanis a következő napokban megismerhetjük – legalábbis ezt ígérte Orbán államtitkára. Egyben jelezte, hogy ugyan a kormánynak ezekben a kérdésekben van világos álláspontja, de „ha sokan állunk ki az igazunk mellett, annak nagy súlya lesz”.
Hát, ha ő mondja....
Mi viszont azt mondjuk, hogy totálisan felesleges ez a nemzeti konzultálgatósdi. Ugyanis ez az orbáni világban nem a valós kérdésekre várt valós, figyelembe veendő válaszok műfaja, hanem puszta propagandaeszköz, egy a sok közül. Ezt egy ponton korábban maga Orbán is elismerte, amikor tavaly februárban azt mondta, hogy „A nemzeti konzultáció az egyik legfontosabb politikai eszközünk, a kihívásokkal szembeni egyik legfontosabb fegyverünk. A nemzeti konzultáció arra jó, hogy egyetértési pontokat hozzunk létre... A mi fölfogásunk szerint a politikai hatalom nem más, mint a közös cselekvés képessége, amikor sikerül rávennünk egymást, magunkat arra, hogy közösen cselekedjünk. Mi ezt nevezzük hatalomnak, és ennek az egyik legjobb eszköze a nemzeti konzultáció-” Az már csak hab a tortán, hogy a nemzeti konzultáció ötletét nem mástól, mint Adolf Hitlertől lopta Orbán – ahogy azt a Hírklikknek öt éve Vásárhelyi Mária megírta.
Mindenesetre eddig már 12 nemzeti konzultációt tartottak, a legmagasabb részvétel (a jogosult válaszadók százalékában mérve) 21, a legalacsonyabb 6,6 százalékos volt.
Forrás: HVG, Hírklikk-gyűjtés
Ez persze a legkevésbé sem érdekelte az orbáni PR-gépezetet, amely minden egyes ilyen kampány után fennen hirdeti, hogy a magyarok mellett állnak az éppen soros harcban – legyen az ellenfél Brüsszel, Soros vagy a Covid. Hiszen, mint tudjuk, a statisztikát mindenki úgy forgatja a saját ízlésének megfelelően, ahogy akarja, azt hoz ki belőle, azt magyarázza bele, ami a céljainak éppen megfelel. Így tehette meg Orbán és a csapata, hogy még azt is sikerként állította be, hogy az eddigi legutolsó, tavalyi – a brüsszeli szankciókról szóló – nemzeti konzultáción (minden buzdítás, a leadási idő meghosszabbítgatása, s a kitöltés online térre helyezése és a trükközés kiskapuinak a nyitva tartása) ellenére a 8,2 millió választásra jogosult magyarnak durván a 16 százaléka válaszolt postán vagy online kitöltéssel a kérdésekre. És mit ad Isten! A kormány ezt a következőképpen fordította le: 97 százalék támogatta a kormány álláspontját, s nemet mondott a szankciókra. Ez a köz, mint kilencven százalék azonban a következőképpen áll össze:
Forrás: HVG
Mindez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy óriási összegeket költsön ezekre a konzultálgatásokra – az évek alatt már több mint 55 milliárd forintot.
Forrás: HVG, Hírklikk-gyűjtés
Mindezek fényében érdemes értelmezni Orbán múlt pénteken elhangzott mondatát, miszerint „...érzek magunkban és magamban is képességet arra, hogyha van nagy támogatás, akkor orkánszerű ellenszélben is be tudom navigálni Magyarország hajóját abba a kikötőbe, ahol a magyarok érdekét meg lehet védeni.”
A részvételi adatok alapján, sokan vannak, aki ilyen érdekvédelemből nem kérnek.
