Nem oszlik a rejtély a brazil államkötvényekbe fektető titokzatos magyar cégek körül

A G7 a múlt héten publikálta a cégbírósághoz leadott év végi beszámolók alapján oknyomozó írását, amelynek a lényege, hogy van egy Máltán élő magyar üzletember, akinek két, Magyarországon bejegyzett cégében összesen13,5 ezer milliárd forint van. Az egyik, az M3-as bevezetője mellett, egy zuglói ikerház egyik felébe bejegyezett, tavaly novemberben alapított Donor Zrt., amelyben 2023 végén 6534 milliárd forintnyi vagyon volt. Az iratok szerint a társaság – az amúgy joglilag nem létező – „hibernált” állapotban van, sem bevételei, sem kiadásai, sőt, a jelek szerint alkalmazottai sincsenek. A cég egyedüli tulajdonosa T. János György tavaly december 19-én egy 4532 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, a befizetésről ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum van, amit a vállalat vezérigazgatója is hivatalos – szintén ügyvéd által ellenjegyzett – iratban erősített meg. A 4532 milliárdos tulajdonosi tőke mellett a cégnek 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége, azaz tartozása is van, ami szintén az egyetlen részvényestől érkezett. 

Ugyanennek az üzletembernek van egy másik, szintén rejtélyes cége is, amelynek már a neve is sokatmondó: Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. Ennek az eszközállománya durván 400 milliárd forinttal még meg is haladja a Donor Zrt.-ét. Eredetileg kft.-ként alapították, majd tavaly év végén alakult át részvénytársasággá. Ebben is tavaly év végén emeltek tőkét, méghozzá 5099 milliárd forintosra. Emellett van 1857 milliárd forintnyi tartozása a cégnek, ugyancsak a tulajdonos felé.

Mindkét cég vagyonának az egyetlen eleme 2036-os lejáratú brazil állampapír. Mint azonban a G7 rámutat, 12 év múlva kifutó brazil dollárkötvény elvileg nincs, és az elmúlt években az államkincstár beszámolói szerint helyi devizában sem bocsátottak ki 2036-os lejáratú papírokat. Mindenesetre, ha a cégek valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk Brazília egyik legnagyobb hitelezője. A két társaságban lévő vagyon ugyanis a dél-amerikai ország teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg.

A cégek egyetlen részvényese egy korábban ismeretlen, Máltán élő magyar üzletember, T. János György. Van máltai érdekeltsége is, az ottani cége azonban – beszámolója alapján – inkább csak a veszteséget termeli, érdemi vagyon nincs benne. Ugyanakkor a két magyarországi cégének a vagyonával toronymagasan a leggazdagabb magyar lenne, százszor gazdagabb, mint Mészáros Lőrinc, s a dollárban több mint 38 milliárdnyi vagyonnal a világon 36. lenne a Forbes milliárdos listáján. A G7 megkeresésére T. János György nem reagált, a céges iratokat ellenjegyző ügyvéd pedig ügyvédi titoktartásra hivatkozva utasította el a válaszadást.

Mi lehet ez az egész? Olyannyira nem életszerű, hogy az embernek szinte elképzelése sincs arról, micsoda ez, pontosabban, ami az eszébe jut a pénzmosás, a vagyonkimentés. Netán az „Orbán-klán” valamifajta trükkje? Mindenesetre a brazil vonal gyanús – s nem is az egyetlen az egész történetben –, már csak azért is, mert tudjuk, Orbán Viktor nagy híve a bukott Jair Bolsonaro ex-elnöknek, még különrepülőgéppel el is utazott annak 2019 január elseji beiktatására, majd a rá következő választáson nyíltan mellette kampányolt. Orbán még azt is megtette az utóbb a hatóságok elől menekülő politikusért, hogy menedéket biztosított számára a brazíliai magyar nagykövetségen, amikor a hatóságok vizsgálódásai elől bujkált. 

Vajon mire véli ezt az ügyet Bodnár Zoltán, korábbi jegybanki alelnök?

„Fogalmam sincs, viszont miután két magyar cégről van szó, azért a jegybanknak, a rendőrségnek és az adóhatóságnak is lenne mit tennie ennek a szokatlan pénzmozgásnak a kapcsán” – reagált. Minimum pénzmosási vizsgálatot kellene a Magyar Nemzeti Banknak végeznie. Ha a két cégnek van magyarországi számlavezető bankja – és kell lennie –, akkor a banknak a pénzek számlára érkezése után azonnal pénzmosás elleni bejelentést kellett tennie, hiszen szokatlan pénzügyi műveletről van szó. Kérdés, hogy az itthoni számlavezető pénzintézet tett-e bejelentést, s történt-e vizsgálat az ügyben. Az MNB-nek erről is kell tudnia, hiszen minden banki jelentést lát – mutatott rá.

Lehet-e más, mint pénzmosás és/vagy vagyonkimentés? – vetettük fel. Bodnár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a NAV is elrendelhetne soron kívüli vizsgálatot annál, aki a végrehajtotta a tőkeemelést a két magyar társaságnál. Merthogy meg kellene vizsgálnia a pénz eredetét. Ha az máltai, akkor jogsegélyegyezmény, az európai együttműködés alapján az adóhatóság felteheti a kérdéseit. 

„A minimum elvárás, hogy a magyar hatóságok lépjenek, sőt, eddig is kellett volna, de ha nem tették, akkor tessenek most megtenni” – üzente Bodnár Zoltán, jogász, az MNB korábbi alelnöke.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az MNB vizsgálja-e az ügyet. Nem merül-e fel szerinte a két cég és a tulajdonosa kapcsán a pénzmosás gyanúja? Azt is szerettük volna megtudni, vajon tett-e a cégek számlavezető bankja pénzmosás elleni bejelentést, illetve tudomása szerint, vizsgálódik-e a NAV az ügyben?  Cikkünk megírásáig nem kaptunk választ.

Kaptunk ugyanakkor választ a NAV sajtóosztályától. Mint írták: konkrét adózóra vonatkozó tényt, adatot, körülményt stb. a NAV törvényi rendelkezés okán – az adótitok miatt – nem hozhat nyilvánosságra.  Általánosságban azt tudatták, hogy a NAV rendkívül széleskörű adatállománnyal rendelkezik. A bevallási adatok mellett – többek között az online számlának, az online pénztárgépnek, a váminformációnak, az EKÁER-nek és a nemzetközi információcserének (például külföldi pénzintézeti számlaadatok) köszönhetően – a vállalkozásoknak szinte minden ügyletére rálát. A kockázatelemzők folyamatosan vizsgálják a cégekre jellemző egyéb nyilvános adatokat is, így például a mérlegben, beszámolóban szereplőket. A rendelkezésre álló és nyilvánosan elérhető adatokat a NAV szakemberei összességében és együttesen elemzik és értékelik. Vizsgálják azok valódiságát, és amennyiben például a tranzakció fiktív, az adó- és vámszabályok kijátszása valószínűsíthető, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, megteszik a szükséges intézkedést. A NAV ellenőrzést, a hivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmény (például költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) esetében nyomozást indít.