Népirtás Hegyi-Karabahban
Azerbajdzsán Hegyi-Karabahban emberiség elleni bűnöket követ el, kihasználva, hogy a figyelem az ukrajnai háborúra összpontosul – figyelmeztetett a The New York Times. A lap szerzője idézte Luis Moreno Ocampo, a Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi főügyészének minapi jelentését, aki korábban egyebek mellet a szudáni Darfourban elkövetett népirtást is vizsgálta, és aki most azt mondja: valami ahhoz hasonló történik Hegyi-Karabahban is.
A népirtás az 1948-ban megszületett vonatkozó konvenció jogi meghatározása szerint nem csak a tömeges gyilkosság, hanem az is, „ha olyan cselekedeteket hajtanak végre, amelyeknek célja egy adott etnikai, faji, vagy vallási csoport lerombolása”. Azerbajdzsán pedig éppen ezt teszi, például azzal, hogy blokád alá veszi Hegyi Karabahot, ahol így az emberek vagy menekülnek, vagy éhen halnak.
A The New York Times által idézett jelentés szerint, ha nem következik be azonnal jelentős változás, az örmények e csoportja heteken belül megsemmisül. Moreno Ocampo szerint „kritikusan fontos, hogy ezt népirtásnak nevezzük, és sorsdöntő, hogy az Egyesült Államok és más nagyhatalmak nyomást gyakoroljanak Azerbajdzsánra”.
A jelen válság tavaly év végén kezdődött, amikor Azerbajdzsán blokád alá vette az Örményországot és Hegyi-Karabahot összekötő egyetlen utat, amelyen át a terület élelmiszerhez és egyebek között gyógyszerekhez jut. A Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Azerbajdzsán számolja fel a blokádot, ám az ehelyett ellenőrző pontot állított fel, és már a Nemzetközi Vöröskereszt humanitárius segélyeit sem engedi át.
A BBC egy helyi újságírót idézve azt mondta, hogy az emberek elájulnak a kenyérért álló sorokban, és egy aknaszedésre szakosodott nonprofit szervezet leállította a tevékenységét, mert az emberei „fáradtak attól, hogy egész éjszaka sorban állnak kenyérért, és reggel üres kézzel térnek haza”. Jelenleg a területen a halálesetek 30 százalékának oka az alultápláltság – jelentette ugyancsak a BBC.
A tekintélyelvű Azerbajdzsán lakossága zömmel muzulmán, és türk nyelvet beszél, míg Nagorno-Karabahban zömmel örmény nyelven beszélő keresztények élnek. A Szovjetunió széthullása után Hegyi-Karabah függetlenségre tört, a háború patthelyzettel végződött, és ennek nyomán az enkláve Örményországgal szoros kapcsolatban álló autonóm területként működött. Azerbajdzsán 2020-ban háborúval visszaszerezte a terület nagy részét, és most a megmaradt részről akarja kiszorítani az ottani örmény lakosságot.
Még az olyan, ideológiailag egymástól igen távol álló országok, mint az Egyesült Államok és Oroszország is egyetértenek abban, hogy Azerbajdzsánnak meg kell nyitnia a blokád alatt tartott folyosót, és véget kell vetnie a szenvedésnek. Egy örmény politikai intézet kompromisszumot javasolt: Azerbajdzsán megnyitja a folyosót, és Hegyi-Karabah több utat nyit Azerbajdzsánba – ez Baku egyik követelése.
Ez azonban nem lenne kielégítő megoldás, mert jutalmazná Azerbajdzsánt a civilek éheztetéséért, és Baku ígéreteiben nem lehet bízni. A diplomaták dolga, hogy kidolgozzák a lehető legjobb megállapodásokat, amelyek még a legrosszabb esetben is sokkal jobbak, mint az örmények újabb tömeges éheztetése és az ellenük folytatott etnikai tisztogatás.
