Orbán nem fog elmenni Kijevbe, megpróbálja kibekkelni a látogatást

Lezajlott Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hivatalos ukrajnai – Ungváron tett – látogatása, amelynek zárásaként közös sajtóértekezletet tartott vendéglátóival, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével. A Telex tudósításából az derül ki, hogy mindkét oldalról igyekeztek békülékenyebb hangot megütni, mint az elmúlt hónapok (lassan két év) éles csattanásaiban tapasztalhattuk. Egy ponton például Kuleba azt hangoztatta, hogy „nincs kérdés, amit nem lehetne megoldani kétoldalú párbeszédben. Nyitottság, konstruktivitás és őszinteség jellemezte a beszélgetést”.  

„Lassan két éve zajlik a háború: kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt szeretnénk, ha a szomszédunkban béke lenne” – ezt pedig Szijjártó Péter mondta a tárgyalások után. Ez meglehetősen erős kiállásnak tűnik annak az országnak a külügyminiszterétől, amelynek a miniszterelnöke és kormánya ugyan állandóan a békére hivatkozik, ám közben nem ítéli el az agresszort és az agresszióját. Az agresszor Oroszország azonban éppen Ukrajna területi integritása és szuverenitása ellen indította a háborút, azaz közvetetten nem arról van vajon szó, hogy Szijjártó most Putyint bírálta? És ha igen, akkor ez vajon nem jelent-e fordulatot, aminek az oka talán az, hogy már tarthatatlan Orbán számára az uniós pénzcsapoktól való elzárás? Balázs Pétert kérdeztük.

„Lehet ez is az oka” – reagált röviden a korábbi külügyminiszter, uniós biztos, majd hosszabb fejtegetésbe fogott. Rámutatott egy mások által egyelőre nem felkapott tényre, amit ő a találkozó érdekességének nevezett: a  tárgyaláson (amelyről Szijjártó is feltett képeket a Facebookra) nem kollégája, Kuleba ült le a magyar külügyminiszterrel szemben, hanem az elnöki hivatal vezetője, ami a diplomácia nyelvéről lefordítva annyit jelent, hogy közvetlenül Volodimir Zelenszkij nevében tárgyalt az ukrán delegáció. 

„Ha Szijjártó valóban azt mondta, amit a sajtótájékoztatón is, akkor ezzel megismételte a transzatlanti közösség álláspontját, miszerint Ukrajna egy szuverén állam, mégpedig azon a területen, amelyen létrejött, s ezzel nyilvánvalóan szembement az orosz törekvésekkel” – húzta alá, emlékeztetve arra, hogy ezt, azaz Ukrajna létét, identitását, területi egységét vonja kétségbe Oroszország. Ennek mentén pedig emlékeztetett arra, hogy nyilvánvalóan az eheti uniós csúcsértekezlet apropóján zajlott mindez.  

Látszik, hogy Orbán egyedül maradt. Először a decemberi uniós csúcson, amikor kiküldték kávézni, majd, amikor egyedül vétózta meg az 50 milliárdos ukrán segélycsomagot, s legutóbb, amikor már Törökország is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását” – mutatott rá Balázs Péter. „Ezt a többszörös elszigetelődést enyhíteni kell, ha jóindulatú kezelésre akar számítani a Nyugat részéről” – húzta alá. Ennek kapcsán szóba hozta a Financial Times értesülését, miszerint egy olyan terv készült Brüsszelben, amely elképesztő károkat okozhat a magyar gazdaságnak, hiszen a támogatások teljes megvonását tartalmazza. Ennek tálalásakor a sajtó ugyan túlzott, de az tény, hogy „a pénzek felfüggesztése már mérhetetlenül fáj Orbánnak, aki éppen ezért a sarokba van szorítva”. Mindennek pedig Balázs Péter szerint az a tanulsága, hogy támogatók nélkül, pusztán vétóval nem lehet túlságosan messzire jutni.

A kisebbségi jogok erőteljes hangoztatása volt a hírek – és a sajtótájékoztatóról szóló tudósítások – szerint az ungvári tárgyalás egyik legfontosabb témája. De vajon egy ilyen háborús helyzetben ennek az erőltetése nem egyfajta érzelmi zsarolás magyar részről? Más kisebbségek is élnek ott, másoknak is vannak ezzel problémáik, ám a háború idejére ezek érdekvédelmét hátrébb sorolták. Balázs szerint egyrészt valódi problémáról van szó, de nem csak a magyarokéról, ugyanúgy érinti a románokat és a lengyeleket. De az ukránok már visszaléptek, enyhítettek a nyelvtörvény alkalmazásán, amire az ottani magyarok azt mondták, hogy ezt el kellene fogadni, mert jó – emlékeztetett. Orbán azonban megpróbál itt is valamiféle tárgyalási egyensúlyt felállítani, mintha a két dolog szembenállna egymással és össze lehetne kapcsolni. Ő mindenesetre igyekszik összekapcsolni a két nem egyforma súlyú dolgot – az élet-halál kérdése háborút és a kisebbségek nyelvhasználatának az ügyét –, de Balázs Péter szerint ez nem más, mint egy tárgyalási fogás. 

„Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából” – ez megint csak egy méretes – minimum – csúsztatás. Megengedhető-e ilyen blöff egy nemzetközi tárgyaláson? – kérdeztük. A korábbi külügyminiszter szerint ez nem csúsztatás, ez egyenesen hazugság. Ráadásul átlátszó, hiszen az ukránok is pontosan tudják, a menekülők Magyarországon csak keresztülmentek, legfeljebb a kárpátaljai magyarok egy része maradt nálunk. „Ilyen hamis kijelentésekkel a magyar kormány a saját hitelességét rontja” – szögezte le.

A Szijjártó-Jermak és Kuleba találkozót eredetileg Orbán Viktor ukrajnai látogatásának előkészítésére szánták. A Telex tudósítása emlékeztet rá, hogy ukrán részről fontosnak tartják, hogy Orbán Kijev mellett elmenjen Irpinybe, Bucsába, ahol az Oroszország által Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított invázió első hónapjában az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el a civil lakossággal szemben. Balázs Péter megjegyezte, hogy Szijjártót is elvitték a temetőbe, ahol a háború halottjai nyugszanak. Ami pedig Orbán látogatását illeti, szerinte arra még egy ideig várni kell. „Az a tippem, hogy Orbán nem fog elmenni Kijevbe, majd húzza az időt, hogy kibekkelje” – mondta, emlékeztetve arra, hogy két éve tart a háború, s Szijjártó is most először találkozott ukrán földön ukrán partnerével.