Pokoli hónapjaink lesznek, terrorfenyegetések és robbantások várhatók Európában

Mintegy hatszáz menekült talált menedéket annak a gázai kórháznak az udvarán, amelyet a kedden este ért valamilyen – máig vitatott forrású – találat. Az Al-Ahli Baptista Kórház épülete ugyan kevésbé sérült meg, nem úgy az udvara, ahol egyes becslések szerint ezer menedékkérő volt (további 600 az épületben). A BBC csütörtöki jelentése a palesztin egészségügyi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy 471 halálos áldozata van a becsapódásnak. Az izraeli védelmi erők (IDF) szerdán közzétett egy, két hamaszos által folytatott és az izraeliek által rögzített telefonbeszélgetést, amelyen azt hangzik el, hogy a kórházban történt becsapódást a Hamasz után a második legnagyobb gázai militáns szervezet, a palesztin Iszlám Dzsihád által kilőtt lövedék okozta. 

Ennek ellenére, a világban nagyon sokan szkeptikusak, és nem mondják ki a Hamasz és/vagy az Iszlám Dzsihád felelősségét. Ilyen körülmények között fontos tisztán látni. Ezért Tarjányi Péterhez fordultunk, s először azt kérdeztük, mi az, amit ma biztosan meg lehet állapítani a gázai kórháztragédiáról?

A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra, hogy az első pillanatokban a szokásos kommunikációs módszerhez folyamodtak a felek: a Hamasz Izraelt, Izrael a Hamaszt okolta. Ám miután annyira súlyos volt a támadás, olyan sok a halálos áldozat, hogy Izrael érzékelte, ha nem tud konkrét bizonyítékokat felmutatni, akkor nagyon negatív lesz a nemzetközi a reakció, rossz irányt vesz a megítélése, ami kihat a nemzetközi összefogásra is. Nem beszélve az arab és a szunnita országokról – jegyezte meg.

Az elmúlt másfél-két hétben az izraeli hírszerzés csúcsra járatta a Hamasz vezetőinek megfigyelését („eddig is így volt egyébként”). Az október 7-i támadás felgöngyölítése szempontjából ez annyiban is nagyon fontos, hogy a nap 24 órájában folyamatosan figyelik az övezet és az egész térség mindenfajta kommunikációját, a mobilforgalmat, a rádiófrekvenciákon zajló és a műholdas kommunikációt. Így képesek voltak lehallgatni a Hamasz kiérkező katonai parancsnokainak a kommunikációját is. A helyzetre tekintettel, ezeket kiemelten értékelték. Ezért vált lehetségessé, hogy a támadás után néhány órával Izrael bizonyítékokat adott át az Egyesült Államoknak, Szaúd-Arábiának és a NATO-országoknak. 

„Hírszerzési információkat ilyen gyorsan nem szoktak átadni másoknak, s annak a beismerése sem szokványos, hogy képesek folyamatosan lehallgatni a térségben mindent és mindenkit – most mégis megtették, mert Izrael be akarta bizonyítani, hogy nem ők felelősek a tragédiáért” – érvelt Tarjányi Péter. A beszélgetésben ezek a hamaszosok beismerték, hogy nem Izrael a felelős, műszaki hiba okozta a Hamasz által útnak indított lövedék becsapódását. Az is kiderült, hogy kik folytatták ezt a beszélgetést – ugyanis a totális hírszerzést folytató Egyesült Államok is rendelkezik a terroristák kommunikációs hangmintáival, ami azt jelenti, hogy képesek voltak azonosítani a beszélgetés résztvevőit.

Amint tehát Joe Biden amerikai elnök megérkezett Izraelbe, az amerikaiak nyomban megkapták az információkat, s néhány percen belül be is tudták azonosítani őket. Így megállapították, hogy az információ, amit kaptak, valós, az van a felvételen, amit Izrael állított. Ezért állhatott ki Biden Netanjahu mellé, s jelenthette be, hogy a másik csapat a felelős a kórházban történtekért.

Ez persze a biztonságpolitikai szakértő szerint nem azt jelenti, hogy Izrael a jövőben ne hibázhatna a légicsapásoknál, már csak azért is, mert azoknak olyan az intenzitása, a nagyságrendje – magyarázta. 

De ha ennyire biztosan meg lehet állapítani, hogy nem az izraeliek a felelősek a szörnyű kórháztragédiáért, miért van az, hogy az olyan mérvadó orgánumok is, mint a BBC, nagyon óvatosak, és nem mondják ezt ki, csak a bizonyítékokat elemzik, sőt, a beszélgetésről valójában szinte csak említést tesznek? – kérdeztük. Tarjányi ennek az okát abban látja, hogy a médiában van egyfajta álfüggetlenség; amikor nincs sok forrás, akkor csak a titkosszolgálatokat emlegetik. Más lenne talán, ha lenne egy ENSZ-vizsgálóbizottság („ami nem tud most lenni”), ami három-négy hónap múlva azzal állna elő, hogy az és úgy történt, ahogy Izrael mondta, egy, a Hamasz oldaláról elindított meghibásodott lövedék becsapódása okozta a tragédiát. 

De vajon az nem egyértelmű, hogy nem Izrael, hanem a Hamasz és az Iszlám Dzsihád érdekében állt ez tragédia?  Hiszen ez még inkább Izrael ellen fordította az arabokat, s a nyugati közvéleményt, sőt, az eset kapcsán többen figyelmeztették is Izraelt, mintha az lenne a felelős – vetettük fel. Tarjányi nem gondolja, igaz, a múlt szombati támadás a Hamasz érdekében állt, ám ezúttal nagyobb esélyt ad annak, hogy az történt, amit a Hamasz-parancsnokok a telefonbeszélgetésben mondtak, azaz, hogy ez egy műszaki hibára visszavezethető baleset volt. „Ez azonban nem változtat azon, hogy az eredeti támadás a Hamasznak, a Hezbollahnak és Iránnak állt az érdekében, no meg Oroszországnak” – szögezte le. 

Mennyire befolyásolhatja ez Izrael következő lépését/lépéseit? Nem kell-e a világ reakciójától tartania, ha nagyon sok áldozattal járnak majd a műveletei? – kérdeztük. „Mindenki tojáshéjon járkál” – szögezte le Tarjányi. Aki arra is rámutatott, hogy a válság eszkalációja minden józan politikai erőnek is ártana. Mindenki belefáradt már az elmúlt hetven évbe, kezdve a palesztinokkal (nem csak a Palesztin Felszabadítási Szervezet) Jordánián, sőt, még Egyiptomon is át a Nyugatig és persze Izraelig bezáróan. Nem véletlen, hogy az utóbbi hat évben a mérsékelt arab országok külpolitikáját a Nyugat felé közeledés határozta meg. Az Arab tavasz óta a terrorizmus franchise rendszerben működik, sorra jönnek létre terrorszervezetek Afrikában, Ázsiában, amivel a mérsékelt arab és muszlim vezetők is tisztában vannak – magyarázta. Ebben a helyzetben, ha nem kap megerősítést, hogy nem Izrael a felelős egy ilyen támadásért, akkor Jordánia és Egyiptom sem tud normális hangot megütni, nem tenné azt lehetővé a saját társadalma és vallási vezetőik. Nem véletlen, hogy szombat után Szaúdi-Arábia visszalépett a tárgyalástól – mondta a biztonságpolitikai szakértő, hangsúlyozottan felhívva a figyelmet arra, hogy Rijad nem azt mondta, hogy megszűnt a lehetőség a békére, hanem azt, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat. Ez a fejlemény pedig Irán érdeke volt – s az Izrael elleni Hamasz-támadással, a kialakult helyzettel ezt el is érték.

Megkerülhetetlen a kérdés: milyen hatással lesz ez a Nyugatra, Európára, az emberek mindennapi életére? Tarjányi rossz hírrel szolgált, kifejtve: „Pokoli hónapjaink lesznek, én erre nagyon nagy esélyt látok, terrorfenyegetések és robbantások várhatók Európában”. Az elmúlt években – többféle okból, köztük a járványnak köszönhetően – elcsendesült a terrorhelyzet, igaz el nem tűnt, de most romlásra kell számítani. Elsősorban Franciaországban, Belgiumban, Nagy Britanniában és Németországban, azaz azokban az országokban, ahol nagy muszlim közösségek élnek.

És nálunk? – kérdeztük. Némileg biztató válaszként erre úgy reagált, hogy Magyarországon erre kevésbé számít. A hazai muszlim közösségek ugyanis nem radikalizálódtak az elmúlt évtizedekben sem, betagozódtak, beilleszkedtek. Betartják a törvényeinket, nem vezettek be a helyi törvények mellett egy saját iszlám jogrendet, ahogy például Nagy Britannia egyes részein, London bizonyos kerületeiben – elfogadhatatlan módon – megtették. „Félnünk nem kell, de maradjunk óvatosak!” – tanácsolta a magyaroknak. S óhajként hozzátette: maradjon is úgy, hogy nem kell félnünk!