Tovább mérséklődött az élelmiszerinfláció, de messze még az egy számjegyű drágulási ütem
Szeptemberben tovább folytatódott az immár hónapok óta töretlen kedvező trend: lassult az élelmiszerek drágulása. Pontosítva: a saját – nem reprezentatív és nem is tudományos, ugyanakkor a valós életünkből merített – vásárlói kosarunkért kevésbé kellett többet fizetnünk az egy évvel korábbi számlánkhoz képest, mint augusztusban. Szeptemberben ugyanis a kosarunk inflációja 23 százalékos volt – szemben az augusztusban rögzített 28,5 százalékkal. Ezúttal három termék ára már csökkent, sőt, az egyiké 35 százalékkal, miközben a legkomolyabb áremelkedést mértéke – tavaly szeptemberhez képest – „csak” 73 százalék volt. A decemberben általunk elszenvedett 63,5 százalékos drágulási rekord óta immár kilencedik hónapja töretlen az áremelkedések lassulása.
Az élelmiszerárak növekedésének lassulását illetően – ha nem is általánosíthatóan, de azért valamelyest – optimistává tehet minket egy extrém példa: míg augusztusban ugyanazért a fajta paradicsomért (természetesen ugyanabban a kiszerelésben) még 143 százalékkal kellett többet fizetnünk, mint 2022. augusztusában, szeptemberben „már csak” 73 százalékkal mérték azt drágábban, mint tavaly szeptemberben. Ez konkrétan a paradicsom volt, ami így ezúttal csak a második leginkább megdrágult termék volt a kosarunkban. De az is a pozitív trendeket látszik alátámasztani, hogy ezúttal már volt egy olyan cikk, aminek az ára nemhogy csak csökkent, hanem brutális mértékben – 35 százalékkal – lett olcsóbb. Sőt, ezúttal már (az előző hónaphoz képest) nem csak egy, hanem három termék ára volt alacsonyabb, mint 12 hónappal ezelőtt.
Szeptemberben a mi élelmiszerkosarunk inflációja 23 százalékos volt, ami 5,5 százalékpontos mérséklődést jelent augusztushoz képest. Azt nem tudjuk még, hogy a hivatalos élelmiszerinfláció hogyan alakul ebben a hónapban, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal majd október 10-én teszi közzé a szeptemberi hivatalos adatot. De azt az alábbi grafikonunk megmutatja, hogy a KSH és a saját élelmiszerinflációs rátánk ugyan jócskán eltér egymástól, de nagyjából együtt mozog. Ez pedig előrevetíti, hogy a KSH jelentése is kedvezőbb adatról számol majd be.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, azóta, hogy immár másfél éve elszabadultak az árak Magyarországon, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a szeptemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén szeptemberben ugyanazért a termékért (márka, kiszerelés, besorolás), mint egy évvel korábban.
