Vajda Zoltán: hatástalan a kormány infláció elleni küzdelme
Az Orbán-kormány hosszú ideig elutasította, hogy az Európai Uniótól vegyen fel kedvezményes hitelt, most viszont a területfejlesztési miniszter közölte, mégis kérnek. A parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerint ez jó döntés lenne, ha nem felejtené el a hatalom, hogy ehhez teljesítenie kellene azokat a feltételeket, amelyek hiányában Magyarország nem juthat hozzá az uniós forrásokhoz. A felelőtlen gazdaságpolitika miatt marad a zsugorodó gazdaság, a tartósan magas kamatok, az elszállt infláció és a megállíthatatlan áremelkedések – mondta Vajda Zoltán, akit a Hírklikk arról kérdezett, hogyan lehetne pótolni az államháztartás egyre növekvő hiányát.
Közgazdászként azt mondhatom, hogy hitellel pótolható az államháztartás egyre növekvő hiánya – állapította meg Vajda Zoltán. Szerinte ezt teszi a magyar állam folyamatosan, amivel viszont újabb adósságot csinál. Ez azonban nem megoldás. Mint mondta, a felelős gazdaságpolitika kellene, ami viszont az Orbán-kormányra nem jellemző. Olyan helyzetbe hozták hazánkat, hogy tartósan magas az infláció, és ez így is marad. Mert az egy számjegyű infláció azt jelenti, hogy tíz százalék körül lesz, ami lehet 7, 8, vagy 9, de nem az ideális 2-3 vagy maximum 4 százalékos.
A költségvetési bizottság elnöke emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány magas inflációt, és recessziós környezetet hozott Magyarországra. Negyedik negyedéve, azaz egy teljes éve zsugorodik a magyar gazdaság. Pénteken érkeztek meg a friss adatok, amelyek szerint, ha a mezőgazdaságunk nem teljesített volna valamennyire jól, akkor 4 százalékot zsugorodott volna a gazdaság.
„Tehát a klasszikus stagflációt hozták hazánkra: tartósan magas inflációt, miközben nincs gazdasági növekedés, de recesszió van egy éve. A kormány közvetett módon tette tönkre a gazdaságot, közvetlenül pedig a költségvetésre hat, olyan módon, hogy nem realizálódnak az általuk tervezett adóbevételek, ugyanakkor pedig sok butaságra költik el a pénzt, olyasmikre, amelyek nem a gazdaságot erősítik, és nem az embereknek hasznosak” – magyarázta.
Vajda Zoltán úgy gondolja, hogy ennek a nyílt beismerése, az a pénteki hír, amely szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter közölte – az árfolyamtól függően – nagyjából 1500 milliárd forintot akarnak felvenni hitelként az Európai Uniótól. Ez minden magyar emberre számolva, nagyjából 150 ezer forintnyi újabb adósságot jelent. Ráadásul attól az Európai Uniótól kérnek pénzt, amellyel brüsszelezve, állandó szabadságharcot vívnak.
„Most úgy tűnik, mégiscsak kellene az a hitel, amit hosszú ideig lesajnáltak, és azt mondták, hogy nekünk nincs szükségünk rá az EU-tól, inkább piaci hiteleket veszünk fel. Láthatólag megjött az eszük – egyébként ezt a döntést helyeslem –, mert az Európai Uniótól végtelenül kedvező feltételekkel lehet hitelt kapni.” Tehát az jó lenne, csak hát ehhez is teljesíteni kell Brüsszel elvárásait, amelyeket teljesen reálisan támasztanak Magyarországgal szemben. Vajda Zoltán felidézte, még mindig ugyanazokat a dolgokat kérik: teljesítsék a szuper mérföldköveket, legyen Magyarországon jogállam, demokrácia, és ne lopják el a pénzt. A szocialista politikus azonban úgy látja, hogy ezeket az Orbán-kormány egyelőre nem tudja teljesíteni. Emiatt nem érkeznek meg a Magyarországnak szánt uniós források, ahogyan a visszatérítendő források sem, de ezek szerint a nagyon kedvező feltételekkel felvehető uniós hitel sem. Ezért Vajda szerint ma már nincs olyan ember, aki magabiztosan azt merné mondani, hogy az idei naptári évben megérkeznek akár a visszatérítendő, akár a vissza nem térítendő források, jövőre pedig uniós választások lesznek. Így továbbra is marad a tartósan magas kamatkörnyezet, a kormány csak nagyon drágán tudja finanszírozni az államháztartást.
Az új hitelek bevonzása csak nagyon rossz feltételekkel fog megtörténni és egy ilyen hitelspirálba kerülünk bele. Ez a közvetlen hatása. A másodlagos hatása pedig az, hogy a piaci szereplők előbb-utóbb elveszítik a türelmüket, mert már megingott a bizalom a magyar-kormányban. Ezt lehet látni, amikor tartósan magas kamat kell ahhoz, hogy valamennyire stabilan tudjuk tartani a fizetőeszközünket, a forintot. „Ezek drámai dolgok” – tette hozzá a közgazdász.
A pénzügyminiszter most már arról beszél, hogy a 2030-as évre lehetne már euro Magyarországon. Erre így reagált Vajda Zoltán: „Jó reggelt, pénzügyminiszter úr! 2010 óta volt 13 évük előkészíteni vagy akár bevezetni az eurót egy sokkal lazább, könnyebb gazdasági környezetben. Elvesztegetett idő volt. Viszont, ha megtették volna, akkor most nem lenne definíció szerinti árfolyamprobléma önmagában. Ami azt jelenti, hogy alacsonyabban lehetne tartani a kamatot.”
Arra a kérdésünkre, hogy az embereknek van-e még egy lyuk a nadrágjuk szíján, a költségvetési bizottság elnöke röviden azt felelte: nincs. A saját választókerületében, Budapest XVI. kerületében – ami már a főváros miatt is jobb módúnak számít az ország más területeihez képest –, azt látja, hogy a boltokban olyanok, akik eddig megtehették, hogy például tejfölből két dobozzal vásároltak, ma már csak egyet vesznek le a polcról. A statisztika pedig a vásárlások volumenét mutatja meg, ami szerint a vásárlások mennyisége a tizedével csökkent. Az emberek kevesebbet vesznek, jóval drágábban.
Ehhez jön hozzá a kormány új szándéka, miszerint komolyan megemelik az autópálya díjakat, ami közvetlen hatással lesz a szállított áruk árára. Ez meg ugye ismét áremelkedést jelent, hiszen a kiadások bekerülnek a termékek árába. „A kormány infláció elleni küzdelme hatástalan, illetve ellentétes hatást ér el, hiszen az árak továbbra is emelkednek, az infláció pedig tartja magát” – fogalmazott Vajda Zoltán.
