A Fidesz nekifutásból öngólt rúgott
Kedd éjszaka jelent meg az a kormányrendelet, amely többek között kimondja, hogy az egyes önkormányzatokat, így a fővárost terhelő szolidaritási hozzájárulásnak nevezett kormányzati elvonás miatt nem lehet pereket indítani, és azonnali jogvédelmet kérni, valamint a folyamatban lévő pereket is le kell zárni. A rendeletet a háborús veszélyhelyzettel indokolta a kormány, ám a csütörtöki kormányinfón hiába kérdezték Gulyás Gergelyt, hogy az orosz-ukrán háborúnak mi köze van az önkormányzatokat sújtó, a jogrendszer arculcsapásaként is értékelhető rendelethez, semmitmondó mellébeszélés volt a válasz. A jogbiztonságot semmibe vevő rendelkezés bírósági körökben sem váltott ki nagy lelkesedést, a Fidesz úgy tűnik, immár nem először az utóbbi időkben, hatalmas öngólt rúgott.
A kedd éjszaka megjelent rendeletre a Magyar Ügyvédi Kamara meglehetősen kritikusan reagált. A kiadott közleményüket azzal indokolták, hogy „minden olyan esetben, amikor a bírói függetlenség sérül,” fontos megszólalniuk. Márpedig szerintük a rendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, azok „érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz”. A MÜK közleménye szerint az ominózus kormányrendelet sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát.
Konkrét bírósági vonatkozásuk is van a történéseknek: a Budapesti Környéki Törvényszék nem szüntette meg Szigetszentmiklós szolidaritási hozzájárulása miatt zajló perét. Szigetszentmiklós még 2024-ben, mintegy kétmilliárd forint szolidaritási adó befizetése miatt indított pert a Magyar Államkincstárral szemben, s Tergalecz Eszter bíró május 19-re tűzte ki a következő tárgyalás időpontját. A felperes szigetszentmiklósi önkormányzatot képviselő ügyvéd, Litresits András szerint a kormányrendelet több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel, hiszen a várost megfosztja a tisztességes eljárás, a bíróságot pedig a független eljárás és döntés jogától.
Hasonló döntést hozott a Fővárosi Törvényszék, amely úgy határozott, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett kormányzati elvonásról folyó perben a március 16-ra kitűzött tárgyalást a bíróság megtartja. Karácsony Gergely főpolgármester a kormányrendeletet a jogállam és az alkotmányosság leépítésének mélypontjaként jellemezte. Mint írta, „nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni.”
Mindezek a rendelkezés jogi, ha úgy tetszik, törvényességi oldalát érintik. Más kérdés, hogy az ügynek szakmai és ezzel összefüggésben emberi vonatkozásai is vannak. A demokratikus viszonyok között elképzelhetetlen rendelkezéshez ugyanis jogi végzettségű politikusok asszisztáltak – konkrét közreműködőként, vagy éppen egyetértésnek is felfogható hallgatásukkal. Ilyen mindenekelőtt dr. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter, dr. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Dr. Sulyok Tamás államfő felelősségét már nem is firtatjuk, ő, mint már annyiszor, most is hozta a kötelezőt. Sulyok úrnak, bár a nemzet egységének megteremtése mellett a törvényesség felügyelete is munkaköri kötelessége lenne, a társadalmat érintő fontos kérdések kapcsán – például a Magyar Nemzeti Bankból eltűnt százmilliárdok, a Szőlő utcai botrány, vagy legutóbb a Lázár János cigányozós beszéde nyomán kialakult feszült helyzet – eddig még nem sikerült megszólalnia.
