A fideszesek háromnegyede is nemet mondott a nemzeti konzultációra

Föld S. Péter 2022. november 30. 07:10 2022. nov. 30. 07:10

Eddig több mint 700 ezren töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket, közölte Varga Judit Szombathelyen, a „Mondjunk nemet a szankciókra” néven futó országjárás legújabb állomásán. Jobb helyeken erre szokás visszakérdezni: te most panaszkodsz vagy dicsekszel? A kérdés azért is jogos, mert ez a szám nem túl izmos, s ha abból indulunk ki, hogy a Fidesznek az utóbbi hónapok csökkenése ellenére, még mindig hozzávetőleg 3 millió szavazója van, akkor azt kell mondanunk, a fideszes szimpatizánsok mintegy háromnegyede nem tartotta fontosnak, hogy válaszoljon Orbán Viktor kérdéseire.

Varga Judit szerint „a nemzeti konzultáció minden honfitársunk számára lehetővé teszi, hogy közvetlen módon megossza véleményét a magyar kormánnyal, elmondja, mit gondol az országunkat legközvetlenebbül érintő kérdésekről.” Az igazságügyi miniszter sajnálja, hogy a nemzeti konzultációk rendszerét Nyugat-Európában még kevesen értik, pedig, mint mondta, „a demokrácia egyik legközvetlenebb eszköze, amely lehetővé teszi, hogy ne csak négyévente, a választások alkalmával kerüljön kapcsolatba a kormány a választókkal, hanem a nemzet sorsát értintő legfontosabb kérdésekben folyamatos legyen a párbeszéd.”

Most aztán tényleg lehet sajnálni a szegény nyugat-európaiakat, akik nem elég, hogy fűtetlen lakásokban élnek és nincs szappanuk, hogy mosakodhassanak, de még a kormányukkal sem tudnak kapcsolatba kerülni. Ez persze legyen az ő bajuk – kinek mit intézett a kormánya – s inkább söprögessünk a saját házunk előtt. Bennünket, magyarokat, rendszeresen megkérdez a kormányunk, a mostani nemzeti konzultáció kérdései például azt sugallják, hogy a Brüsszel által Oroszország ellen meghirdetett szankciók nem váltották be az orosz-ukrán háború gyors befejezéséhez fűzött reményeket, s leginkább az európai gazdaságnak ártottak, míg Oroszország megerősödve került ki ebből a helyzetből.

Néhány nappal korábban a kormány másik Vargája, Varga Mihály pénzügyminiszter is hasonlóan érvelt a nemzeti konzultációs ívek kitöltése mellett. Mint mondta, „a kormány arra kéri a polgárokat, hogy mondják el a véleményüket a témában, töltsék ki a nemzeti konzultációt” mert a kabinet így határozottabban, megalapozottabban tud majd érvelni Brüsszelben. A miniszter azt sem titkolta el az emberek elől, hogy a kormány azzal lenne elégedett, ha a mostani, tizenkettedik nemzeti konzultációt még annál is többen töltenék ki, mint a korábbiakat. 

A korábbi eredményeket kellene tehát túlszárnyalni, ami nem ígérkezik könnyű menetnek. A 2017-es konzultációs kérdésekre – akkor a „Soros-tervről” faggatták az embereket – például 2,3 millióan válaszoltak, nagyon bele kell húzni tehát, hogy a kormány elégedett legyen a mostani válaszok mennyiségével. Jelen állás szerint nemcsak egy új rekord, de már a tisztes helytállás is nehéznek tűnik, merthogy a magyar lakosságot pillanatnyilag nem azok a kérdések foglalkoztatják, mint amelyeket a kormány feltett nekik. Arról nem is szólva, hogy a magyar embereknek is lennének kérdéseik, például az, hogy miből és hogyan fognak élni a következő hetekben, hónapokban. Különös tekintettel az ismert körülményekre, vagyis, hogy nincs elég üzemanyag a benzinkutakon, posták, orvosi rendelők zárnak be, és az ország több településén a rendőrőrsök működését is felfüggesztették. A forint mérhetetlenül gyenge, az árak az egekben, és azt is egyre többen veszik észre, hogy a magyar politikusok jószerivel már csak a keleti kollégákkal tudnak találkozni, mert a nyugatiak nem állnak szóba velük.

Ilyen körülmények között kellene a magyar kormánynak erőt felmutatni Brüsszel felé. Az eddig 700 ezer visszaküldött kérdőív ehhez azonban kevés, a korábbi tizenegy nemzeti konzultációban ennél jobban teljesített a kormányzati kommunikáció.

A végén persze lehet bármekkora számot mondani, senkinek nem áll módjában ellenőrizni, hogy valójában hányan küldték vissza postán, vagy töltötték ki interneten a kérdőívet. Aminek egyébként amúgy sincs jelentősége: az európai hadszíntéren – hogy Orbán Viktor harcászati stílusában fogalmazzunk – nem igazán számít a magyar emberek szava, az Orbán-kormány véleménye pedig még ennél is kevésbé mérvadó.

A nemzeti konzultáció köztudottan szemfényvesztés, mert a valódi cselekvést próbálja pótolni. Bármennyien töltik ki ugyanis interneten és küldik vissza levélben a kérdőíveket, attól még nem lesz több posta, háziorvosi rendelő, nem csökkennek a várólisták, nem lesz több rendőrőrs a kisebb településeken, s ezzel együtt jobb közbiztonság. A kormány persze tudja ezt, de hát nem is ez a cél. A valódi üzenet nem Brüsszelnek szól, hanem Magyarország polgárainak, hogy úgy tűnjön, mintha az Orbán-kormány tenne valamit azért, hogy a magyarok ne a mostani méltatlan, egyszer már meghaladott körülmények között éljenek.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom