A kétpártrendszer megteremtését szolgálja a választási törvény legújabb módosítása
A kamupártokra hivatkozva, újra módosítanák a kormánypártok a választási törtvényt, úgy, hogy jelentősen megnehezüljön a pártok listaállítása. A jövőben „pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább kilenc megyében és a fővárosban – legalább ötven egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított”. A pártlista-állítás összefüggésben van a megkapható állami támogatás mértékével is. Az erre vonatkozó javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden 23:59 perckor nyújtotta be. Korábban a listaállításhoz elegendő volt 27 választókerületben jelöltet indítani. S, hogy mi a cél? Tóth Zoltán választási szakértő szerint, a Fidesz folytatja a 2011-ben elkezdett útját, és részint stratégiai, részint taktikai okok miatt, módosítja a választási törvényt, aminek semmi köze nincs egy átláthatóbb, tisztább választás megteremtéséhez. A kétpártrendszer kialakításához annál több.
– Ön szerint valóban azért módosítanák a kormánypártok a választási törvényt, hogy – ahogy állítják – „csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak országos listát”, és visszaszorítsák azokat, akik csak az állami támogatásért indulnak a választásokon?
– Azok a konkrét szabályok, amiket most benyújtottak, kifejezetten taktikai célokból akadályozzák az ellenzéket, a kis pártokat, hogy elindulhassanak a választáson. De ennek van egy mögöttes politikai, kifejezetten stratégiai célja is. A stratégia az, hogy a kétpártrendszer kialakítása irányába tolja az országot, és ezzel a Fideszt akkor is bebetonozza, ha éppen nem kormányoz. A parlamentben szép, kövér frakciót tud létrehozni.
– Azt mondják, hogy a pártlista állítás összefüggésben van a megkapható állami támogatás mértékével…
– Ez csökkenti az esélyegyenlőséget. A választási törvénynek ma még ugyan része, hogy a pártok között és a jelöltek között esélyegyenlőséget kell biztosítani, és a módosítás nyilvánvalóan szembemegy a törvény alapelveivel, de számukra ez nem gond. Majd módosítják a választási törvényt, kiveszik belőle a pártok esélyegyenlőségének elvét.
– A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd még nyáron jelentette be, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közösen indulnak, és egy jelöltet állítanak a kormánypárti indulóval szemben. Milyen hatással lehet ez az újabb választási törvénymódosítás az ellenzéki összefogásra?
Ez megerősíti az ellenzéket a közös lista és a közös indulás gondolatában. Az már kevés, hogy egy választókerületben csak egy ellenzéki jelölt van, ennek most már – kényszerű okok miatt – a választókerületek többségében meg kell valósulnia. Ez pedig azt jelenti, hogy politikai kényszer jelentkezik az ellenzéknek a közös lista oldalán. Ez ellentmondás, mert a Fidesz nyilván ezt csak annyiban akarja, hogy a kétpártrendszer irányába lépjünk, de nem akar konkrét ösztönzést adni arra, hogy összeálljanak az ellenzéki pártok. Számukra az lenne a kedvező, hogy mindenki megmaradjon „szingli” állapotban, és akkor ők gyakorlatilag kétharmadot szereznek.
Viszont az ellenzék is bajba kerül, mert a pártlista-állítás összefüggésben van a megkapható állami támogatás mértékével. Mint tudjuk, amely párt legalább 50 egyéni választókerületben állít saját jelöltet, az a központi költségvetésből az 5.§ szerinti összeg 30 százalékával megegyező összegre jogosult, a legalább 80 jelöltet állító pártok már 45 százalékkal megegyezőre, míg az összes választókerületben jelöltet állító pártok 60 százalékkal megegyezőre jogosultak.
Az én véleményem szerint, az ellenzék eddig is hiába futott a pénze után, mert azután fokozatosan elszedték tőle. Ezt el kell tudni viselni!
– És el fogják tudni viselni?
– Akkor tudják elviselni, ha nagyon sok önkéntest gyűjtenek. Ennek én a jelét nem látom az ellenzéki oldalon. Szép dolog, hogy közös programot írnak, de még jobb volna, ha minden szavazókörben lenne legalább két szavazatszámláló bizottsági tagjuk, ha legalább 55 ezer aktivistával rendelkeznének. Vagyis apró munkákkal kéne foglalkozni. Ők most azt mondják, létrejött a közös lista ügyében az egyezség, és a programmal foglalkoznak. Ez jó, csak akkor emellett ki fog szavazatot számolni?
– Ön szerint mire mutat, hogy egy ilyen törvénymódosítást éjfél előtt egy perccel nyújtanak be?
– A kiókumláltságra, a kieszeltségre. Egyébként ez nem újdonság a Fideszben vagy a kereszténydemokratáknál. 1990-ben, amikor még választási irodavezető voltam, a jelölési határidő pénteken éjfélkor járt le. Az őrségtől – amelyik föl volt arra készítve, hogy határidő van, és a pártokat meddig lehet beengedni – kaptam egy jelzést, hogy Deutsch Tamás és pár fideszes az épület előtt áll, és nem akarnak bejönni. Végül Deutsch Tamás egy perccel éjfél előtt lépett be a kapun.
– Most mi tanácsol, mit csináljon az ellenzék?
– Gyűjtsenek minél több önkéntest, legyen közös lista, legyen közös program.
