Az Integritás Hatóság elnöke félreértelmezi a feladatát
Bíró Ferenc, a tavaly év végén megalakult Integritás Hatóság elnöke szerint Magyarországon vannak ugyan korrupt egyének, de a rendszer nem korrupt. Mint ismeretes, a korrupcióellenes hatóság létrehozásával az volt a kormány célja, hogy hozzájusson a EU által visszatartott pénzekhez, amelyeket jelen állás szerint a jogállamisági hiányosságok mellett a nagyfokú korrupció miatt nem hajlandók folyósítani.
Az Integritás Hatóság, amelynek nyomozati és büntetési jogköre nincs, ám kivizsgálhatja a kapott bejelentéseket, értelemszerűen még nem kezdte el az érdemi munkát, jelenleg a hivatal létszámának kiépítése zajlik. Tizenhárman vannak, mint Bíró Ferenc a Bloombergnek elmondta, hamarosan húszan lesznek, és az elnök úgy tervezi, hogy a végleges létszám 100-150 főnél áll meg. Szerinte ugyanis akkora a korrupció hazánkban, hogy az Integritás Hatóság önmagában képtelen lenne felszámolni azt, ezért – mint fogalmazott – „elitcsapatot” toboroznak a korrupció ellen.
A munkát tehát még nem kezdték el, ám a hatóság elnöke már most tudja, hogy Magyarországon nem rendszerszintű a korrupció – szerinte a problémát az okozza, hogy vannak korrupt egyének. E logika szerint a korrupt emberek felelősek a korrupcióért, amely azonban független az állam, vagy a kormány működésétől, vagyis kizárólag egyes emberek mohósága, kapzsisága és becstelensége áll a háttérben. Nem a legfelsőbb szinteken generálják a korrupciót, ott csupa makulátlan, feddhetetlen szent életű emberek ülnek, akik legföljebb elviselik a lopást, és szenvednek tőle.
Annak idején Kádár Jánosról is az a mondás járta, hogy a János bácsi nagyon rendes, puritán ember, csak az a baj, hogy annyi gazemberrel van körülvéve. Akik ezt mondták, megfeledkeztek arról, hogy ezekkel a gazemberekkel Kádár János vette körül magát. Nem igazán életszerű, hogy egy korrupt személy gazemberségeiről ne tudna a környezete. Említhetnénk a vesztegetéssel gyanúsított volt államtitkár, Völner Pál ügyét, aki az ügyészség szerint kenőpénzeket fogadott el, összesen mintegy 83 millió forint értékben. Nyilván ő is egyénileg volt korrupt, kiegészülve néhány hozzá hasonló emberrel, például a jó ideje letartóztatásban lévő Schadl Györggyel, de a környezete, főleg a főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter semmit sem tudott beosztottja viselt dolgairól.
Ugyanígy, Farkas Flórián vezetése idején tűnt el mintegy 1,6 milliárd forint a Híd a munka világába projektből, de Farkast még csak ki sem hallgatták az ügyben, mivel ő, a bűnüldözők hivatalos megfogalmazása szerint, nem vett részt tevékenyen a pénzek eltűntetésében, csupán aláírta az ezzel kapcsolatos papírokat.
Visszatérve Bíró Ferenchez: volt egy magyarázatra, de minimum pontosításra szoruló mondata is az Integritás Hatóság elnökének. Eszerint „a válságban lévő magyar gazdaság megerősítéséhez szükséges a több milliárd eurós EU-s támogatás felszabadítása, emiatt kulcsfontosságú a korrupció elleni küzdelem”.
Vagyis az Integritás Hatóság elnöke szerint a magyar gazdaság válságban van, ami nem kis mértékben szembemegy azokkal a kijelentésekkel, amelyeket a kormány tagjaitól hallhattunk. De talán nem is ez a leglényegesebb a fenti mondatban, hanem az, hogy Bíró szerint azért kulcsfontosságú a korrupció elleni küzdelem, hogy felszabadulhassanak a több milliárdos EU-s támogatások.
Ez nyilvánvaló tévedés, a feladat félreértelmezése. A korrupció ellen azért kell küzdeni, mert egyfelől tisztességtelen, másrészt pedig fékezi a gazdaság teljesítményét, és ezzel rontja az életszínvonal növelésének esélyeit. Hogy ezáltal a több milliárdos EU-s források is felszabadulhatnak, az már csupán következmény, mondhatjuk úgy is, hab a tortán.
Végezetül még valami: Lánczi András a Századvég Alapítvány elnöke 2015-ben az időközben megszűnt Magyar Időknek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”.
Ha jól rémlik, a Fidesz részéről azóta sem cáfolta senki ezt a kijelentést.
