Haragszom a Barcelona vezetőire és most már Messire is
Az, hogy a Barcelona mostani vezetése több rossz döntéssel – elsősorban a korábban meghatározó utánpótlásnevelés leépítésével – legyengítette a világ egyik legjobb csapatát, az ma már köztudott. Az viszont számomra is meglepő, hogy kedvenc focistámra, Lionel Messire is megharagudtam.
Az argentin világsztárnak, a Barcelona csapatkapitányának és legjobb játékosának ugyanis szerintem nem távoznia kellene, hanem megküzdenie a klub vezetésével és kiharcolnia a visszatérést a bevált módszerekhez.
Amit pedig kevesen tudnak: Messi a Barcelonának köszönheti, hogy egyáltalán felnőtt focista lehetett belőle. Messi már gyerekként is feltűnően tehetséges volt, szülővárosa, Rosario klubjaiban kezdett focizni, de 11 évesen kiderült, hogy növekedési hormonhiánya van, ha nem kezelik, törpe lesz. A nagyobb argentin klubok közül a River Plate is érdeklődött iránta, de sajnálták a havi 900 dolláros kezelési költséget, ezért lemondtak róla. (Azóta bizonyára megbánták…) A Barca viszont felfigyelt rá, 2000-ben családjával együtt Barcelonába költöztette és fizette a kezelését – 2004 óta játszik az első csapatban.
Ami meg a mai klubvezetés fő bűnét illeti: sikerült elrontani azt, ami a Barcelonát a világ egyik legjobb csapatává tette. Sőt, évekig a legeslegjobb csapatává. Nem csak klubként nyert meg mindent, amit lehetett, hanem a spanyol válogatott mezét magára öltve, világbajnok is lett. Annak a vb-nek a döntője után mondtam azt egy barátomnak, hogy lám, a tartalékos Barcelona világbajnok lett! Mert az a spanyol válogatott lényegében a Barca volt, csak Lionel Messi és Dani Alves nélkül. Egyetlen poszton, a kapusén volt jobb, mint a katalán klubcsapat.
Az akkori Barcelona keretének túlnyomó többségét saját nevelésű játékosok adták. Az argentin Messi is közéjük sorolható, hiszen lényegében a katalán klub nevelte.
Annak, hogy a játékosok zöme saját nevelés, már a kölyökcsapatban is együtt játszottak, nemcsak anyagi és elvi, sportfejlesztési előnyei vannak. Ez megmutatkozott a csapat játékán, a focisták tényleg ismerték egymás gondolatát is. A legjobb példa erre Cesc Fabregas, aki miután hazatért hosszas angliai „száműzetéséből” úgy játszott, úgy megértette magát Messivel, mint aki mindig is a csapat tagja volt.
A Barcelonát éppen a tudatos csapatépítés tette igazán naggyá, éppen úgy, mint korábban a Flamengót és az Ajaxot. Az átgondolt utánpótlás nevelést az Ajax fejlesztette tökélyre, az első „aratás” eredménye, Johan Cruyff, Johan Neeskens és kortársaik lenyűgözték a világot. Az Ajax iskola aztán még több generációnyi világsztárt nevelt.
Johan Cruyff volt az összekötő kapocs az Ajax és a Barcelona között. 1973-ban az Ajax eladta a katalán csapatnak, amely vezetésével a következő évben már spanyol bajnok volt. Ennél is fontosabb azonban, hogy a '80-as évek végén, a '90-es évek elején, a Barca edzőjeként kialakította a katalánok „dream teamjét”, amely sorra nyerte a bajnokságokat és 1992-ben megnyerte a bajnokcsapatok Európa-kupáját. A holland zseni Barcelonában is meghonosította az Ajax módszert.
Az a baj, hogy néhány éve legyengült az utánpótlás-nevelés, a Barca nem igazán tudta pótolni a kiöregedő zseniket. Xavi, Iniesta és Puyol nagyon hiányzik, de Messinek és mai, lassan kiöregedő társainak pótlása is lehetetlennek tűnik.
