Holoda Attila: az Orbán-kormány úgy csinál jót, hogy a terhet mindig másra nyomja rá

Holoda Attila kizártnak tartja, hogy az Orbán-kormány a választás előtt megkockáztasson 700 forintos benzinárat. Ugyanakkor az látszik, hogy a Brent-olaj ára gyakorlatilag január eleje óta tartósan és megállíthatatlannak tűnő módon folyamatosan nő. Most éppen 87-88 dollár körül van, ami azért elég magasnak mondható. Tavaly ilyenkor ugyanezt az olajat még 55 dollár körül adták. Ez azért nagyon komoly növekedés.

A november 15-i 480 forintos hatósági árkorlátozás bevezetésekor 82 dollár körül volt, vagyis ahhoz képest is van emelkedés. Volt közben egy kis csökkenési időszak is, amikor lement 69-70 dollárra, és akkor mindenki egy kicsit fellélegzett. A kiskereskedők is, mert akkor még a 480 forintos ár alá is be tudtak menni, talán még most is alatta van valamennyivel. Egyébként ők az egyetlen elszenvedői ennek a hatósági árkorlátozásnak.

Az Orbán-kormánytól már megszokhattuk, hogy mindig úgy tesz valamilyen jót az állampolgároknak, hogy abból ő nem veszi ki a részét. Láthatjuk ezt a csirkefarhát-sztorinál, az üzemanyagár hatóságiár-szabályozásánál, a rezsicsökkentésnél. Mindig valakire rányomja a terhet. Az üzemanyagár-csökkentésben ez ráadásul úgy sikerült, hogy még a nagykereskedő sem vesz részt benne. Pedig két-három napja Nagy István agrárminiszter is azt mondta, annyi igazán elvárható a kereskedőktől, hogy szolidaritásként részesedjenek a hatósági árakból, és ez ne okozzon nekik zavart. Úgy látszik azonban, a szolidaritás sem vonatkozik mindenkire, csak bizonyos szereplőkre. Itt most csak a kiskereskedőkre.

Visszatérve az olajárhoz, ha azt nézzük, hogy hol van most a dollár árfolyama a januári vagy a tavaly novemberihez képest, akkor most azért alacsonyabb. Talán valamivel, nem sokkal, három-négy százalékkal kicsit erősebb a forint. Ebből következően – bár most beszélnek 700 forintos benzinárról – Holoda Attila ezt nem tartja valószínűnek.

Az európai árak közül a legdrasztikusabbak a skandináv területen vannak, de ott is 640-650 forint átváltási áron lehet ezt nyilvántartani. A németeket szokták még emlegetni, ott is 600 forint alatt van az ár. A benzin ára akkor sem ugrana hirtelen 700 forintra, ha a kormány most hirtelen úgy döntene, hogy február 15-én vége a hatósági árszabályozásnak. Még akkor sem, ha a Brent-olaj ára tartósan és makacsul magasan marad, és Holoda Attila nem is nagyon lát a nemzetközi piacon olyan tényezőt – elsősorban az OPEC-országok és Oroszország részéről –, amelyik a kitermelés jelentős növelését célozta volna meg.

Ám mivel az olajár minden gazdaságot elég érzékenyen érint, az már elhangzott, hogy bizonyos országok megpróbálnak a saját stratégiai készleteikből felszabadítani nyersolajat, és azt piacra dobni. Például Kína, amelynek a stratégiai készletei olyan 70 millió köbmétert jelentenek.

Minden országnak vannak stratégiai készletei. Magyarországnak is van, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség felel érte. Ebben a szövetségben kötelező módon azok vesznek részt, akik az olaj- és a gáziparban tevékenykednek. Ennek a készletnek a finanszírozása is az ő pénztárcájukat terheli. A magyar készlet nagyjából 100 napra elegendő, ami azt jelenti, hogyha valamilyen extrém eset miatt leállna az olajszállítás, vagy nem lenne az üzemanyag-ellátáshoz alapanyag, akkor is el tudnák látni a feladatot ezekből a készletekből. Ez minden országnál így van, még ha a mi kis országunk 100 napos készlete nem is közelíti meg a kínai készletet. A mienk körülbelül 700 ezer köbméter – ami 700 millió liter nyers kőolaj –, körül van, és azért az is egy jelentős mennyiség. Ezt föl lehet dolgozni, de ezen felül van még gázolaj- és benzinkészlet is. Nem kell attól tartani, hogy üzemanyaghiány alakul ki.

Az energetikai szakértő nem tartja valószínűnek, hogy ha esetleg azok az országok, amelyeknek nagyobb stratégiai készletük van, és az ár mérséklése céljából valamennyit a piacra dobnak belőle, azzal tartós hatást érhetnek el. 

Az látszik, hogy a pandémiás időszakban igen erősen lezuhant kőolaj- és földgázárnak a nagyon negatív hatásait éljük meg most az energetikai és a nyersolaj piacon. Gyakorlatilag rengeteg karbantartás, fejlesztő beruházás elmaradt, mert nem nagyon térült meg az akkori áron. Ennek a hiánya jelentkezik most a piacon. A pandémiás időszak után pedig a kereslet nem hogy ehhez igazodott, vagy csökkent volna, de még nőtt is. Ez pedig okozhat ilyen nagy áremelkedést, amikor – a korábbi időszak miatt – éppen hiány van.

Holoda Attila azt mondja, az Orbán-kormány a benzinár-stopot mindenképpen fönn fogja tartani a választásokig, ha csak nem következik be egy nagyon drasztikus árcsökkenés a nemzetközi kőolajpiacon. Ezt azonban ő nem nagyon valószínűsíti. Akkor viszont február 15-e előtt egy-két nappal be fogják jelenteni, hogy mivel meg kell védeni a magyar fogyasztókat, meghosszabbítják a hatósági áras időszakot legalább a választások idejéig, de lehet, hogy májusig. Hogy aztán mi lesz? Ők nyilván úgy gondolják, hogy utánuk az özönvíz. Ha pedig megnyerik a választásokat, nyilván megpróbálják valamilyen módon megoldani a helyzetet. Ismerve azonban az Orbán-kormány eddigi megoldásait, a költségeket valamilyen adóval valaki másra fogják hárítani. Az is látszik, ha ez a tendencia tartós marad, akkor a kiskereskedők egyre nehezebben és egyre kevesebben fogják bírni. Ez azzal is jár, hogy a piac  „tisztul”, egyre kevesebb szereplő marad majd meg. Az igazán nagy szereplők pedig, mint például a MOL egyre több kutat szerezhet meg. Ami persze sose jó, mert akkor nincs verseny. Ha nincs verseny, akkor a fogyasztók nem tudják kiválasztani a számukra kedvező áron forgalmazót. A magyar kormány szemmel láthatóan úgy gondolta, hogy ezt a kárt most a kiskereskedők nyeljék le, amíg bírják. Aki meg nem bírja, az dobja be a törülközőt.