Jól megválasztott emberekkel dúl a pártatlanság és az objektivitás

Szintet lépett a Kossuth Rádió az ellenzékkel szembeni összehangolt támadásában. A Jó reggelt, Magyarország című reggeli műsorban ugyanis kötelességüknek érezték elmondani, hogy meghívtak ugyan egy ellenzéki politikust – Szabó Timeát, a Párbeszéd frakcióvezetőjét –, de ő még csak nem is reagált erre. Ezzel nyilván erősíteni igyekeztek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA vezérigazgatójának előző napi közlését. Papp Dániel ugyanis arra panaszkodott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős – nála járt – képviselőinek, hogy a parlamenti választás óta 3976 alkalommal hívták meg a parlamentbe bejutott ellenzéki pártok képviselőit, de ők csak 69-szer éltek a lehetőséggel.

Feltehetően annak a 69 megszólalónak a többsége azóta meg is bánta már, hogy kész volt válaszolni a kérdésekre. Van ugyanis ennek az említett reggeli programnak egy műsorvezetője, aki jól megtanulta, mi a dolga a riporternek. Volt rá ideje, hiszen ő maga árulta el az egyik adásban, hogy már 25 éve űzi a mesterséget. Csete Beáta azonban érzékelhetően különbséget tesz az elé kerülő alanyok között. Azok, akik a jelenlegi hatalom tetteit, képviselőinek megnyilatkozásait magyarázzák, elemzik, részletesen kifejthetik álláspontjukat, néha még segít is nekik. Ha azonban a rendszert bármilyen módon kritizáló emberrel beszélget, olyan, mint aki vért ivott. Rendszeresen beleszól a nyilatkozó mondataiba, néha párhuzamosan beszél vele, visszakérdez, vitázik, rámutat az ellentmondásokra. Nincs udvariaskodás, alákérdezés, a riporter feladatait időnként összetéveszti egy vizsgálóbíró tevékenységével.

Nem is lenne ezzel semmi baj, ha mindenki egyenlő elbánásban részesülne. Ám a hallgató egy ilyen három órás adásból – köszönhetően az avatott műsorvezetésnek – levonhatja a következtetéseket: a kormányhoz közelálló emberekre érdemes figyelni és hallgatni, míg az ellenzéki megszólalók folyamatosan félrebeszélnek, hazudnak és saját maguknak is ellentmondanak.

Mindez pontosan illusztrálja a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait. Gulyás Gergely ugyanis a legutóbbi Kormányinfón – egy kérdésre válaszolva – azt találta mondani, hogy a magyar kormánynak nincs lehetősége médiatartalmakat befolyásolni. Majd még hozzátette, hogy itt sajtószabadság van, a kabinet egyetlen újságírót sem befolyásol. A jelek szerint nincs is rá szükség. Csak jól kell kiválasztani azokat az embereket, akik a hatalomhoz közeli médiumokban dolgoznak. Olyanokra van tehát szükség, akiknek meggyőződése, hogy ebben az országban minden rendben van, az immár hosszú ideje egyeduralkodó pártnál és kormányánál jobban senki sem tehetné a dolgát.

Így aztán az MTVA vezérigazgatója is bátran az EBESZ küldöttei szemébe nézhetett és kifejthette, hogy náluk „garantálják a hiteles és objektív műsorkészítést”. Ez valóban nézőpont kérdése. Papp Dániel és az általa irányított szervezet bizonyára elhiszi, hogy minden úgy van, ahogy mondja. A kívülálló persze egy pillanatig elgondolkodhat rajta, hogy egy olyan ember számol be a műsorgyártás kiegyensúlyozottságról és pártatlanságról, akinek papírja van arról, hogy hírhamisítónak lehet nevezni. Karrierje ugyanis azzal indult, hogy meghamisította a Daniel Cohn-Bendit magyarországi sajtótájékoztatójáról szóló riportot és ezért a bíróság jogerősen elítélte.

Az egykor valóban a közt szolgáló média jelenlegi romjain uralkodók feltehetően azon sem gondolkodnak el egy pillanatig sem, mennyire álságos, amit az imént hangoztatott elvek alapján az ellenzékkel művelnek. Persze, beszerkesztik a híradásokba a bírálataikat is, de – a kiegyensúlyozottság jegyében – azonnal idéznek egy olyan kormánypárti megszólalót is, aki azonnal „helyre teszi” az elhangzottakat. Az sem kétséges, hogy – mint Papp vezérigazgató mondta – valóban meghívtak április 3-a óta majdnem négyezer ellenzékit. Mint emlékezetes, április 3-a volt az a nap, amikor biztossá vált Orbán Viktor és csapata újabb kétharmada. Amit annak is köszönhettek, hogy a „közmédiában” a választás előtti időszakban lényegében csak ők szerepelhettek, csak az ő álláspontjukat harsogták reggel, délben és este. Azóta meg valóban tét nélkül hívhatják meg az ellenzékieket, akik az imént vázolt módon fejthetik ki nézeteiket Csete Beátának és szaktársainak.

A kancelláriaminiszter már idézett válaszában – a kormányzati befolyásoktól mentes hazai média dicsérete után – arra is kitért, hogy a nyugat-európai gyakorlat egészen más, mint a magyar. Ebben kétségkívül igaza lehet, ha nem is pont úgy, ahogyan ő értette. Amíg ugyanis megbízható, a rendszert kritika nélkül elfogadó embereik dolgoznak a médiában, nincs okuk aggodalomra. Ezek a szaktársak ugyanis önként és dalolva kiszolgálják őket.

Büszkék lehetnek egymásra.