Kicsit szomorkás a hangulatom máma…
Decemberben 7,4 százalékkal, 2021-ben átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az árak. 2021. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, 2021-ben pedig átlagosan 5,1 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. 12 hónap alatt, 2020. decemberhez viszonyítva: az élelmiszerek ára 8,0, ezen belül az étolajé 26,8, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6, a munkahelyi étkezésé 9,9, az éttermi étkezésé 9,6 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 25,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 15,1 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,9, ezen belül a dohányáruk 12,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,5, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,3, a szobabútorokért 14,5, az új személygépkocsikért 8,4, a használt személygépkocsikért 7,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és karbantartás 9,6 százalékkal került többe. (KSH)
A fentiekhez sok kommentár nem kell, hiszen az elmúlt időszak tendenciáit jól tükrözik:
- szeptemberben 5,5 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest;
- 2021. októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál;
- novemberben és decemberben egyaránt 7,4 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest.
Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a folyamatosan erősödő inflációs nyomással hosszú ideig kell számolnunk, hiszen az december hónapban sem mérséklődött.
Sokkal érdekesebb a kormány legújabb döntése, amely 6+1 (csirkefarhát) termék esetében – üzleti szintű, tehát az adott kereskedelmi egységre értelmezett – ármaximumot rendelt el, a tavaly október 15-i állapotot alapul véve. Az alábbi táblázat – „Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta” – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat tartalmazza.
A KSH alapú adatok – a liszt és tej kivételével – három hónap viszonylatában egyáltalán nem mutatnak drasztikus növekedést, a sertéscomb és a csirkemellfilé esetében gyakorlatilag stagnálás regisztrálható. A 2020. októberi adatok viszont azt mutatják, hogy a tej 260,-- Ft/liter (most: 300,--Ft/l), az étolaj 533,--Ft/l (most: 735Ft/l) esetében jelentős az árnövekedés. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha már a kormány az ármaximálás eszközét választotta, akkor azt bizony jóval korábban kellett volna megtennie.
És még néhány megjegyzés:
- az intézkedés elsőrendű vesztesei a hazai tulajdonban lévő kereskedelmi láncok és a kisboltosok lesznek, hiszen a külföldi tulajdonban lévő nagyáruházak által forgalmazott 40-50 ezer árucikk komplex „árpolitikájával” könnyen kompenzálható az esetleges veszteség. Ez egy kis alapterületű és szűk választékú üzletben sokkal nehezebb, szinte lehetetlen;
- a vásárlók tehát nem lesznek nyertesek, mert amit nyernek a réven, azt elvesztik a vámon. Az új árdzsungelben nem fognak könnyen eligazodni, és nem fogják tudni ellenőrizni, hogy a bolttulajdonos betartja-e az új regulát, vagy sem. Az állami ellenőrzés hatékonyságában és hasznosságában nem hiszek, hiszen több tízezer kereskedelmi egységet kellene nap, mint nap árvizsgálat alá vetni;
- a meghatározó beszerzési pozícióban lévő multinacionális óriások „térdeltetni” fogják a védtelen hazai beszállítóikat, azaz le fogják nyomni a beszerzési árakat. Itt tehát a termelő/feldolgozó lesz a vesztes, és nem a hipermarketeket üzemeltető gigacég;
- az is várható, hogy a nagy áruházi láncok kivonják az értékesítésből az érintett hazai termékeket, és ugyanolyan minőségű, de alacsonyabb árfekvésű külföldieket állítanak majd be helyükre. Gondoljanak csak a hazai tejkínálatra, amelyet pillanatok alatt kiválthat az olcsóbb szlovák vagy lengyel termék.
Gulyás miniszter úrtól megtudtuk, hogy senkivel nem egyeztettek az intézkedés kihirdetése előtt. Nyilván azért nem, mert nem gazdasági, hanem politikai eszközként tekintenek az ármaximalizáló intézkedésre. Már várom a következő kormányzati nagy bejelentést, miszerint február 1. napjától „feltámasztják” az 1990-ben megszűnt Országos Anyag- és Árhivatalt, amely aztán főhatóságként átveszi a hatalmat, és a mostani 6+1 terméken túl, újabb napi fogyasztási cikkek esetében vezet be szigorú árszabályozást. Lelki szemeim előtt megjelent az életre kelt Hivatal új elnökének, Németh Szilárd úrnak az alakja, aki a Magyar Honvédség és a folyamatos rezsiharc rettenthetetlen és verhetetlen katonája. Nesze neked, piacgazdaság!
