Megszületett a megállapodás: lóra magyar!

Eddig a rövid, ám minden magyar embert így is megnyugtató közlemény. Nagyon vártunk már egy ilyen jellegű megállapodásra, sokan már fel is adták a reményt, mert nem bíztak abban, hogy még az ő életükben valóra válik a magyarság ezer éves álma. Nagy volt a várakozás, hogy mikor lesz már előrelépés a lovasíjászat gyakorlatának és eszmeiségének terjesztése terén, de mostantól fellélegezhetnek a magyar családok, és a rezsiköltségekkel, valamint a bolti árakkal háborúban álló nyugdíjasok is örülhetnek. Mert bár a kormány eddig is gondolt rájuk – és persze ők is szoktak gondolni a kormányra –, ám a mostani egyezséggel új fejezet kezdődhet mindnyájunk életében. Kiteljesedik, amiről eddig álmodni sem mertünk: végre a magyarságkutatók is felismerték, hogy az ősi harci művészetek ismerete elengedhetetlen a mai, modern világban, enélkül esélyünk sem lenne, hogy eligazodjunk a mindennapok útvesztőiben. Világítótorony ez a magyar embereknek, még akkor is, ha a megállapodásról egyelőre csak a fenti, igen szűkszavú szöveg látott napvilágot. S bár a részletekről még keveset tudunk, sőt, valójában szinte semmit, de Kásler ex-miniszter személye garancia lehet arra, hogy  az ősi magyar harcművészet eszmeiségének terjesztésekor a régi magyarok harcászatára jellemző hátrafelé nyilazást is oktatják majd a hungarikumnak számító tevékenység keretében.

A Magyarságkutató Intézet, amelynek ez év márciusa óta Kásler Miklós a főigazgatója, 2019 január elsején alakult, s 800 millió forintos állami támogatással kezdte meg működését. Olyan tanácsadói vannak az intézetnek, mint Gulyás László professzor, aki a korabeli beszámolók szerint 2021 februárjában a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karon egy online előadásban 60 hallgató előtt arról beszélt, hogy „Joe Biden amerikai elnök félhülye, helyettese, Kamala Harris egy fekete ribanc.” Kifejtette még, hogy „utálja a cigányokat, a fekák az őserdőben lóf@szt sem csináltak”, Claudia Schiffert viszont el tudná képzelni a hálószobájában. 

Gulyás professzor úr akkori meglátásaival nem mindenki értett egyet, ő viszont a bíráló megjegyzésekre azt mondta: visszautasítja, hogy bárki megkérdőjelezze az ő nemzeti, polgári konzervatív értékrendjét. Vagyis, elmondható, hogy mostantól nem kell a sötétben tapogatóznunk, mert álmunkból felébresztve is fújjuk, hogy mit kell értenünk nemzeti, polgári, valamint konzervatív értékrenden.

A fenti, markánsnak is mondható gondolatok feltehetőleg csak részben fémjelzik a Magyarságkutató Intézet szellemiségét, ám az kétségtelen, hogy a megállapodás másik résztvevőjéről, Kassai Lajosról eddig sajnálatosan keveset tudtunk. A híradásokban igen ritkán szereplő lovasíjász legutóbb ez év februárjában nyilvánult meg, akkor a kormányhoz igen közeli Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy „ki kell mondanunk, beteg a magyar néplélek. Minden népnek megvan a maga baja a világgal, de engem elsősorban Magyarország érdekel. Ez egy csodálatos ország, csodálatos emberekkel. Én a hazámat feltétel nélkül szeretem, a magyar végtelenül tehetséges nép, viszont azt látom, nem tud a képességeinek megfelelően teljesíteni. Ez a lelki betegségünk egyik fő ismérve... Szeretem a hazámat és vérzik a szívem érte, mert nem tud képességeinek megfelelően teljesíteni. Ha ennyit tudnánk csak, megvonnám a vállamat, de nem erről van szó! Mindig kivillan valaki, csak azt általában elkaszálják.”

Mondjuk, azt eddig sejteni lehetett, hogy velünk, magyarokkal nem minden stimmel, de hogy beteg a lelkünk, az egy viszonylag új diagnózis. Ennél fogva csak remélni lehet, hogy Orbán Viktorhoz nem jutott el ez az újságcikk. Ha olvasná Kassai lovasíjásznak a magyarságra nézve csak részben hízelgő megállapításait, bizonyára nagyon megmérgesedne a miniszterelnök. Ráncolná a homlokát és még az is előadódhatna, hogy miközben kijön a sodrából, az iskolák alsó tagozataiban is kötelezően bevezettetné a lovasíjászat szellemiségének és gyakorlatának oktatását.