Nagyon berágott a Magyar Nemzet Svédországra
Kihúzták a gyufát a svédek a párt központi lapjánál, a mindig mindenre kapható, valaha újságként működő Magyar Nemzetnél. A Fideszhez-közeli napilap kendőzetlenül megírta Svédországról, hogy az ország élhetetlen, sőt, az sem volna meglepő, ha kiderülne, hogy – amint Schmidt Mária Németországgal kapcsolatban fogalmazott – már nem is létezik. Nem szeretnénk a svédek helyében lenni, most, hogy így le lettek leplezve, bizonyára szégyellik magukat és térden állva könyörögnek Orbán Viktornak kegyelemért, valamint ügyük – a NATO-csatlakozás – méltányos elbírálásáért.
A Magyar Nemzet „Hetven éve nem látott élelmiszerár-emelkedés Svédországban” című írásából ugyanis dolgok derültek ki az északi ország gazdaságról. „A recesszió felé tartó országban a NATO-csatlakozás mellett jelenleg a legélesebb vita az inflációt pörgető élelmiszer-drágulás miatt zajlik, mely az ötvenes évek eleje óta nem volt akkora mértékű, mint az elmúlt időszakban” – írja a lap, és már ennél a mondatnál érdemes egy kicsit elidőzni. Eszerint ugyanis a NATO-csatlakozás mellett az élelmiszer-drágulás miatt zajlanak viták. Vagyis a Magyar Nemzet azt sugallja a szövegértésben kevéssé jártas olvasóknak, mintha Svédországban vita volna a NATO-csatlakozásról, holott ennek épp az ellenkezője igaz: nincs erről vita, a svédek már egy évvel ezelőtt, Orbán Viktor Putyin nevű barátjának ukrajnai háborúja kezdetekor kérték a felvételüket a NATO-ba, mely csatlakozási kérelem jelenleg a törökök mellett a magyar fél időhúzása miatt szenved késedelmet.
A Magyar Nemzet ezután ledobja az atombombát, mégpedig azáltal, hogy közli az olvasókkal, miért van elképesztően nyomorult helyzetben a svéd gazdaság. „A svéd statisztikai hivatal (SCB) szerdán publikált adatai alapján a legnépesebb skandináv országban dupla olyan magas az infláció, mint szomszédainál, ráadásul februárban tovább emelkedett, jelenleg 12,5 százalékos a pénzromlás mértéke, ami jelentősen meghaladja az euróövezet 8,5 százalékos inflációját.”
Ebben a megfogalmazásban is több van, mint amit elsőre gondolnánk. Nemcsak azt tudjuk meg ugyanis, hogy Svédországban februárban tovább emelkedett az infláció – és már elérte a 12,5 százalékot – de azt is, hogy ez a 12,5 százalék duplája annak, mint amit a szomszédainál mértek. Vagyis, Finnországban és Norvégiában még a svédekénél is kevesebb, 6 százalék körüli a pénzromlás.
Mindez azért is lehet érdekes, mert a bár a Magyar Nemzet erről nem tájékoztatja az olvasókat, Európában Magyarországon drágulnak a leggyorsabban az élelmiszerek: februárban az Eurostat 47 százalékos éves áremelkedést mért hazánkban. Ettől messze lemaradva, 29,7 százalékkal Litvánia következik, majd 28,7 százalékkal Szlovákia. Régiónk többi országában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában viszont 25 százalék vagy az alatti az élelmiszerinfláció mértéke.
A Magyar Nemzet, miközben – nyilván felsőbb utasításra – a svédeket ekézi, azt sem tartotta fontosnak közölni az olvasókkal, hogy az euróövezetben már most is csupán 8,5 százalékos az infláció, miközben Magyarországon a drágulás a 25 százalékot is meghaladja. Orbán Viktor ígérete szerint ugyan az év végére nálunk is egy számjegyű lesz a pénzromlás, ám a hazai közgazdászok közül sokan nem osztják ezt a kincstári optimizmust, és egyelőre a jelek sem erre mutatnak.
Bárhogy is legyen, a Magyar Nemzet alaposan ráhúzta a vizes lepedőt a svédekre. Nem csodálkoznánk, ha kiderülne: Svédországban annyira alacsony az életszínvonal, hogy a svéd külügyminiszternek sokkal kisebb háza van, mint magyar kollégájának, Szijjártó Péternek.
