Orbán barátsága miatt bukhat Erdogan?
Május 14-én parlamenti- és elnökválasztás lesz Törökországban. A 85 milliós ország vezetője nem nézhet bizakodva a megmérettetés elé, az előjelek nem igazán kedvezőek a számára. Nem is csupán azért, mert a múlt hét keddjén egy élő televíziós adásban rosszul lett, hanem legalább ennyire aggaszthatja, hogy – bár mostanra szorosabbá vált a verseny – ellenfele, a török Gandhinak is nevezett Kemal Kılıçdaroglu, tíz közvéleménykutatóból nyolcnál nyerésre áll. Persze, a hátralévő napokban még változhat a helyzet, már csak azért is, mert a felgyógyult Erdogan ismét gőzerővel kampányol. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a török államfő Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségese, márpedig a magyar miniszterelnök által támogatott politikusok közül az utóbbi években többen is vereséget szenvedtek és távozni kényszerültek a hatalomból.
A verseny tehát jelenleg szoros, Erdogan mellett szól, hogy ő a hivatalban lévő elnök, akinek – a magyarországi helyzethez hasonlóan – kezére játszik az állami média. Az országát húsz éve diktatórikus módszerekkel irányító török vezető helyzetét nehezíti a magyarországinál háromszor nagyobb pénzromlás, és a februári, több tízezer áldozatot követelő, jelentős anyagi károkkal járó földrengés kezelése sem az ő malmára hajtja a vizet. A földrengés után számos kritika érte a török vezetést, többi között azért, mert a mentőcsapatok késlekedtek, miközben az is kiderült, hogy az építési engedélyek kiadásánál a hivatalok nem vették figyelembe a szeizmikus viszonyokat.
Erdogan ellenfele a 74 éves, korrupcióellenességéről ismert közgazdász, Kemal Kılıçdaroglu, a Kemal Atatürk alapította Köztársasági Néppárt elnökeként a gazdasági válságból való kilábalás mellett a demokrácia helyreállítását ígéri a török választóknak, vagyis lényegében azt, hogy felszámolja az Erdogan által bevezetett elnöki rendszert.
Az előjelek összességében tehát nem túl kedvezők Erdogan számára, akinek a helyzetén az is ronthat, hogy Orbán Viktor szövetségese és jó barátja. Márpedig Orbán barátjának lenni az utóbbi években nem volt életbiztosítás: aki mellé a magyar kormányfő odaállt, az jó eséllyel veszített a választáson.
Ha csak a legutóbbi idők történéseit nézzük: 2023 januárjában Andrej Babis rendkívül agresszíven kampányolt a cseh elnökválasztás két fordulója között, ám ellenfele, Petr Pavel volt NATO-tábornok – rendkívül magas, több mint 70 százalékos részvétel mellett – fölényesen győzött ellene. 2022 áprilisában a szlovéniai Janez Jansa választási veresége volt rossz hír Orbán Viktor számára, aki azt remélte, hogy a hazai pályán aratott nagyarányú választási győzelme után Európa több országában is áttörnek a jobboldali vezetők. Nem így történt, pedig Szlovéniában Orbánhoz közelálló magyar üzletemberek az elmúlt években számos szlovéniai sajtóorgánumot vásároltak fel és az Orbán-kormány szlovéniai terjeszkedése odáig ment, hogy Magyarország lett a legnagyobb befektetővé az országban.
A franciaországi elnökválasztás eredménye sem jól sült el a Fidesz szempontjából. Pedig Orbán nem fogta vissza magát: a választás előtti 12 hónapban többször találkozott Marine Le Pennel, és támogatásáról biztosította indulását. A magyar kormány – akárcsak Szlovéniában – pénzügyi segítséget is adott francia szövetségesének: a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB bankon keresztül 10,6 millió euró hitelt nyújtott Le Pennek a kampányához.
Érdemes visszatekinteni az elmúlt bő évtized történéseire is. Orbán egyik legemlékezetesebb kudarca, amikor 2011 január végén Hoszni Mubarak, egyiptomi elnök Kairóban fogadta a magyar miniszterelnököt. Két nappal később kitört az Arab tavasznak nevezett forradalom, Mubarak megbukott és börtönbe került. De nem járt sokkal jobban Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök sem Orbán kitüntető barátságával. A magyar miniszterelnök 2011 októberében közölte, hogy támogatja az akkori olasz kormányfőt, aki nem sokkal ezután kénytelen volt lemondani, mert nem sikerült megszereznie a képviselők többségének támogatását. Ugyancsak idekívánkozik Mihalil Szaakasvili egykori grúz elnök esete is, akit Orbán 2012. szeptemberében látogatott meg, hogy segítsen neki választást nyerni. Ez nem sikerült, Szaakasvili néhány nappal később menekülni kényszerült az országból. Évekkel ezelőtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt szintén sikertelenül próbálta magyar kollégája a hatalomban tartani. Nem sokkal Orbán izraeli látogatása után Netanjahu elbukta a választást és lemondásra kényszerült. (Más kérdés, hogy Netanjahu azóta újból miniszterelnök lett.)
Orbán Viktor és kormányának több tagja, főleg Szijjártó Péter külügyminiszter – a diplomáciában szokatlan módon – többször is támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnököt. Az újraválasztásáért küzdő Trump 2020-ban elbukta a voksolást, ráadásul a vereségébe azóta sem tudott belenyugodni: csalással vádolja ellenfeleit és még az amerikai jogrendet is hibáztatja.
