Orbán békét teremt Ukrajnában
„Orbán Viktor egy nap alatt többet tett a békéért, mint a brüsszeli bürokraták és politikusok két év alatt... ennek oka egyrészt az, hogy Orbán Viktor valóban békét akar, másrészt, hogy - ellentétben számos brüsszeli politikussal - a magyar miniszterelnöknek van gondolata". Ha nem a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hangzanak el Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatójának szavai, azt hihetnénk, hogy egy stand up-os humoristától származik ez a különös mondat. Nem véletlenül: Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó „egyszerűnek és primitívnek” nevezte Orbán tűzszüneti javaslatát, a The Kyiv Independent értesülései szerint pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasította az Orbán által elmondottakat.
Menczer az ugyancsak közszolgálatinak nevezett M1 csatornán is megszólalt: az Orbán által javasolt tűzszünetről még azt is elmondta, hogy az nagyon logikus, reményei szerint „mindenki számára elfogadható, de legalábbis megfontolásra érdemes”. A kommunikációs igazgató mindezt azzal indokolta, hogy mivel a diplomáciai tárgyalások nehézkesek, hosszadalmasak és legfőképpen eredménytelenek, a magyar javaslat az, hogy előbb legyen tűzszünet és utána tárgyalás.
Erre mondta az ukrán elnöki tanácsadó, hogy Orbán javaslata „egyszerű és primitív.” Vagyis - ellentétben Menczer állításával - az orbáni javaslat nem mindenki számára elfogadható, és az sem felel meg a valóságnak, hogy megfontolásra érdemes. Az ukránok számára például egyáltalán nem az, és feltehetőleg Magyarország nyugati szövetségesei sem lelkesednek érte.
Orbánt persze mindez nem érdekli, ő magát a béke nagy támogatójának, politikai ellenfeleit - akik az ő értelmezésében ellenségek - pedig háborúpártinak állítja be.
Erről szólt az egész magyarországi EP-választási kampány, legalábbis a Fidesz elővezetésében. A Menczer által mindenki számára elfogadható javaslatnak ugyanis az a legnagyobb szépséghibája, hogy az két egyenlő erkölcsiségű fél tárgyalását feltételezi. Nem abból indul ki, hogy az egyik fél agresszor, aki megtámadta a másik országot, hanem úgy tesz, mintha mindketten ugyanannyira volnának felelősek a háborúért. Sőt, nemcsak az ukránokat vádolja háborúpártisággal Orbán, hanem az őket támogató NATO-t, köztük az Egyesült Államokat, amelynek vezetőváltásában bízik. Szerinte ugyanis, ha ma Donald Trump volna az amerikai elnök, akkor egy nap alatt elhallgatnának a fegyverek. Ez persze feltételezés, mert nem tudjuk, hogy mi történne Trump elnöksége alatt, főleg annak fényében, hogy a volt amerikai elnök habitusát láthattuk például 2021 januárjában, a Capitolium ostroma idején és számos más alkalommal.
Orbán gyakorlatilag az immár két és fél éve folyó háború kezdete óta mondja, hogy béke kellene Ukrajnában és tűzszünet. Jó lett volna persze, ha ezt Putyinnak is értésére adja, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig, aki épp Orbán kijevi látogatásakor hívta fel Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, szintén elmondaná a kollégának, hogy a béke első számú feltétele az orosz csapatok kivonulása Ukrajnából.
Még jobb lett volna, ha Putyin hadserege meg sem támadja a szomszédos országot. Ebben az esetben ugyanis nem lett volna szükség arra, hogy a nyugat-európai országok pénzügyi és katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának, nem haltak volna meg mindkét oldalon katonák és polgári lakosok, nem romboltak volna le kórházakat, lakóépületeket, nem tették volna tönkre Ukrajna infrastruktúrájának egy nem elhanyagolható részét.
Lehet azt mondani, hogy most már kár ezen siránkozni, mivel az agresszió megtörtént, de azt állítani, amit Menczer mondott, hogy ez a javaslat mindenki, így az agresszor és a megtámadott számára is elfogadható, több mint bűn: hiba.
