Orbán háborús inflálódása
Orbán Viktor bebizonyította, hogy nyelvújítóként is illik őt komolyan venni. Az általa kreált – de legalábbis terjesztett – „háborús infláció” kifejezés bizonyára bekerül majd az évtized legjellemzőbb szavai közé. Pedig a hazai infláció gyorsulása nem a háborúval kezdődött, már jóval az oroszok különleges hadműveletnek nevezett agressziója előtt emelkedni kezdtek az árak – igaz, a háború valóban rátett erre egy lapáttal.
Nem a valóságtól elrugaszkodottak azok a vélemények, amelyek szerint az áprilisi választás előtt bevezetett árstop is közrejátszik az infláció növekedésében. Nem az okozója, és nem is a fő tényezője az árak emelkedésének, de bizonyára hozzátett a dráguláshoz. Látszólag ellentmondás ez, pedig, mint az alábbiakból kiderül, van benne ráció.
Orbán Viktor összes eddigi kormánya kínos igyekezettel bizonygatta, hogy regnálásuk idején nincsenek megszorítások. Azok a gazdasági intézkedések, amelyeket időről-időre kényszerűségből megléptek – merthogy a gazdaság törvényei és alapvetései alól hosszú távon ők sem vonhatták ki magukat – közvetlenül nem az embereket érintették. A multikon, a bankokon, a légitársaságokon keresztül intézte a kormány a megszorításokkal kapcsolatos „piszkos munkát”, mert abban bízott, hogy a kevéssé tájékozottak nem fogják fel, hogy valójában átvágták őket. Az említett cégek ugyanis a piac természetes mozgásainak megfelelően, amint lehetett, továbbhárították az ügyfeleikre a többletköltségeket.
Így volt ez az árstop esetében is. Bár a hét alapvető élelmiszer ára tavaly október óta nem változhatott, szinte minden más élelmiszer nagymértékben drágult. A boltok ugyanis szétterítik az árstop révén keletkezett veszteségeiket gyakorlatilag minden más árucikkre, s bár a hét alapvető élelmiszer ugyan tartja az árát, minden más sokkal többe kerül, mint amennyibe egy normális gazdaságpolitika mellett – erős forinttal megtámasztva – kerülhetne.
Így élünk mi itt Hunniában: a kormány és annak vezetője háborús inflációról beszél, ám aki csak kicsit is képes tájékozódni a világ és Magyarország dolgai felől, az tudja, mindez humbug: a háború kétségkívül felerősíti a drágulást, de nem elsődleges okozója annak. Orbánnak ezért – ebből a szempontból – jól jön a háború. Miközben folyamatosan a békéről beszél – anélkül, hogy az agresszort, Vlagyimir Putyint egyetlen egyszer is megnevezte volna – és másokat háborús uszítással vádol, egy ideje hangsúlyt váltott, és már nem azt szajkózza, hogy ki kell maradnunk a háborúból.
Épp ellenkezőleg: legutóbb éppen arról beszélt a miniszterelnök, hogy a háború gyorsabban közeledik a határainkhoz, mint gondolnánk, ezért kell minél hamarabb a mostaninál erősebb és ütőképesebb hadsereg. Ha innen nézzük, tényleg létezik háborús infláció. Csak éppen nem az árakkal, hanem egyes politikusok szavahihetőségével kapcsolatban.
