Orbán hanyagolja a Kossuth Rádiót

Annak, hogy Orbán Viktor egyre többször szól az emberekhez, első megközelítésben viszonylag egyszerű a magyarázata: bármit is állít a miniszterelnök, vagy a többi fideszes megszólaló, a párt vesztésre áll a közvélemény-kutatásokban. Lépni kellett, aminek egyik jele, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs lett a kampányfőnök, és amióta hozzá tartoznak Orbán Viktor médiás megjelenései, még a csapból is az addig a közszereplést ritkábban vállaló miniszterelnök folyik. 

A Fideszben rájöttek, hogy fel kell venni a kesztyűt, mert az új ellenfél (olvasatukban: ellenség?) minden eddiginél veszélyesebb, és – legalább a még megmaradt hívek szemében – egyedül Orbán Viktor számít hatékony fegyvernek. Ezt, ha más szavakkal, a január 5-i nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök is elmondta, amikor arról beszélt, hogy a Fideszben keresik az utódját, de egyelőre nincs nála jobb. Orbán mára egyenlő lett a Fidesszel, mely utóbbi már jó ideje nem párt, hanem egy vallás, amelynek hívei a regnáló miniszterelnökben hisznek, nélküle el sem tudják képzelni, hogy létezhet Magyarország.

Ezért kell Orbánnak elmennie mindenhová, ahová meghívatja őt a kampánystáb. Különösen a december volt húzós a miniszterelnök számára: nemcsak az ország több nagyvárosát – Győr, Mohács, Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged – haknizta végig, s tartott úgynevezett háborúellenes gyűléseket, de az ő fokozott szerepvállalását jelzi a Harcosok Klubja, majd a Digitális Polgári Körök létrehozása, vagy például az, hogy a Fidesz holdudvarához tartozó, elsőosztályúnak nem mondható celebnek, Dopemannek is adott interjút. Korábban ilyen szóba sem jöhetett volna, Orbán bizonyos szint fölött nem ereszkedett bizonyos szint alá. Ám most helyzet van, és az ember, főleg, ha politikus és nem kíván egy választáson alulmaradni, nem válogathat az eszközökben. Még a második magyar űrhajóst, Kapu Tibort is hadrendbe szólították, neki nemcsak a Mandiner gálán kellett fellépnie, hanem az a nehezen visszautasítható, kétes megtiszteltetés is érte, hogy az új esztendő első perceiben a jelenleg államfőként foglalkoztatott Sulyok Tamás társaságában köszönthette honfitársait. 

Mindezek a változások azért is figyelemre érdemesek, mert Orbán egy ideje látványosan hanyagolja a közmédiához tartozó Kossuth Rádióban már megszokott péntek reggeli igehirdetéseit. Korábban ez csak a legritkábban fordult elő, s inkább az volt a jellemző, hogyha a miniszterelnök éppen külföldön volt, akkor a stábot telepítették Orbán ideiglenes állomáshelyére, hogy ott tehessék fel neki az előre egyeztetett kérdéseket. Nem tudni, meddig tart ez az állapot, de tény, hogy a közrádió mostohagyerek lett – Orbán legutóbb december 5-én ült a mikrofonjuk elé, miközben gyakorlatilag végighaknizta a Fideszhez közeli magyar sajtót.

A közrádió hanyagolásának sokféle oka lehet. A Fidesz számára a kossuthos szereplésnél fontosabbá vált egy számára nehezen bevehető vár célközönsége. Azokról a fiatalokról van szó, akik nem hallgatják a Kossuthot – jószerivel azt sem tudják, hogy létezik ilyen adó –, ezzel szemben aTikTok és a podcastok világában megszólíthatók. (Vérmes reményei persze itt sem lehetnek a Fidesznek, a fiatalok között 15 százalék alatt van a kormányzópárt támogatottsága.) 

Ezt a nehezen bevehető erődöt akarja a Fidesz meghódítani, ami nem ígérkezik könnyű menetnek, bár, mint tudjuk, semmi sem lehetetlen. Maga Orbán mondta korábban, hogy minden mérkőzés addig tart, ameddig meg nem nyerjük. Ezt a míves megfogalmazást nemrégiben Lázár János is megfejelte egy – néhai anyósától származó – bölcselettel, ami nagyjából így hangzik, „Minden jó, ha jó a vége. Ha még nem jó, akkor még nincs vége.”