Parti Nagy Lajos: Deák-Sárosi cikke haszontalan idiótaság
Deák-Sárosi László, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa már túllépett a Meseország mindenkié című könyvön és már Lázár Ervin meséit támadja.
Csaknem 90 éve már, hogy a nácik könyvet égettek Németországban és most, a napokban, valami hasonlónak lehettünk ismét szemtanúi, amikor Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa ledarálta a Meseország Mindenkié című könyvet.
Az esemény sokakat felháborított, ám volt, akit arra ösztönzött, hogy további gyerekkönyveket vegyen górcső alá.
Deák-Sárosi László, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa már nem a Meseország mindenkié című könyvet próbálta darabjaira szedni, hanem körülnézett a mesekönyvek között és más célpontot keresett.
Deák-Sárosi a Vasárnap cikkében kijelenti, hogy Lázár Ervin meséi veszélyesek.
A költő és filmesztéta szerint, egy kilenc éves gyerek nem tudja befogadni Lázár Ervin meséit, mert nem képes magasabb absztrakt értelmezésre. Aggályosnak tartja azt is, hogy Lázár Ervin összemossa a jó és a rossz karakterét és ezzel összezavarja a gyerekeket.
„Lázár Ervin meséi mindig is taszítottak – a címadó mese, A hétfejű tündér különösen. Nem értettem, miért zavarja össze a gyerekeket valaki azzal, hogy egyetlen ellentmondásos semmilyen-karaktert formál a hétfejű sárkányból és a jó tündérből. A gyerekeknek abban a korban, amikor meséket hallgatnak vagy már épp olvasnak, szükségük van egy biztos értékrendre, amelyben a jó és a rossz különválik, és a jó győz. Ez alapozza meg a világlátásukat, a stabil értékrendjüket. Mindezt megerősíti a mesekutatás, de a pszichológia és annak a fejlődéslélektan-ága is” – fogalmaz Deák-Sárosi, aki véleményét Jean Piaget pszichológus által beosztott életkori szakaszok leírásával támasztja alá.
Parti Nagy Lajost, költőt és írót kerestük meg, hogy mit gondol Deák-Sárosi eszmefuttatásáról.
„Lázár Ervin nagy író, implicite „lehasznosidiótázni" persze szíve joga a szerzőnek, kinek cikke, tekintettel a friss, eléggé nácoid homofób-kampányra, haszontalan idiótaság” – fogalmazta meg véleményét a cikkről.
„Ez olyan méltatlan megközelítés, hogy nem lehet vele érdemben vitatkozni. És nem kell tippeket adni az új könyvbedarálóknak, széttépőknek, hogy kit támadhatnának még meg” – reagálta egy másik író kapcsolattartója, aki inkább névtelenségbe burkolódzna, nehogy az ő könyvét is „veszélyesnek” találja valaki.
„Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá” – tette hozzá Esterházy Péter szavait idézve.
