Pokorni tanár úr intőt adott a Fidesznek
Erős szavakkal búcsúzott a polgármesterségtől Pokorni Zoltán. „Volt egy nagyon bíztató évtizedünk, vagy két, két és fél évtizedünk, hogy ezt az államközpontúságot magunk mögött hagyjuk és egy plurálisabb, több színű, ma már kicsit finnyásan kerüljük a szót: liberálisabb vagy szabadelvűbb, vagy diverzifikáltabb, többpólusú társadalomban éljünk szabad emberként. Ez 1990 és kétezertizenvalahány között megadatott nekünk, ebben bízni, ebben élni. Azóta ki tudja, milyen vastörvények miatt újra ezt az államközpontúságot látjuk megerősödni."
Nehéz nem érteni, miről szólnak a politikától is most búcsúzó Pokorni Zoltán szavai. A Hegyvidék volt polgármestere – aki 2006 óta vezette a kerületet – szeptember 17-én mondta el mindezt, a Sólyom László néhai köztársasági elnöknek emléket állító tábla avatásakor.
Mondhatta volna előbb kis lovag! Még akkor, amikor polgármester volt, vagy korábban, amikor egy éven át nem Orbán Viktor, hanem ő volt a Fidesz elnöke. Akkor nagyobbat szólt volna, különösen, mert Pokorni politikusként mindig is népszerűbb volt, mint fideszes párttársai. Ő volt az emberarcú fideszes, akinek még az sem ártott, hogy évekkel ezelőtt kiderült, a nagyapja, Pokorni József a vészkorszak idején tömeggyilkosságokban vett részt, édesapja, Pokorni János pedig az egypártrendszer besúgója volt. Az amúgy nyolcgyermekes Pokorni József ártatlan embereket, köztük gyerekeket ölt meg, s a felszabadulás után csak azért kerülhette el a felelősségre vonást, mert maga is meghalt a harcokban.
Pokorni az idén márciusban a Hegyvidék című lapnak és a kerületi tévének nyilatkozott arról, hogy elege lett a politikából. Mint mondta, szeretne olyan munkát végezni, ami nem a közügyekkel kapcsolatos. „A legvalószínűbb, hogy az eredeti foglalkozásomhoz térek vissza. Szeretnék újból tanítani, remélem, lesz erre módom” – mondta Pokorni, aki mindehhez hozzátette: „a politikus szerepe mára megváltozott, gyakorlatilag élő bokszzsákká vált. Bárki, akit elönt az indulat, odamegy és belerúg. Ezt egy politikus évekig kénytelen tűrni, ami hosszú időn keresztül azért nem egy egészséges foglalkozás. Számomra eddig tartott."
Akkor még azt nehezményezte, hogy a politikusokba mindenki belerúg, szó sem volt arról, amiről most, hogy szerinte 2010 után mivé lett ez az ország. A mostani üzenet világos és egyértelmű: mi nem ezért harcoltunk! Nem azért, hogy egy korrupt, élhetetlen országot építsünk a magyaroknak, amelyre ugyanaz az államközpontúság jellemző, mint Horthy, vagy éppen Kádár idejében.
Tanáremberként kezdte, azt mondják, nem is volt rossz pedagógus. Alapító tagja volt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének – akkor még nem tudta, hogy később egy pártnak is vezetője lesz. Egy éven át a Fidesznek volt az elnöke, előtte három évig miniszterként kereste a mindennapi betevőt.
Kívülről csendes, halk szavú embernek látszik, igaz, egy vita közben élő adásban hagyta faképnél az őt kérdező riportert. (Az akkor még újságíróként dolgozó Kálmán Olga az ATV-ben az önkormányzati választáson induló Pokornitól azt akarta megtudni, mit gondol arról, hogy Orbán Viktor szerint az önkormányzati választást az akkori szocialista kormány elleni harcra kell használni. Pokorni kijelentette, hogy nem foglalkozik blődségekkel és blöffökkel, majd sarkon fordult, és kiment a stúdióból.)
Ez a kisiklás feltehetőleg csak kivétel volt, amely erősíti a szabályt. A mindig elegáns, úriembernek látszó Pokorni többnyire decensre veszi a figurát, a 2002-es pártelnöki vitában például Kovács Lászlóval szemben az volt a taktika, hogy ő még nagyon fiatal, ezért viccesen, csókolommal köszöntötte a szocialisták akkori elnökét. A szellemesnek szánt húzás nem jött be: szervusz kisfiam, válaszolt Kovács, és a játék ezzel nagyjából véget is ért.
Egykori pályatársai emlékezete szerint jó tanár volt, kollégái és a diákok is kedvelték. Ha nem jön a rendszerváltozás, mára akár Maruzsa Zoltán államtitkár által leváltott igazgató is lehetne valamelyik jó nevű gimnáziumban.
2024 október elseje után – azóta nem polgármester Pokorni Zoltán – bármit mondhat, annak súlya nincs, legföljebb szimbolikus jelentése. Amit ugyan nem kell lebecsülni, de hatása a Fidesz politikájára gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ma a Gulyások, Rogánok, Kocsisok vannak képben és egy ideig Orbán Balázs, aki még '56 szellemével is képes volt szembemenni, csak hogy belerúgjon a hazájukért harcoló ukránokba.