Sikeresnek nevezte a kormány, hogy milliárdokért lejáratta magát Európában
Milliárdokat költött a kormány az adófizetők pénzéből a legutóbbi, nemrég lezárult nemzeti konzultációra. A kormány oldalán elérhető információk szerint 2 357 942 960 forintot költöttek a borítékok nyomdai előállítására és postaköltségre, a kérdésekhez mellékelt miniszterelnöki levél és a kérdőív előállítása pedig 367 553 099 forintba került. Ebben az összegben nincs benne az országot beborító bombás (a népnyelv által negrósnak nevezett) plakátok költsége. A cél kimondottan az volt, a magyar emberek döntése nyomán ráébresszék a brüsszeli döntéshozókat, hogy az Oroszország elleni szankciók – amelyeket a magyar kormány nevében Orbán Viktor is kivétel nélkül megszavazott – károsak Európának és Magyarországnak.
1,4 millió magyar ember 97 százaléka hitte, el, hogy a kormány valóban a szankciók végiggondolására igyekszik rávenni Brüsszelt, ennyi honfitársunk vette a lapot és fejezte ki nemtetszését a hét kérdésben megfogalmazott szankciókkal kapcsolatban. A többieket, a szavazásra jogosult, ám a nemzeti konzultációt vissza nem küldő (lásd cikkünket erről) 6 832 065 állampolgárt vagy hidegen hagyta a téma, vagy úgy gondolták, hogy ostobaságokkal nem rabolják az idejüket.
Mindez persze nem zavarta a kormányt abban, hogy az immár tizenkettedik nemzeti konzultációt az alacsony részvétel ellenére, sikeresnek mondja. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Facebookon úgy fogalmazott, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat, s erre Hollik István is ráerősített. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint „az eredményekből tisztán látszik, hogy a magyarok nem támogatják az elhibázott brüsszeli politikát.” Dömötör Csaba sem szerénykedett: az államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában nem kevesebbet állított, minthogy „a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció üzenete egyértelmű: kevesebb drága szankciót és több beleszólást az embereknek”, Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára pedig az ATV-ben arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció sikeres volt. Ami persze nem fedi a valóságot: a nemzeti konzultációnak nevezett pénzpazarlás akkor lett volna sikeres, ha eléri a célját, vagyis, elgondolkodtatja a „brüsszeli döntéshozókat” a szankciókról.
Ehhez képest az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano sajtótájékoztatóján a következőket mondta: „A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie. Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is”.
Ha egy ilyen reagálás után sikerről lehet beszélni, akkor mostantól át kell értékelnünk a siker fogalmát. Ezentúl az számít sikernek, ha semmibe vesznek, átnéznek rajtad és úgy tesznek, mintha ott sem lennél. Az Orbán-kormány, ha úgy tetszik, ezzel a nemzeti konzultációval házhoz ment a pofonért, nemcsak a magyar választók jó része előtt, de Brüsszelben is sikerült nevetségessé tenni magát.
Néhány eddigi „sikeres” nemzeti konzultáció
A második Orbán-kormány először az új alkotmányról kérdezte meg az embereket. Ez a kérdéssor 2011-ben került postázásra, és 12 kérdésből állt. (A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.)
Még szinte össze sem számolták a beérkezett leveleket, máris újabb nemzeti konzultációnak örülhettek az országlakók. A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció tíz kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza.
2012-ben a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ezek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.
Ezt követően három évig csend honolt a nemzeti konzultációs fronton. 2015-ben aztán a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége – akárcsak az előző alkalmakkor – a kormány elvárásai szerint válaszolt.
2017-ben – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.
