Tegyük együtt nevetségessé a Fideszt!

Németh Péter 2021. október 10. 06:30 2021. okt. 10. 06:30

Próbáljunk meg egy kicsit felülemelkedni az elmúlt időszak eseményein, azokon a történéseken, amelyek fölborzolták az ellenzéki szavazók idegeit. Eljön majd az ideje, amikor józanul, némi távolságból nézve értékelhetjük az első magyarországi országos előválasztást; talán tanulni is lehet majd belőle. Hogy a második fordulóra helyenként rossz felé vitt sokakat az iránytű, tudjuk be annak, hogy ilyen még nem volt itt, és persze annak is, hogy még nem tanultuk meg, mi az, ami belefér az egyébként azonos célokért küzdők egymás elleni harcába, és mi az, ami nem. 

Most azonban jó lenne letenni a fegyvereket; ma elindul a második szakasz; tekintsünk rá úgy, hogy letisztult erőviszonyok mellett küzd meg a két talpon maradt miniszterelnök-jelölt. Azt is láthatjuk – a közösségi oldalak ezt jól bizonyítják –, hogy a két tábor már-már úgy viselkedik egymással, mint a Fradi-Újpest meccsen a szurkolók; szinte a teljes rendőrségnek ki kell vonulnia, hogy a két sereg ne essen egymásnak. Próbáljunk meg ezekre a szélsőséges indulatokra úgy gondolni, hogy mi az, ami egyesíti a szurkolótáborokat: nem más, mint a nemzeti válogatott mérkőzése. Itt is muszáj ott tartani a fókuszt, ahová eredetileg akarta mindenki, azaz a kormányváltásra. Kell némi józanság, hogy ne Dobrev–Márki-Zay háború legyen az elkövezendő héten, hanem két olyan politikus küzdelme, aki arra esküdött föl, hogy mindent megtesz a kormányváltásért. Hatan indultak, most ketten maradtak állva, de a cél nem lehet más, mint a hat (hét) tömörülés egyesítése annak érdekében, hogy az Orbán-rezsimet magunk mögött tudjuk hagyni. Márpedig, ha a viadal arra szűkül, hogy ki kit győz le, és ki tudja a másikat jobban lejáratni, a háttérbe szorítani, akkor az egész ellenzéki összefogás gellert kap, és marad az a rendszer, amit meg akarunk, meg kell haladni. 

Mondhatjuk: a Fidesz mindent megtett az érdekünkben. Ennél nevetségesebbé nem teheti magát egy párt; naponta leplezi le önmaga szerencsétlenségét, hogyan kényszerül változtatni naponta az ellenkampányát, és úgy tenni, mintha semmi változás nem történt volna. Ezt a fideszes mentalitást már csak azok nem veszik észre, akik vakhittel követik Orbánt. Még a szoft-fideszesek is látják, tudják, hogy a rezsim kínlódik. Tényleg elmondható rá, hogy vajúdik a hegy és egeret szül. Ők bohócoznak, miközben maguk válnak azzá; akármi is történik, gyurcsányoznak, ötlettelenül, mondanám komikusan – ha lenne kedvem ezen a folytonos vérmérgező akción nevetni. 

Annyit azonban bátran kijelenthetünk: az Orbán-rezsim, a mostani mozgásával sokat tesz annak érdekében, hogy jövő áprilisban kikerüljön a hatalomból. Ha tehát sikerül most, az utolsó héten egy kulturált, szélsőségesektől mentes kampányt végigvinni, ha a célkeresztben nem a másik, hanem a közös érdek van, azaz az április siker. Tudom, hogy azok, akik letáboroztak egyik, vagy másik jelölt mellett, már nem mozdíthatók. A bizonytalanok viszont, akikre szükség van a mostani, és a végső szavazáson is, aszerint döntsenek, hogy melyik miniszterelnök-jelöltről hiszik el jobban, melyik tudta meggyőzőben hirdetni, hogy képes legyőzni Orbán Viktort. És: aki hitelesebben, egyértelműbben képviseli a közös csapat gondolatát. Mert a végén csak akkor lehet kivívni a szabadságot, bízni abban, hogy visszaépíthető egy demokratikus rendszer, ha az egymással szövetséget kötött ellenzéki erők ott állnak majd egymás mellett, és ezzel magukkal tudják rántani a társadalom többségét. Azokat a szavazókat, akiknek elegük van már Orbán Viktorból és ebből az önmagát lejárató rezsimből, abból a rezsimből, amely az ország európaiságát is visszahúzza a mélybe.

Vagyis nem Dobrevet, vagy Márki-Zayt akarjuk a mélyben látni, hanem azt a rezsimet, amely a legalantasabb zsigerekre játszik, és amelynek semmi más célja nincs, mint a társadalom végletes megosztása, a demokrácia híveinek kiszorítása. Én elhittem, és hiszem most is, hogy minden miniszterelnök-jelöltnek ez volt és ez ma is a törekvése.