Tovább a putyini úton

Felhívtam mobilon egy barátomat, aki azt mondta, hogy autót vezet, de rövidesen megérkezik a Moszkva térre. Aztán hozzátette, hogy tudja, ma már nem így hívják ezt a teret, de miután évtizedekig a régi nevet viselte, ő ahhoz szokott hozzá. Mondtam neki, hogy nincs ezzel semmi baj, sokan vagyunk így. Viszont sikerült felidegesítenem, mert hozzátettem, hogy szerintem könnyen előfordulhat, hogy rövidesen újra átnevezhetik Moszkva térre, ha Orbán kedveskedni akar Putyinnak.

Erről a viccnek szánt jövendölésről aztán eszembe jutott, hogy tényleg előre megyünk, nem hátra – a putyini úton. Orbán ugyanis főleg hatalomtechnikai okokból szembemegy a demokratikus Nyugattal és fokozatosan egyre inkább a putyinira hasonlító rendszert épít. Az, hogy lassan haladunk és még nem értünk oda, főleg az Európai Uniónak és a Huxitot ellenző lakosságnak köszönhető. Orbán és Putyin sok mindenben hasonlít egymásra, például a sikeres pávatáncban. Orbánról tudjuk, hogy komcsi KISZ-titkár volt, aztán libsi, sőt, a liberális világszervezet alelnöke, most meg nemzeti kereszténynek hazudja magát, hiszen a propaganda sokkal fontosabb az elveknél. Putyin ugyan soha nem volt liberális, de most ő is nemzeti kereszténynek mutatja magát, miközben komcsiként kezdte pályafutását, ráadásul a szovjet titkosszolgálat ügynökeként. 

Ebből is látszik, hogy a diktatúrát kiépítő politikusok számára a kiválasztott ideológia csak propaganda eszköz, csak a lakosság megtévesztését, részben mozgósítását szolgálja. Így van ez Oroszország esetében is, a cárok, majd Sztálin és most Putyin is – a felhasznált ideológiától függetlenül – ugyanazt csinálták, minden áron, erőszakosan, őket kiszolgáló birodalmat próbáltak, próbálnak építeni. Sajnos gyakran sikeresen...

A Moszkva teret emlegető barátom egyébként az a magyar férfi, aki nem sokkal a rendszerváltás után megmentette Orbán Viktor életét. Éppen a Kossuth téren ment az autójával, amikor a parlamentbe igyekvő Orbán figyelmetlenül átszaladt előtte az úton. A barátomnak brutális vészfékezéssel sikerült elkerülnie, hogy elgázolja a politikust, aki – úgy tudom – ezt nem köszönte meg, hanem berohant a Parlamentbe. A törvényeket Orbán már akkor is kerülgette, nyilván a KRESZ sem számított...