Trump tanult Orbántól, vagy fordítva?
Változott a helyzet tavaszhoz képest: az ellenzéki pártok hozzájárulnak a rendkívüli jogrend soron kívüli bevezetéséhez. Az országgyűlés – ily módon – kedden meg fogja szavazni a miniszterelnöki kérést, így Orbán azonnal intézkedhet.
Emlékszünk: tavasszal az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök korlátlan idejű felhatalmazást kért, ezért nem adták a voksukat, Orbán nem kapott kétharmadnyi szavazatot ahhoz, hogy azonnal teljhatalomhoz jusson. Ezért aztán a négyötödhöz kötött jóváhagyás elmaradt; csúszott egy hetet, amikor már a kétharmad – vö: 133 bátor ember – is elegendő volt a rendkívüli jogrend bevezetéséhez. Akkoriban – nem árt, ha emlékszünk rá – a kormánypárt még úgy tervezte: a járvány okozta helyzet miatt, a parlament se ülésezzen, utóbb azonban ettől a tervétől elállt, sőt: úgy viselkedett, mintha mindig is, a demokrácia legfőbb letéteményeseként, az országgyűlés működtetését tartaná alapvetésnek. Természetesen, mint azt Bárándy Péter volt igazságügyi minisztertől kezdve több szakértő is elmondta: semmi szükség nem volt a rendkívüli jogrendre, az alaptörvény, és a meglévő egészségügyi törvény pontosan elegendő lett volna minden intézkedéshez. Abban pedig – tíz év tapasztalata alapján – nem lehet, nem lehetett bízni, hogy a kormány kizárólag a járvány elhárítására fogja használni a korlátlan hatalmát; olyan törvényeket is életbe léptet, amelyeknek semmi közük a járványhoz, viszont annál több a vagyon gyarapításához.
Már akkor viszonylag gyorsan, egyértelművé vált, hogy Orbán politikai csapdát állított az ellenzéknek: az elutasítást úgy kommunikálta, hogy a politikai vetélytárs nem törődik az emberekkel, nem partner a veszély elhárításában. A kormányfőtől folyamatosan hallhattuk ezen érveket, mi több, hallhatjuk a mai napig is. Még akkor is, ha az állítás némiképp ellentmondásban áll azzal a másik kijelentéssel, miszerint a kormány sikeresen védekezett az első hullám idején.
Érthető tehát, hogy most, amikor sokkal súlyosabbra fordult a helyzet, a járvány napról-napra több embert terít le a lábáról, elrettentő számokkal kell szembesülnünk, az ellenzék nem akar másodszor is hazug, de jól működő kommunikációs teret nyitni a Fidesznek, ezért sietve megszavazza a rendkívüli jogrendet. Teszi ezt azért is, mert ezúttal a jogszabályt önkorlátozó módon, kilencven napos határidővel terjeszti be Semjén Zsolt, aki ugyan más szempontból semmilyen aktivitást nem mutat pandémia idején, de a törvénygyártásban – ki tudja, milyen megfontolásból – jeleskedik.
A pártok képviselői azt hangsúlyozzák: ez az időkorlát lett volna tavasszal is az egyetlen feltétel, amit Orbán – akkor – nem akart teljesíteni, de lám, most, tanulva az előzményekből, változtatott, tehát nincs miért megakasztani a gyors döntést. Arra a felvetésre pedig, hogy a létező törvények, és az alkotmány most is megad minden eszközt a védekezéshez, az a válasz: innen kezdve Orbán Viktoré minden felelősség.
Természetesen nincs így: a felelősség mindannyiunké, vagyis a járványt csakis együtt tudjuk magunk mögött hagyni. És persze arra is hiába vár bárki, hogy Orbán Viktor majd megköszöni az ellenzék kooperatív magatartását; a magyar miniszterelnök erre nem képes. Inkább azt hangsúlyozza: nem az ellenzék miatt emelte be a kilencven napos határidőt a törvénybe, hanem mert már látja az egészségügyi válsághelyzet végét. Azaz, szerinte, három hónapon belül a magyar kormány beszerzi a szükséges – de jelenleg még nem létező – vakcinákat, tehát számára elegendő lesz kilencven nap is arra, hogy csodát tegyen.
Ezzel együtt: világos, hogy az ellenzék nem akart újabb lehetőséget kínálni a kormányfőnek, ezért inkább megadja számára a jogosítványt a rendkívüli intézkedésekhez. Miközben azért azzal is tisztában van, hogy Orbán – és a hatalomban lévő fideszesek – nem pusztán a járvány ellen fogják felhasználni kiterjesztett hatalmukat. (Tatán máris közölték: a luxusszálloda építése ellen tiltakozó, helyi népszavazást követelő, eddig összegyűjtött aláírásokat meg kell semmisíteni. No comment.)
Az érintettek azt mondják: tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz világában nem létezik önkorlátozás. De: minden egyes ilyen alkalommal felemelik majd a hangjukat. És ezúttal nem tud majd a kormány azzal visszavágni, hogy az ellenzék nem támogatta a Covid-19 elleni védekezést. A baj csupán az, hogy ez a kabinet most sem a járvány kiszorítására, hanem a kommunikációs győzelmekre koncentrál. Hallhattuk: áprilisban már győzünk, három hónap múlva pedig már túl leszünk a nehezén. Alapvetés: Orbán mindig győz.
Csak azon tűnődöm: vajon ő tanult Trumptól, vagy Trump tőle?
