Hallgass a szivedre

Valentin 2019. október 6. 06:20 2019. okt. 6. 06:20

Minden nyolcadik halálesetet valamilyen keringési rendellenesség okoz az európaiak között, ráadásul Magyarország ebben a tekintetben élen jár.

Az Eurostat adatai szerint Európában minden nyolcadik haláleset valamilyen keringési rendellenességnek tudható be, de ezek 90 százaléka a 65 év felettieket érinti. A férfiak gyakrabban halnak meg szívbetegségek következtében, mint a nők.

Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 367 halt meg valamilyen szív- vagy koszorúér-betegség következtében, de messze elmarad az utolsó Litvániától, ahol 100 ezer lakosból 560 halnak meg ilyen okból. Az EU-s átlag 118, a legjobban a franciák állnak, náluk mindössze 46 ilyen haláleset történt 100 ezer lakosra vetítve. A legrosszabb a helyzet Kelet-Európában, Magyarország hátulról a harmadik.

A koszorúérbetegség kockázati tényezői között szerepelnek a magas vérnyomás, a kezeletlen vagy nem jól kezelt cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás és mozgásszegény életmód, valamint az örökletes hajlam.

A koszorúérbetegség leggyakrabban mellkasi fájdalommal kezdődik. Az egészséges verőerek fala sima és könnyen átjárható. Ha a szív artériás rendszerében valamilyen okból szűkület alakul ki, akkor a szívet körülvevő koszorúserek nem tudnak elegendő vért szállítani, ez oxigénhiányhoz vezet, ami mellkasi fájdalom formájában nyilvánul meg, ezt nevezzük angina pectorisnak.

Főbb tünetei a légszomj, hirtelen jelentkező mellkasi szorító fájdalom. Ezek kezdetben fizikai terheléskor lépnek fel pl. ha lépcsőn cipelünk valamit, de akár egy stresszhelyzet vagy egy kiadós étkezés is kiválthatja. Kezdetben, ha a beteg csökkenti a terhelés, akkor a tünetei enyhülnek, később azonban a fájdalmak egyre gyakoribbá válnak, kisebb terhelésre is mellkasi fájdalom léphet fel.

Az angina bénító, markoló jellegű, szegycsont mögötti fájdalom, amely a vállakba és főként a bal karba sugárzik, esetenként a hasba, az állkapocsba, a fogakba vagy a lapockákba sugárzik ki.

Gyakori tünet a roham előtti nehézlégzés. A rohamok többsége nappal jelentkezik, de éjjel is előfordulhat olyan álmok hatására, mely pulzust és a vérnyomást jelentősen növelik.

A diagnózis felállításához és klinikai megítéléshez a panaszok pontos ismerete és a szív koszorúerei állapotának felmérése egyaránt fontos, mivel a tünetek erősége nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével.

A diagnózis felállításakor megállapításra kerül a mellkasi fájdalom oka és a kardiológus elkülöníti a szíveredetű és a nem szíveredetű panaszokat. Mellkasi fájdalmat okozhat nyelőcsőbetegség, mozgásszervi megbetegedés, vázizomsérülések, tüdőbetegség de az úgynevezett pánikbetegség is.