Ritmuszavar után jön a stroke

Stroke(szélütés, sztók) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását).

Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3 százalékát teszi ki.

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető rizikófaktora, hazánkban mintegy 300 ezer ember érintett.

Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz.

Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (iszkémiás) stroke-ot okoz. Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén.

A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50 százalék. 

A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek(K-vitamin-antagonisták) használatára épül, melyeknek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a stroke megelőzés sokszor elégtelen.

Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Mindenki meg tudja tanulni felismerni, ha szíve ritmustalanul ver: habár 20-30 évet is lelehet élni pitvarremegéssel, mégis mindennél fontosabb a korai felismerés, éppen a későbbi következmények elkerülése érdekében.

Akár tapintással is fel tudjuk fedezni magunkon, ha össze-vissza ver a szívünk, de jó segítség lehet egy elektromos vérnyomásmérő is. Ez utóbbi ugyanis a szívverésünket követve pittyeg, így a hangja alapján is kiszűrhető a ritmustalanság, az aritmia.

Forrás: házipatika.com.