A Prőhle-ügy: egymást ölik a fideszes kultúrharcban

2018. október 4. 13:47

Megkezdődött. A Fidesz ma már tényleg úgy viselkedik, mint a kommunisták. Az állandó harc a külső és belső ellenségekkel, bizony, áldozatokat követel. Pedig Prőhle régi fideszes, és a Petőfi Irodalmi Múzeum élén alapvetően értékes munkát végzett. Ahol azonban fát vágnak, ott hullik a forgács.

Az ötvenes évek Szabad Nép című lapjára emlékeztet mindaz, amit a Magyar Idők produkál. A Párt központi lapjaként üzen, emel fel és küld selyemzsinórokat. Ilyen az, amikor egy pártnak, jelen esetben a Fidesznek, nincs kultúrpolitikusa, nincs szellemi irányvonala. Ha csak azt nem tekintjük annak, amit aznap épp Orbán gondol. 

De Orbánt nem érdekli a kultúra. Amikor színházba megy, akkor is üres a nézőtér, és nem játszanak semmit, csak Balázs Péterhez ugrik be egy pár percre. Hiába, a kultúra az nem Puskás Akadémia és Vidi, amiért érdemes felszállni a 17 milliárdos magánrepülőre.

És mivel Orbánt nem érdekli a kultúra, hol Szőcs Géza, hol Vidnyánszky Attila, hol L. Simon László, hol Fekete György, hol valaki más, hol ők közösen alkotnak egyfajta Laokoón-csoportot, egyúttal fojtogatva a kultúrát. 

Prőhle Gergely esete mégis csak különleges. Ő épp eleget tett már Orbánért, a Fideszért, ott volt akkor is, amikor Lenin még mindent másképp gondolt, bármi volt éppen a trend, azt képviselte. Kívülről úgy látszott, helyén volt a Petőfi Irodalmi Múzeum élén. Művelt ember, aki értékes kiállításoknak adott otthont, igyekezett az intézményt megkímélni a hatalmi harcoktól. Talán örült is, hogy végre szakmai, és kevésbé politikai a megbízatás...

Most mégis azzal kell szembesülnie, hogy ez sem elég. Jönnek az újak, az ifjútörökök, akik senkit sem kímélnek. Megkapta tehát a támadásokat egy tervezett Kassák-kiállításért - mégis csak egy komcsi, vagy mi -, és mennie kell. 

Kásler kirúgta, és ha ez már bejelentett hír, nyilván azt jelenti, hogy Orbán elengedte egyik legrégebbi emberét.

A fideszes kultúrharc újabb áldozatot szedett. Volt már betiltott előadás, már megüzenték, hogy Esterházy nem is irodalom, megkóstolták Bereményi Gézát. Ne legyen kétség, az út elején járunk. Bőven van még hova süllyedni a mocsárban.

Szerző: Gréczy Zsolt